Válasz erre a beszélgetésre

Permalink Szamosfalvi Albert válasza. Dátum: Május 27, 2010 Idő: 12:49pm

Küldjél àt két tucatot !

• ▶ Válasz

Permalink Antal Dénes válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 7:40pm

Kedves Meister Éva!
Okfejtésével teljesen egyet értek. Engedje meg, hogy nagyrabecsülésemet fejezzem ki ezért. Igy kellene nyílatkoznia minden Erdélyi Nemesnek és nem a végtelenségig elfilozófálni , szenvelegni a téma fölött!
Öszintén gratulálok, nem csak fenti soraihoz, hanem néhány emlékezetes alakításához is, melyeket a marosvásárhelyi Színházban , elismert Színésznőként nyújtott és volt szerencsém megtapsolni.
Hogy a vitaindító személy, Önnek írott válaszában a Lófőséget idézőjelbe teszi, ne vegye fel! Az úr, valószínüleg nincs tisztában ennek eredetével, hatásával és történelmi jelentőségével!
Kéz csókkal üdvözlöm: Antal Dénes , Marosvásárhelyről.

• ▶ Válasz

Permalink Antal Dénes válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 11:25pm

Amig tehették, kitünően tették dolgukat. A történelm vihara azonban igazságtalanúl elsöpörte a Nemességet és a Polgárságot. Analfabéta, lumpen elemek vették át a hatalmat. Hát..ez lett belőle

• ▶ Válasz

Permalink dr. Szabó Dániel válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 1:41pm

