Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Az autonómia joga - mint emberi jog
Az autonómia joga - mint emberi jog
Régóta érlelődik bennem, hogy valami hiányosság van az emberi jogok terén, annak ellenére, hogy szinte mindenre kiterjedően nagyon jól le vannak fektetve azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek.
Mégis, van egy olyan hiányosság, amit csak mi érthetünk meg, - mi akik olyan országban élünk vagy éltünk, ahol őshonos, történelmi nemzeti kisebbségként vagyunk/voltunk nyilvántartva. Ezt sajnos kevesen érthetik meg, Európa lakosságának csak kb. a 15% számít annak.
Az "Autonómia" blogban írtam már arról, hogy abban a tévhitben éltem, hogy az Európai Uniónak van egy jogilag megalapozott és kiforrott kisebbségvédelmi politikája. Aztán a szlovák nyelvtörvény kapcsán tett uniós megnyilatkozások ráébresztettek, hogy erről szó sincs. Az EU honlapján megtaláltam annak a tavalyi-, magyar képviselők által kezdeményezett EU parlamenti vitának a jegyzőkönyvét, amelyben Jacques Barrot úr, a Bizottság alelnöke kijelenti: "Az EU tehát nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy – amint a kérdés sugallja – a kisebbségek védelmének és a felügyeleti eljárások kialakításának normáit lefektető általános jogszabályt alkosson."
Ez világos beszéd, lefordítva ez azt jelenti, hogy az EU nem foglalkozik-, és nem is akar foglalkozni sem az autonómia kérdésével, sem pedig egy egységes kisebbségvédelmi jogszabály megalkotásával, oldják meg az országok saját maguk.
Hadd kérdezzem meg csak így csendben: ha az EU képes volt olyan aprólékos és részletekbe menő jogszabályt kidolgozni, mint pl. a környezetvédelmi termékdíj (tudom, mert magam kellett megtervezzem és leprogramozzam a jogszabály alapján), akkor több millió ember problémája miért nem fontos az EU számára?
Tudni kell azt, hogy a lisszaboni szerződés most-, 2009 decemberében lépett hatályba, miután minden tagállam végre aláírta. Ennek van egy kötelező érvényű jogi melléklete (értsd azt, hogy minden tagállam be kell tartsa), az úgynevezett "EU Alapjogi Charta". Ez tulajdonképpen az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatának egy kibővített-, módosított változata. Érdemes mindenkinek elolvasni, csatolva megtaláljátok, csupán néhány oldal.
Amikor végigolvastam, számomra egyértelművé vált, hogy az autonómia joga és az önrendelkezési jog ugyanolyan emberi joga egy adott történelmi kisebbségnek (ez egy fontos jogi kifejezés), mint amelyek az "EU Alapjogi Charta"-ban vagy az "ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá"-ban le vannak fektetve (pl. a munkához, a szakszervezet alapításához, a sztrájkhoz való jog is benne van). Csakhogy, erről sajnos egy szó sincs benne.
És most jön a lényeg:
1). El kell érni azt, hogy a történelmi kisebbségek autonómiához való joga bekerüljön az EU Alapjogi Chartá-ba, hiszen bárki aki elolvassa azt, láthatja, hogy minden szempontból ott a helye. Ez a jog semmivel sem kisebb mint pl. a szakszervezet alapításához, vagy a spontán gyülekezéshez való jog, még akkor sem, ha csupán a történelmi kisebbségekről szól.
Bálint Máriával már értekeztünk arról az üzenőfalon, hogy ezt melyik európai bíróságon lehetne kezdeményezni, és elsőre úgy tűnik, hogy a strasszburgi bíróság lenne az illetékes.
2). A lisszaboni szerződés ratifikálásával életbe lépett az "EU polgári kezdeményezésről" szóló törvény, amely tömören azt jelenti, hogy több EU-tagország állampolgárai kötelező érvénnyel kérhetik az EU parlamenttől, hogy foglalkozzanak-, alkossanak törvényt valamiről. Ennek feltételei a következők:
A). legalább 1 millió EU állampolgár kell javasolja, akik
B). több tagországból kell legyenek. A törvény viszont annyira friss, hogy még nem döntötték el, hogy hány tagország legyen a minimum.
Az A) pontot figyelembe véve, ha Székelyföldet, Magyarországot és Felvidéket számolom, lazán összejönne akár 4 millió EU-s állampolgár aláírása. De ez még mindig csak 3 tagország, tehát valószínűleg meg kell még keresni jónéhány kisebbséget, íreket, skótokat, baszkokat stb., hogy csatlakozzanak.
Tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy, ha végre az autonómia joga bekerül az emberi jogok közé, akkor a román, szlovák, szerb stb. politika lassan meg fogja érteni, hogy ez nem ellenük szól, sem a szeparatizmusról, sem pedig a gyűlöletkeltésről, hanem arról az emberi normáról, amely méltó az EU szelleméhez és felvilágosult országokban magától értetődő.
Röviden ennyi, lehet agyalni, vitatkozni. Egyébként nekem a 2-ik ponttal kapcsolatban van egy olyan jövőbeli vízióm, hogy az a szép magyarcímeres székely gyors, amely Csíksomlyóra vitte az embereket, egyszer majd befut a brüsszeli pályaudvarra egy-egy székely, magyar, felvidéki, ír, skót, katalán, baszk stb. küldöttséggel, akik átadják az EU parlamentnek azt a több millió aláírást, amely a különböző tagországokban gyűlt össze, hogy végre megszülethessen egy olyan törvény, amely minden tekintetben elősegíti a lisszaboni szerződés I/2 és I/3-as cikkelyeiben megfogalmazott alapelvek érvényre jutását.
Régóta érlelődik bennem, hogy valami hiányosság van az emberi jogok terén, annak ellenére, hogy szinte mindenre kiterjedően nagyon jól le vannak fektetve azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek.
Mégis, van egy olyan hiányosság, amit csak mi érthetünk meg, - mi akik olyan országban élünk vagy éltünk, ahol őshonos, történelmi nemzeti kisebbségként vagyunk/voltunk nyilvántartva. Ezt sajnos kevesen érthetik meg, Európa lakosságának csak kb. a 15% számít annak.
Az "Autonómia" blogban írtam már arról, hogy abban a tévhitben éltem, hogy az Európai Uniónak van egy jogilag megalapozott és kiforrott kisebbségvédelmi politikája. Aztán a szlovák nyelvtörvény kapcsán tett uniós megnyilatkozások ráébresztettek, hogy erről szó sincs. Az EU honlapján megtaláltam annak a tavalyi-, magyar képviselők által kezdeményezett EU parlamenti vitának a jegyzőkönyvét, amelyben Jacques Barrot úr, a Bizottság alelnöke kijelenti: "Az EU tehát nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy – amint a kérdés sugallja – a kisebbségek védelmének és a felügyeleti eljárások kialakításának normáit lefektető általános jogszabályt alkosson."
Ez világos beszéd, lefordítva ez azt jelenti, hogy az EU nem foglalkozik-, és nem is akar foglalkozni sem az autonómia kérdésével, sem pedig egy egységes kisebbségvédelmi jogszabály megalkotásával, oldják meg az országok saját maguk.
Hadd kérdezzem meg csak így csendben: ha az EU képes volt olyan aprólékos és részletekbe menő jogszabályt kidolgozni, mint pl. a környezetvédelmi termékdíj (tudom, mert magam kellett megtervezzem és leprogramozzam a jogszabály alapján), akkor több millió ember problémája miért nem fontos az EU számára?
Tudni kell azt, hogy a lisszaboni szerződés most-, 2009 decemberében lépett hatályba, miután minden tagállam végre aláírta. Ennek van egy kötelező érvényű jogi melléklete (értsd azt, hogy minden tagállam be kell tartsa), az úgynevezett "EU Alapjogi Charta". Ez tulajdonképpen az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatának egy kibővített-, módosított változata. Érdemes mindenkinek elolvasni, csatolva megtaláljátok, csupán néhány oldal.
Amikor végigolvastam, számomra egyértelművé vált, hogy az autonómia joga és az önrendelkezési jog ugyanolyan emberi joga egy adott történelmi kisebbségnek (ez egy fontos jogi kifejezés), mint amelyek az "EU Alapjogi Charta"-ban vagy az "ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá"-ban le vannak fektetve (pl. a munkához, a szakszervezet alapításához, a sztrájkhoz való jog is benne van). Csakhogy, erről sajnos egy szó sincs benne.
És most jön a lényeg:
1). El kell érni azt, hogy a történelmi kisebbségek autonómiához való joga bekerüljön az EU Alapjogi Chartá-ba, hiszen bárki aki elolvassa azt, láthatja, hogy minden szempontból ott a helye. Ez a jog semmivel sem kisebb mint pl. a szakszervezet alapításához, vagy a spontán gyülekezéshez való jog, még akkor sem, ha csupán a történelmi kisebbségekről szól.
Bálint Máriával már értekeztünk arról az üzenőfalon, hogy ezt melyik európai bíróságon lehetne kezdeményezni, és elsőre úgy tűnik, hogy a strasszburgi bíróság lenne az illetékes.