- Szerintem az igazi nemesség kitermelte soraiból a megfelelő vezetőket,akik vezették a népet.A nép ezt el is várja és követi. A régi nemesek utódai ma létrehozhatnának egy " nemesek pártját", mint az LMP ( liberális magyarok pártja ) tette. Ezt a számvetést továbbitott emailon kaptam és csak annyit fűznék még hozzá,hogy Horthyék aggódva a nép egészségéért ártézi kútakat fúrattak az egész országban,mert a néhány méteres ásott kútak vize nem volt megfelelő.Ezek a fúrt kútak mélysége 200-400m, addig mentek mig a víz minőség megfelelő volt.Minden iskolánál,tanya központokban, falvakban megtalálhatoak.Van amelyik ma is működik és használják.
> SZÁMVETÉS - egy tanulságos összeállítás Horthy 17
évéről
>
> Tizenhét év.
>
> Ez a történelemben semmicske, apró idő néha
megtelik nemzetpusztító tragédiákkal, mint egykor Mohácstól
a törok berendezkedéséig, de megtelhet nemzetet felemelő
építkezéssel, mint máskor: az1832-es reform-országgyűléstől
a szabadságharcig eltelt több mint másfél évtized.
>
> Épp ennyi, tizenhét évünk adódott - hatalmas
csapások sora után - végre újból egy független Magyarország
felépítésére.
> Nem volt könnyű: infláció, munkanélküliség,
válságok, kis háborúk,merényletek környékeztek bennünket,
nagyhatalmak és kelletlen szomszédaink acsarkodtak ránk. De
sikerült.
> Hazánk lakossága e másfél évtizednél alig több idő
alatt 1.639.479 fővel növekedett.
> Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról
csaknem a duplájára:
> 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
>
> Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetekkor
meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
>
> 2628 km . elsőrendű országutat építettünk,
vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t
villamosítottunk - magyar találmány alapján.
> Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
>
> Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat
a világtengerekkel.
>
> Államadósságunkat az időszak felére kifizettük,
sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
>
> Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó
szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges
vagyonnal
> látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
> Ingyenes gyógyszert kapnak az egyre növekvő számú
cukorbetegek.
>
> Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
> Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak
aDunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a
hegyvidékeken és a Balatonnál. Filléres vonatok szolgálják a
hétvégi kikapcsolódást.
> A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó,
köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti,
üdülési,biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb
kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
>
> Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának
megteremtése is járult.
>
> Politikai téren önállóságra törekedtünk.
>
> Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok
működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát, és az
Egyesült Államokat másfél évtizeddel megelőzve (!)
eltöröltük a máskülönben csupán ideiglenesen bevezetett
numerus clausust.
>
> No persze nem az 1990-2007 közötti tizenhét évről
szólnak ezek az adatok, hanem egy másik időszakról. Horthy
Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett,
spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont
elszenvedő Magyarországot - vagyis a 1920 és 1937 közötti -,
a még újvilágháborútól mentes korszakról szól
> az írás.
>
> Adataim pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt
kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az
1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából
(Akadémiai Kiadó).
>
> A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk
közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően
pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk
hitelesnek mindet. Természetesen felhasználtam saját
egyzetanyagomat is.
>
> Lássunk ezekből is egyet! Nagyanyám, Sárközy
Istvánné, született Bleszkányi Irén - a Csobánc utcai elemi
iskola tanítónője -275 pengő
> nyugdíjra volt jogosult.
> Egy pengő ma 1200-1300 Ft-nak felel meg, bár az írásom
> megjelenésig ez még változhat g********ilag.
> Unokája (kétszer hosszabb munkaviszonnyal, néhány
diplomával és egy vasas szakmával) mintegy a negyedét-ötödét
kapja ennek a
> nyugdíjnak. Jó-jó - mondhatja az iskolázott olvasó
-de az elnyomó értelmiség (tanítónő) kivételezett helyzetben
volt, a szegény
> munkások pedig folyamatosan nyomorogtak.
> No, jómagam egy megbélyegzett osztályban
érettségizvén (Antall
> József volt az osztályfőnökünk) kényszerűségből
Angyalföldön dolgoztam évekig, s tanultam szakmát. S nemcsak
szakmát tanultam az öreg szakiktól, hanem azt is, hogy az
esztergályos kétszeres úr volt (Herr Dréher/r/), és
glaszékesztyűben, keménykalapban ment be dolgozni a Lángba,
Ganz-Mávagba -s az általa gyártott
> diesel-vonatok máig vidáman szolgálják a
dél-amerikai közlekedést.
> Üres óráiban nem maszekolt, hanem énekelt a gyár
kórusában, evezett a gyár csónakházában, sportolt a
kötelezően (úgy bizony!)
> előírt s felépített gyári sportpályán - tehette,
mert a feleségének nem kellett dolgoznia. Gyermekei pedig -
óh, borzalom! - a hazáról tanultak az iskolában. A hazáról.
>
> Természetesen - mai szóval - "vesztesei" is voltak
e kornak..
> Gyámolításukra ott voltak az ONCSA-házak, az
ínség-akciók, a tehetségmentő szolgálatok.....
>
> Tehettünk, amennyit tehettünk. Hisz ne feledjük:
ebből a
> tragédiákkal induló 17 évből 3-4 év a Nagy
Gazdasági Világválság - épp a közepén! Hogyne lettek volna
"vesztesek"! Hisz
> az egész Magyarország vesztes volt!
>
> És hogyan is állunk azzal a rémületes
Horthy-fasizmussal? Mindenekelőtt szögezzük le: a fasizmus
és nácizmus két különböző
> dolog, elemi tudatlanság és gonosz indulat
összekeverni a kettőt.. Horthy alatt nálunk se fasizmus, se
nemzeti szocializmus nem volt! Szálasi más eset: az valóban
náci típusú rendszer volt. Később, és idegen hatalom katonai
megszállása alatt. (Csupán zárójelben,
> dőlt betűkkel fűzöm ide: ma Magyarországon új
politikai fogalom született meg: a nemzeti szocializmus
ikertestvére, a nemzetellenes
> szocializmus).
>
> Nem volt hivatalos ideológia a történelmi jog- és
szokásrendszer durva leváltására, majd erőszakolt
helyettesítésére. Nem uralta egy,
> egyetlenegy politikai irányzat a médiumokat, és
hallatlan választék:
> 1500 lap, s ebből mintegy 400 politikai jellegű
jelent meg e korban! És bizony nem tartotta rettegésben
semmiféle terrorrendszer a
> lakosságot. Csupán az értékeket tisztelő, azokat
megőrző s továbbadó konzervatív világ volt.
> Beszélő a neve: értékkonzervatív.
>
> Természetesen nem volt XXI. századi értelemben
vett demokrácia, már csak azért sem, mert a XX. század
elejéről van szó. A mai
> fogalmak visszavetítése egy más korra elemi
tudatlanság
> vagy gonosz indulat - valószínűleg mind a kettő!
> Mai politikailag korrekt mércénk szerint valóban
antidemokratikus a szélsőséges pártok korlátozása.
> Akkor nemzetet mentett.
> Valóban volt cenzus (1920-tól 50 %), viszont nem
döntötte el végzetesen az ország és a nemzet sorsát néhány
tányér levessel
> vagy lejárt szavatosságú tésztacsomaggal, esetleg
a nyugdíjasoknak adott 500 Ft-os utalvánnyal vásárolt szavazat.
>
> Tekintélyuralmi rendszer? A Kormányzó csupán egyszer
> küldhette vissza megfontolásra a képviselőháznak
a törvényjavaslatokat - emlékezzünk Göncz papára, mit
művelhetett az Antall-kormány törvényeivel!
> A puszta tekintélyt pedig megérdemelte, mint
tisztakezű, becsületes, erős akaratú magyar vezető!
>
> Barátaim! Egyszer végre el kellett mondani mindezt.
>
> (És még valami *a Horthy család birtoka
ugyanakkora volt, mikor lemondatták, mint mikor kormányzóvá
választották )*

• ▶ Válasz

Permalink Szamosfalvi Albert válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 2:32pm

Köszönöm vàlaszàt , valô igaz , hogy apai nagyapàm , aki ebben az idôszakban postafôfelügyelô volt 3 év alatt épîttette csalàdi hàzunkat Budaligeten , (telefonvonalastôl) , ilyen bravurra tisztességes uton ma igen kevesen lennének képesek ..

• ▶ Válasz

Permalink Antal Dénes válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 6:40pm

Tisztelt dr. Szabó Dániel úr!
Nagyon köszönöm Önnek, hogy ezt az írást közzétette, melyet bár egyszer már olvastam a netten, de most sikerült elmentemen.
Bevezető soraihoz azonban, lenne néhány hozzáfűzni valóm.: A jó Isten óvja meg a Magyar Nemességet attól , hogy egy olyan pártot hozzon létre, mint az LMP! Ugyanis, e három betű közel sem azt jelenti, hogy" liberális magyarok pártja" hanem azt, hogy: Lehet Más a Politika- címen,-sok millió Magyar megdöbbenésére, bánatára,- ha nem is jelentős támogatottsággal,- de bejútott a Parlamentbe, és igy rajtuk keresztűl vissza jútott a rettenetesen gyűlőlt, sz.d.sz- mely párt többet ártott a Nemzetnek, mint a tatárjárás! Hogy Nemzetünk, a mai kilátástalan helyzetben van, azt szinte kizárólagosan az említett , idegenszívű, magyar és keresztény gyülölő pártnak köszöhető!!! E, Parlamentből kibukott párt pénzén és hathatós támogatásával jútott be az LMP a parlamentbe és félő, de sajnos váló, hogy annak eszmeiségét is magával vitte!!! Nem vagyok egy gyülölködő alkat, de mint Erdély-i Magyar, soha nem tudom feledni, megbocsájtani pláne nem, a 2004.dec.5-i aljasságát a jezett pártnak, azt a fröcskölő gyűlöletet, össze hordott hazugságot, mellyel a határon kívűl rekedt Magyarság ellen agitáltak .Kizártak engem a Magyar nemzetből, akinek csládja-bizonyitottan- a Rákóczi szbadságharcban, az első és második világháborúban-összesen, 14, HŐSI HALOTTAT áldozott a Magyar Haza védelmében.
Apai nagyanyám öccse, 1917-18,ban, a későbbi, FÖMÉLTÓSÁGÚ KORMÁNYZÓ ÚR, akkor Ellentengernagy, Novara nevű parancsnoki hajóján, tengerész tűzérként szolgált és az Ottrantai csatában nyújtott kiemelkedően hősies magatartásáért (több ellenséges hajó kilövéséért) A Kormányzó Úr, személyesen avatta Vitézzé.Ezt, csak azért említem, mert a Horthy Miklós emberségét, bárorságát, fantasztikus Hazaszeretét, ahogy azt Nagyanyám öccse személyes tapasztalatából leírta, már állandó családi beszélgetések alkalmával, magamba szívtam.
Aztán, HOTHY MIKLÓSNAK köszönhetően, bekövetkezett a minden Magyarök álma, Észak Erdély visszacsatolása. Tíz éves voltam. Azt a frenetikus örömöt, már szinte őrületbe átcsapó boldogságot, amit mi éreztünk, nem lehet szavakba foglalni. Arról a csodás 4- évről, amit akkor éltünk, ma is csak könnyezve tudunk emlékezni. Az a 4-év, nekünk kánoán volt . a megtestesült földi paradicsom. Pedig háború volt, megszorítások is következtek, családunk több tagja a fronton (Apám is)de szívesen viseltük, mert szabad Magyarok lehettünk! Elismerem, hogy voltak akik vészkórszaknak élték meg- amit nagyon sajnálok, nem szabadott volna megtörténnie, de akkor már Magyarország német megszállás alatt volt, a Kormányzó úr pedig internálva!
Lehet, hogy sokan elítélnek az alábbi kijelentésemért, de azt kívánom minden Magyarnak, hogy csak olyan rosszúl éljen, min az úgynevezett Horthy korszakban éltek a béke időben.
Üdvözlettel: Antal Dénes Marosvásárhelyről.