2). A lisszaboni szerződés ratifikálásával életbe lépett az "EU polgári kezdeményezésről" szóló törvény, amely tömören azt jelenti, hogy több EU-tagország állampolgárai kötelező érvénnyel kérhetik az EU parlamenttől, hogy foglalkozzanak-, alkossanak törvényt valamiről. Ennek feltételei a következők:
A). legalább 1 millió EU állampolgár kell javasolja, akik
B). több tagországból kell legyenek. A törvény viszont annyira friss, hogy még nem döntötték el, hogy hány tagország legyen a minimum.
Az A) pontot figyelembe véve, ha Székelyföldet, Magyarországot és Felvidéket számolom, lazán összejönne akár 4 millió EU-s állampolgár aláírása. De ez még mindig csak 3 tagország, tehát valószínűleg meg kell még keresni jónéhány kisebbséget, íreket, skótokat, baszkokat stb., hogy csatlakozzanak.
Tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy, ha végre az autonómia joga bekerül az emberi jogok közé, akkor a román, szlovák, szerb stb. politika lassan meg fogja érteni, hogy ez nem ellenük szól, sem a szeparatizmusról, sem pedig a gyűlöletkeltésről, hanem arról az emberi normáról, amely méltó az EU szelleméhez és felvilágosult országokban magától értetődő.
Röviden ennyi, lehet agyalni, vitatkozni. Egyébként nekem a 2-ik ponttal kapcsolatban van egy olyan jövőbeli vízióm, hogy az a szép magyarcímeres székely gyors, amely Csíksomlyóra vitte az embereket, egyszer majd befut a brüsszeli pályaudvarra egy-egy székely, magyar, felvidéki, ír, skót, katalán, baszk stb. küldöttséggel, akik átadják az EU parlamentnek azt a több millió aláírást, amely a különböző tagországokban gyűlt össze, hogy végre megszülethessen egy olyan törvény, amely minden tekintetben elősegíti a lisszaboni szerződés I/2 és I/3-as cikkelyeiben megfogalmazott alapelvek érvényre jutását.
- Mellékletek:
Válasz erre a beszélgetésre
-
Permalink Domokos Apolka válasza. Dátum:
-
Engem nagyon is érdekel.
Van egy ötletem, de lehet kicsi vagyok hozzá.
Arra gondoltam, nem elég a magyar média,tekintve hogy nem túl egységes be kellene vonni az összes külföldi érintett kisebbségeket, akik várják, vagy már megkapták az autonómiájukat. Valóban egy film készítése hatásos lehetne,a történetükkel, az igényeikkel és hogy hogyan valósították meg, mind példa lehetne nekünk és segíthetne minket és másokat és van is ötletem ki készíthetné el.
Úgy gondolom hogy a külföldön élő székelyek, erdélyiek véleménye is kell, miért élnek máshol meg hasonlók...
átrágom a dolgokat, hogy ne tűnjek dilettánsnak....jogszabályok, meg lehetőségek, gondolkodom rajta és írok egy blogbejegyzést pontokba szedve hogyan is gondoltam ezt a filmkészítést....tele vagyok ötlettel, ami azt illeti
minden tiszteletem a Duna tv-é de szerintem nem elég, mert nem érzem a hatását
-
Permalink Kálmán Csaba válasza. Dátum:
-
Nem baj, ha most még kicsinek érzed magad, idővel felnősz hozzá. :-)
Jó dolognak tartom a blogot, szerintem érdemes megnyitnod, bizonyára sokan adnak majd ötleteket a filmedhez. Sőt, beszélgettem néhány szót Bálint Lacival, ha jól emlékszem ő otthon van a filmes szakmában, biztos segít majd jótanácsokkal. Illetve, ha megnézed Puskás György fantasztikus fotóit, egyből látod, hogy nagymestere a színvonalas képi ábrázolásnak, biztos tőle is kapsz majd jótanácsokat.
Én is egy úgy érzem, hogy a Duna TV többet kellene foglalkozzon a témával, állítólag készült valamilyen dokumentumfilm-sorozat, amit a Duna II-ön leadtak. Én még nem láttam, nem értem, miért nem adják le az eredeti csatornán.
-
Permalink Borbély B. Sándor válasza. Dátum:
-
Szervusz Csaba!