• ▶ Válasz

Permalink Dr. Filep Kálmán Csaba válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 5:49pm

Tisztelt Uram!
Szivbõl köszönöm végre,a valós valós népi fejeket nyitogató válasszát.
A valóságot szándékosan törölték ki az egymást követõ nemzedékek agyából
Most már nem tartom elfecséreltnek a megbeszélésre forditott. idõt.
A fiataloknak welnes parkból, mûkörömmmel, nem lehet magyar hazát építeni.
Kár ,hogy valós történelm könyvekhez nem juthatnak hozzá.
Csak figyelmeztetni akarok, amig az unokámnak Nemer István történelem könyvet adnak iskolai jutalom könyvként addig, el sem indultunk a cél felé.
Még egyszer tisztelettel és örömmel kösszönöm a valódi magyar aprolékos munkát.
Még sok van Bethlen István, Teleki Pál, és sokan mások akik Észak Érdélybõl 4 év alatt megint Erdélyt varázsoltak háborus nyomorusság közepette.
A firkáló hölgyek inkább egy jó kiadós valós történelm tanulást ajánlok.
Wass Albert jut eszembe, még mai is hányan találnak kiadós megélhetést a mûveibõl.
Ha az iró nem a szép szó müvésze akkor bizony nálam az emberi lélek szélhámossa.
Még a mindentudó könyvtárosok se bántsák, õk is az arisztokráci által létesit intézéményekben, tengetik (nem rosszul) vállasztot foglalkozásukat és szerncséjükre azt csinálhatnak amit szeretnek.
Megint elkalandoztam.
Kiválló tisztelettel fkcs.

• ▶ Válasz

Permalink Dr. Filep Kálmán Csaba válasza. Dátum: Május 24, 2010 Idő: 5:49pm

Tisztelt Uram!
Szivbõl köszönöm végre,a valós valós népi fejeket nyitogató válasszát.
A valóságot szándékosan törölték ki az egymást követõ nemzedékek agyából
Most már nem tartom elfecséreltnek a megbeszélésre forditott. idõt.
A fiataloknak welnes parkból, mûkörömmmel, nem lehet magyar hazát építeni.
Kár ,hogy valós történelm könyvekhez nem juthatnak hozzá.
Csak figyelmeztetni akarok, amig az unokámnak Nemer István történelem könyvet adnak iskolai jutalom könyvként addig, el sem indultunk a cél felé.
Még egyszer tisztelettel és örömmel kösszönöm a valódi magyar aprolékos munkát.
Még sok van Bethlen István, Teleki Pál, és sokan mások akik Észak Érdélybõl 4 év alatt megint Erdélyt varázsoltak háborus nyomorusság közepette.
A firkáló hölgyek inkább egy jó kiadós valós történelm tanulást ajánlok.
Wass Albert jut eszembe, még mai is hányan találnak kiadós megélhetést a mûveibõl.
Ha az iró nem a szép szó müvésze akkor bizony nálam az emberi lélek szélhámossa.
Még a mindentudó könyvtárosok se bántsák, õk is az arisztokráci által létesit intézéményekben, tengetik (nem rosszul) vállasztot foglalkozásukat és szerncséjükre azt csinálhatnak amit szeretnek.
Megint elkalandoztam.
Kiválló tisztelettel fkcs.

• ▶ Válasz

Permalink Kiss Ildikó válasza. Dátum: Május 25, 2010 Idő: 8:49am

VÉGRE! Versailles: Francia hatósági engedély az összmagyar megmozdulásra

``A Magyarok Világszövetsége küldöttei, Léh Tibor régió-alelnök és munkatársa, Jankovich István, valamint Hompoth Zoltán főszervező és Bottyán Zoltán, a Trianon-petíció szóvivője egyhetes eredményes tárgyalást folytattak a francia hatóságokkal az Igazságot Magyarországnak, Igazságot Európának! című összmagyar megmozdulás engedélyeztetése érdekében. Franciaországból hazatérve sajtótájékoztató keretében ismertették a Versailles-ban elért megállapodásokat. Hompoth Zoltán és Bottyán Zoltán bejelentették:
megvan a francia hatósági engedély, lesz magyar megemlékezés Versailles-ban, a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulóján."Akinek fáj Trianon, velünk tart, és ott lesz Versailles-ban" - mondta
Hompoth Zoltán. Bottyán Zoltán bejelentette, hogy az MVSZ és atársszervezők - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a NemzetiMotorosok, a Trianon Társaság - 2010. június 4-én, Versailles-ban, aNagy-Trianon palota előtti téren délelőtt 9 és 12 óra között
megemlékező nagygyűlést, összmagyar megmozdulást tartanak.A szervezők szeretnék, ha Magyarország minden megyéjéből legalább egybusznyi résztvevő utazna Versailles-ba. Az eddig beérkezett adatokszerint máris biztosra vehető egy-egy busz indulása a következő
megyékből: Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar,Heves, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém. A többi megyébőlszervezők jelentkezését várják.Várják a Kárpát-medence további magyar közösségeit is.
A Budapestről és az ország keleti megyéiből induló buszok június 2-ándélután 16.30-kor gyülekeznek Budapesten, később megjelölendőhelyszínen, és június 3-án érkeznek Párizs - Versailles környékére. Arésztvevők két éjszakát töltenek majd valamely - a busz szervezői
által lekötött - Versailles-közeli szállodában (Formula 1, PremiereClasse, Étape).A Szervezőbizottság a buszok szervezőinek segítséget nyújt aszállásfoglalásban (elnok@mvsz.hu, hargita56@yahoo.com). A két
éjszakai szállást magában foglaló útiköltség Budapesttől számítva35.000 Ft. A szervezett utazás résztvevői június 5-én (egy ajánlottpárizsi városnézést követően) ugyancsak 16:30-kor indulnak vissza, és6-án érkeznek haza.
Több szervezet jelezte, hogy teljes busszal csatlakozik az összmagyarmegmozduláshoz. Így biztosra vehető, hogy a Hunyadi László főkapitányvezette Történelmi Vitézi Rend, az Összefogás Párt, a várpalotai
Trianon Múzeum - és várhatóan a Trianon Társaság is indít busztBudapestről.A versailles-i megmozdulás iránt Nyugat-Európában is nagy érdeklődésmutatkozik. Természetes, hogy Franciaországból nagyobb létszámban
jelentkeznek, de egész autóbusznyi küldöttség indítását jelezték abázeli és a stuttgarti magyarok is. A szervezők azzal a felhívássalfordulnak a nyugat-európai magyar közösségekhez, hogy mindazontelepülések, ahol szervezett magyar élet folyik, kövessék példájukat.
A szervezett csoportokon kívül Nyugat-Európából sok,személygépkocsival, illetve egyéni úton érkező résztvevőre isszámítanak.A tengerentúli magyar közösségeket is arra biztatják, hogy anyagilehetőségeik szerint képviseltessék magukat a trianoni békeparancs 90.
évfordulóján, Versailles-ba szervezett összmagyar megmozduláson."Itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy amit az 1945 óta regnálómagyar kormányok elmulasztottak, felhívjuk a békediktátumot ránkkényszerítő nagyhatalmak és a világ közvéleményének figyelmét arra az
igazságtalanságra, amit Trianonban a világ magyarsága ellenelkövettek. Ezt a történelmi megmozdulást az első lépésnek tartjuk a90 éve reánk kényszerített diktátum felülvizsgálatára.Felkérjük a fenti célokkal egyetértő civil szervezeteket a
Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, hogy szervezzenekcsoportos utazásokat, baráti köröket a részvételre, hogy minél többenlegyünk együtt a Nagy-Trianon palota előtti téren, ezzel is kifejezve,hogy a magyar nép soha nem nyugszik bele a trianoni országcsonkításba"
- zárta gondolatait Hompoth Zoltán.További felvilágosítással telefonon is szolgál v. Hompoth Zoltán(+36-20-933-6294) és Bottyán Zoltán (+36-70-398-3341).Budapest, 2010. április 20. MVSZ Sajtószolgálat ``