A Duna TV videótárában (még?) meg lehet nézni mind a 76 dokumentumfilmet, amit a Minoritates Mundi sorozatban készítettek, mégpedig itt:
http://www.dunatv.hu/musor/videotar?pid=279147
Szóval úgy tűnik, hogy nem kell megvárd, hogy a DunaTV főadója megismételje a sorozatot illetve másik tányért sem kell a háztetőre felszerelned. Hála az internetnek - ugye :-)
Üdv,
Sanyi
Ui. Egyik korábbi bejegyzésedben (itt) hangot adsz a csalódásodnak, hogy kevesen szólnak hozzá. Viszont azt nem tudhatod, hogy hányan olvassák érdeklődéssel ezt a fórumot - pl. én is - s lehet, hogy csak azért nem szólnak hozzá, mert esetleg nincs semmilyen érdemleges hozzáfűznivalójuk illetve elolvassák, de már nincs idő a válaszra vagy a komolyabb gondolkodásra. No, ezzel be is zárom a mellébeszélést és kivánok neked jó videózást - illetve nagypéntek ellenére is, vagy éppen azért, reményteli és derülátó húsvéti ünnepeket!!! :-)
-
-
Kedves Sanyi,
nagyon-nagyon köszönöm a linket, a legrégibb adást meg is néztem, le a kalappal Cselényi László előtt. Egy-egy adás kb. 40 perces, de majd idővel mindet végignézem sőt, lehet, hogy készítek majd egy-egy rövid jegyzetet mindegyikből.
Áldot Húsvéti Ünnepet Nektek is! :-)
-
Permalink Bálint Mária válasza. Dátum:
-
http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&op=rate_complete...
Itt találhatók autonómiamodellek is.
Ezt is most találtam:
http://hu.netlog.com/go/out/url=http%3A%2F%2Fwww.petitiononline.com...
Párhuzamosan szaladnak a törekvések.
-
Permalink Szanto Geza válasza. Dátum:
-
Kedves Kalman Csaba
Nagy erdeklodessel olvastam tanulmanyodat az Autonomia kerdes kapcsan . Nagyon ugylatszik hogy nekunk mind egyszeru tagok kell valamit csinalnunk hogy az Autonomia kerdes haladjon gyorsabban .
Nyomast kell gyakorolni az EU szervezet ellen hogy tudomasul vegyek hogy vagyunk es igenis elunk az Emberi jog eszmeivel, kulonosen ebben a kerdesben .
Megkell kerdezni kepviseloinket hogy mit is vegeztek eddig az EU orszaghazaban. Szerintem a Skotok fognak velunk szimpatizalni, mindent meg kell mozgositani, de kulonosen altalanossagra kell hozni hogy letezunk es vannak kovetelmenyeink.
Hazafias Szeretettel
Szanto Geza
-
-
Kedves Géza,
az a helyzet, hogy nagy csalódás ez a fórum számomra. Napokig olvasgattam a lisszaboni szerződést, hogy tisztába kerüljek a kisebbségekre vonatkozó jogokkal, míg végül ráébredtem, hogy az autonómia intézményét emberi jogként kell kezelni és be kell emelni az ENSZ- illetve az EU alapokmányaiba. A lisszaboni szerződés által újonnan bevezetett EU-s polgári kezdeményezés az egyik járható utat kínálta volna ennek elérésére, és sem a románok, sem a szlovákok, sem más országok nem vádolhattak volna minket gyűlöletkeltéssel, sovinizmussal, revizionizmussal stb., - merthogy ilyeneket szoktak mondani, ha a téma felvetődik.
De, ha elsőre nem is sikerült volna elérni semmit, legalább egész Európa megismerhette volna azt, hogy van egy nemzet, amelyet 1918-ban igazságtalanul szétszakítottak, aminek az lett a következménye, hogy több millió magyar él tömbökben, idegen országok fennhatósága alatt, anélkül, hogy joguk lenne ahhoz, ami civilizált, nyugati országok számára természetes: a területi autonómiához. Egész Európa láthatta volna, hogy több millió magyar összefogott egy nemes ügy eléréséért, amely mellesleg sokmindenben egybecseng az EU-s szerződésben megfogalmazott irányelvekkel.
Azt hittem, hogy mások is meglátják majd azt a lehetőséget amit én, de tévedtem: a 3600-ból alig hárman-négyen vagyunk... szomorú.
-
-
Kedves Kalman
Koszonettel nyugtazom kedves valaszodat . Oszinten mondva en meg itt uj vagyok es nincs nagy kovetelmenyem veluk szembe .
Megorultem hogy read talaltam mert te komolyan foglalkozol az uggyel. A Liszaboni szerzodest meg nem tanulmanyoztam csak annyit tudok rola hogy a mostani magyar kormany ala irta mielott elolvastak volna es a jobbik meg teljesen ellenzi az ilyen fajta hozza allast .