szaszkaresz@gmail.com

• ▶ Válasz

Permalink Vadady Filep Éva válasza. Dátum: Május 25, 2010 Idő: 10:57am

Kedves Ildikó,

megkérdezhetem, hol olvasta ezt az írást?
Ismer-e valakit személyesen a felsorolt nevek közül?
Én igen, sajnos.

Üdv.
V. Éva

• ▶ Válasz

Permalink v. Dr. Székely Zsolt válasza. Dátum: Május 26, 2010 Idő: 7:06pm

Kedves Évike,
nagyon örvendek, hogy ezt a tanulmányt bemásoltad. Nagyon jól dokumentált, és okosan érvelő írás. Én is ismertem és sok mindenben egyet értek vele. Nyílván, meg kell szabadúlnunk a rendelésre írt finnugor történetünktől, amelynek az volt a célja, hogy eltörölje a magyar őstörténetet. Igenis, nekünk is van őstörténetünk, ma már tudjuk, hogy őseink fejlett földműveléssel is foglalkoztak, tavasszal vetettek, és őszig legeltettek, raboltak is jócskán, majd ősszel visszamentek belső_Ázsiába és betakarították a termést. Első sorban István király nak köszönhető, hogy feledésbe merült a magyar őstörténet, mivel ő tűzzel-vassal tiltotta és írtotta a sámánizmust, a pogány vallást és az ősi szokásokat, valamint az ősi írást. Tudta, hogy a magyarság úgy válhat államalapító nemzetté és úgy maradhat meg, ha felveszi a keresztény - nyugati - vallást és ezzel bekerül az európai kultúra vérkeringésébe. Ennek viszont a hátulütője az volt, hogy feledésbe ment az őstörténetünk. Az elmúlt 20 évben mind több - jobbnál-jobb- tanulmány jelent meg, amely a magyar őstörténet részleteit tárja fel. Ez nagyon hasznos dolog, de fenntartásokkal, tárgyilagosan kell kezelnünk ezeket az elméleteket. Nem szabad a ló másik oldalára esnünk, óvakodjunk a túlzásoktól. Sajnos régészetileg nem lehet bizonyítani az olyan feltevéseket, hogy az etruszkok egyenlők a magyarokkal, vagy, hogy a tatárlaki agyaglapokon megjelenő írásjelek, a sumár kultúra termékei azonosak a székely róvásírással.
Jómagam is írtam a székelyek eredetéről több tanulmányt, az egyiket hamarosan bemásolom ide.
Figyelemértékű azonban, hogy pl. Egyed Ákos soha nem hivatkozik a székely-hun-avar hármas visszafogllalásra. Különben, maga a "honfoglalás" is egy téves kifejezés, a habsburgok honosították meg a magyar történelemben, zsidó kutatók, pénzért- remdelésre írták a habsburgok parancsára.

• ▶ Válasz

Permalink v. Dr. Székely Zsolt válasza. Dátum: Május 26, 2010 Idő: 7:12pm

Legenda és valóság a hun-székely eredetkérdésben

Talán sehol az egész magyar nyelvterületen nem él olyan élénken a köztudatban a hun eredet fogalma mint a Székelyföldön. A székelyek nagyrésze ma is Attila nagykirálytól és Csaba vezértől származtatja magát és nem véletlenűl, hisz e legendás eredettutad az ősi krónikákra támaszkodik.
A székelyek eredetéről és mai szálláshelyükre való letelepedéséről a történészek sokat vitatkoztak az elmúlt 150 évben. Ez a kérdés, habár nagyon gazdag szakirodalommal rendelkezik, a különböző eltérő vélemények miatt, a mai napig nyitott maradt. Ennek oka, hogy a székelyekre vonatkozó írott forrásaink nagyon hiányosak és aránylag későn, a XVI-ik század második felében keletkeztek .
A székelyek eredetéről két ősi krónika tesz említést, az egyik az Anonymus krónikája, a másik pedig az ún. „Hun Krónika”. Anonymus a székelyekről a következőket mondja: ...”Néhány napra rá Árpád vezér és nemesei közös elhatározással sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ösbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Ezek a szigetről nekiindulva a homokon keresztüllovagoltak, majd a Bőd-révnél áthajóztak a Tisza folyón. Innen továbblovagolva a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ösbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt Ösbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba. A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek, s ők maguk elöljáróban a székelyekkel Mén-Marót ellen lovagoltak”... Anonymus krónikáját, mivel az sokkal későbben íródott, egyes történészek „romantikus gesztának” tartják és hiteles forrásértékét megkérdőjelezik. A Hun Krónika viszont, amely a magyar őskrónika első részét képezi, részletesen leírja a hun birodalom összeomlását és a 3000 hun harcos visszavonulását a „Csigla mezejére”, akik később székelyeknek nevezték magukat . Itt megjegyzendő, hogy sem a Magyar Krónika, sem pedig a Hun Krónika nem maradt meg eredetiben, ezért nem lehet eldönteni, hogy a székelyekre vonatkozó adatok a hagyományra támaszkodnak, vagy pedig a szerző fantáziájának szüleménye.
A székelyek hun eredetéről Kézai Simon is említést tesz. A XI-ik századi krónika, valamint a belőle egymástól függetlenűl merítő Anonymus és a kései krónikák mind azt vallják a székelyekről, hogy a Kárpát-medencébe érkező magyarság már itt találta őket mint Attila népének, vagyis a hunoknak fennmaradt töredékét. A középkor folyamán a székelyeket mint a magyarságtól különböző, de vele rokon, önálló etnikumot (natio Siculica) emlegetik, s hogy valóban valamely, a magyarsághoz csatlakozott, törökös nomád lovas vezető réteggel rendelkező törzset kell látnunk bennük, azt az oguz-törökök nemzetségi szervezetének megfelelő katonai és társadalmi beosztásuk – hat tisztségviselő nemzetség s ezeken belül 4 – 4 ág – tövábbá könnyűlovas harcmodoruk, melyet a krónikák tanúsága szerint még akkor is megőriztek, mikor a magyar hadsereg nagy része már a nyugati, nehézlovas hadviselésre tért át, valóban ezt látszik igazolni .
A Székelyföld népvándorláskorára vonatkozó írott források hiányában a régészeti kutatások eredményeire kell támaszkodnunk. Ezek alapján a következőket mondhatjuk el:
Dél–kelet Erdély, a mai Székelyföld területe, amelyet a Kárpát-Kanyar övez, a római Dácia szerves részét képezte és Trajánusz császár idejében hódították meg. Az itt található hegyszorosokat – a tusnádi, az ojtozi és a bodzai szorosokat – a provincia keleti limesvonalán katonai táborokkal (castrum), valamint őrtornyokkal (burgus), erősítették meg. Az elmúlt évtízedekben a Székely Nemzeti Múzeum álltal a komollói, nagyborosnyói, oltszemi és berecki római táborokban végzett régészeti ásatások nyomán megállapítható, hogy ezt a területet a római hadsereg és adminisztáció Gallienus (254-268) császár idejében adta fel, amikor már a Római Birodalom keleti határait a kárpok, valamint más, különböző vándornépek, köztük a gótok, élénken támadták .