De mit csinalnak a kepviseloink mi az O alaspontjuk? Az RMDSZ az halogatni akarja az ugyet de a Szekely tanacs nem hajlando tovabb varni . En inkabb a Szekely tanacs mellett lennek mert valami 20 ev eltelt a rendszer valtozas utan, es most mar ideje lenne hogy legyen valami haladas .
Tehat a kepviselo tabornak is ossze kell fogni, elvegre ott van valami tucatnyi ember az EUs orszaghazba, es eljenek a jogaikkal, szoljanak fel. Kerjenek valami valaszt vagy iranyitast ezektol az ugyetlen szervezettol hogy mikeppen lehetseges kivivni az Autonomiat.
Sajnalatos nagyon hogy mi magyarok nem tudunk vagy nincs eronk zoldagra jutni. De semmi fele keppen nem szabad megnyugodni a helyzetunkbe..
Honfitarsi szeretettel
Geza
-
-
Kedves Géza!
Én is azt látom a legnagyobb bajnak, hogy egyrészt a politika megosztottsága miatt a társadalom is csalódott és megosztott, hiányoznak a Batthyányak, Kossuthok, Széchenyiek és főleg a bölcs Deák Ferencek, akik vezetnék, egységbe kovácsolnák a Nemzetet és példát mutatnának az embereknek. Nem harccal, nem szélsőséggel, hanem azzal a konok szellemmel, amellyel Nagyjaink kiálltak a Nemzet jogaiért. Mert ki kell mondani és ragaszkodni kell ahhoz az elvhez, hogy Európa erkölcsileg is tartozik a Magyar Nemzetnek azért, amiért majd száz éve szétszakította azt, és méltatlan az Európai Unió szelleméhez, ha nem vesz tudomást erről a problémáról. Minden tömbben élő történelmi kisebbségnek joga van az önrendelkezéshez, pont úgy Kelet-Európában, mint a nyugati országokban, ezt pedig a legfelső nemzetközi szinteken kell törvénybe iktatni.
Másrészt pedig a két világháború igazságtalansága, ill. a kommunizmus majd' fél évszázados szellemi elnyomása nyomott hagyott az emberek nemzeti öntudatában: kicsit az sugárzik vissza a társadalomból, hogy mi egy megvert nemzet vagyunk, nincs sok értelme ilyen dolgokkal vesződni.
Harmadrészt pedig a modern, globalizált világunkban háttérbe szorultak ezek a kérdések, az embereket érthető módon jobban foglalkoztatja a munkahelyük megőrzése, - főleg most recesszió idején, vagy a minnél jobb beosztás, státusz, életszínvonal stb. elérése.
Ami a képviselők próbálkozásait illeti, megtaláltam a 2009.febr.3-i EU-s parlamenti vita anyagát, amely a kisebbségek helyzetét tárgyalta, és amely az alábbi linken elolvasható:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=CRE&referenc...
Érdemes és tanulságos elolvasni, hogy annak ellenére, hogy a magyar képviselők példásan egységesen álltak ki, Jaques Barrot, a Bizottság alelnöke a vita végén lazán lesöpörte a kérdést ezekkel a szavakkal: "Tabajdi úr felsorolt egy csokor problémát. Tisztában vagyok azzal, hogy ezek a problémák léteznek, de még egyszer – sajnálom, nem tehetek mást – emlékeztetnem kell önöket, hogy a csoportok, a nemzeti kisebbségek mint csoportok védelme nem tartozik sem az EU, sem az Alapjogi Ügynökség hatáskörébe."
Az EU csak akkor fog odafigyelni erre a problémára, amikor néhány millió magyar és más európai történelmi kisebbség együtt fog benyújtani állampolgári kezdeményezést, hogy végre törvényi szinten foglalkozzanak a kérdéssel és vegyék fel az EU Chartába az emberi jogok közé.
-
-
Kedves Kalman
Hivatkozok a lugujjab Automoia feltett anyagra melyre mar is adtam valaszt . Nagyon ugy nez ki hogy valaszom el veszett .
Kerem tanacsodat
Szeretettel udvozol
Geza
-
-
Kedves Géza,
hát nagyon úgy tűnik, hogy elveszett, mert én is csak ezt látom. A fórumba biztosan nem érkezett meg, mert akkor érkezne róla értesítés. Ez a technika ördöge, - velem is előfordul időnként.
Üdvözlettel,
K.Csaba
-
-
Még nem néztem végig, de elég durva. Ez mostani, 2009-es videó?
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