Az Olt és a Feketeügy vidékére, amelyet a római hadsereg elhagyott, betörtek és letelepedtek a gótok, akik szövetségben voltak a kárpokkal. Kárp eredetü régészeti leletet ezen a vidéken nem ismerünk, gót emléket viszont annál többet. Gót településeket tártak fel Sepsiszentgyörgyön, Kilyénben, Oltszemen, Árkoson, Gidófalván és Köpecen, az Olt völgyében, a Feketeügy mentén pedig Komollón, Rétyen, Csernátonban, Torján és újabban Albisban is.
A gótok megtelepedését ezen a vidéken a Kr. u. III-ik század második felében, nemcsak a felégetett római táborokban talált Arab Fülöp (244-249) pénze bizonyítja, hanem egy 1960-ban, Csernáton határában talált éremlelet is. Ez utóbbi kb. 60-80 darab, Kr. u. a III-IV-ik századból származó éremleletből egy Gallienus császár, (254-268), három II. Constantinus császár, (323-361), egy pedig Constantinus Gallus császár, (351-354) korából való, a csernátoni Haszman Pál múzeum gyűjteményébe került.
A sepsiszentgyörgyi, kilyéni és rétyi gót telepek anyagában egy-egy II. Constantius császár korabeli ezüstérem került elő. Ugyancsak e császár korából valók az Oltszemen, Dálnokban és Kovásznán előkerült pénzek is. Tamásfalván, a feltárt négy bronzéremből egy I. Constans, (333-350) idejéből való. Sepsiszentgyörgyön, a város határában, a Debren patak völgyében két, Maximianus Herculeus, (286-305) korabeli bronzérmet találtak.
Más gót településeken és elrejtett kincsekben, mint a Sepsiszentgyörgy-Eprestető-i település és a tekerőpataki kincs is találtak több, III-ik századi császár korabeli érmet. Ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a Székelyföldön, a római pénzek forgalma megszakad a III-ik század közepén és csak a IV-ik század első felében folytatódik, amikor normalizálódik a viszony a Római Birodalom és a gótok közt és újra indul a kereskedelem.
Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy Erdély és közelebbről a Székelyföld történetében, ez a kor nem számítható késő római kornak, mivel a terület a gótok fennhatósága alá tartozott, akik egy jellegzetes anyagi kulturával rendelkeztek, amely a rájuk jellemző sajátosságokon kívül, a velük kapcsolatban levő kárpoktól és a rómaiaktól is átvettek bizonyos elemeket. Ilyenek a sepsiszentgyörgyi gót településen előkerült kézzel készített, borkán formájú, négy gombfüllel ellátott edények, amelyeknek pontos analógiáját a marosszentannai nagy gót temetőből ismerünk . A Rétyen feltárt, a fenék mentén hornyolással díszített csészék, valamint egy füles csésze és egy Sepsiszentgyörgyön talált amfora , a gótok kapcsolatait bizonyítják a kárpokkal. A füles csésze Havasalföldön is előfordul a korabeli településeken és a IV-ik századi Spanţov-i temető anyagában. A római hatást bizonyítják a nagyméretű, egyenes szájú, a vállon hullámvonalakkal díszített, (Krausengefässe tipusú), Kézdiszentléleken előkerült edények. A többi gót településeken feltárt kerámia ezen a vidéken a rájuk jellemző jeleket hordozzák. A Sepsiszentgyörgyön feltárt hamvasztásos sír melléklete a gótok korai letelepedését bizonyítja az Olt völgyében, a Csernátonban előkerült csontvázas, melléklettel ellátott sír viszont már egy későbbi korszakra utal.
Az Olt völgyi gót településeken és a tekerőpataki kincsben talált ékszerek, harangalakú csontfésük, félkörös, leveles fibulák megegyeznek a marosszentannai gót temető anyagával. Sepsiszentgyörgyön az Eprestetőn és Kilyénben ékszer öntőminta és egy vasolvasztó kemence is előkerült, amely azt bizonyítja, hogy a gótok fémművességgel is foglalkoztak.
Az Olt völgyében feltárt régészeti leletek alapján megállapíthatjuk, hogy a gótok a harmadik század második feléban birtokukba vették az Olt és a Feketeügy vidékét. Azt, hogy a kárpoknak milyen szerepük volt ebben a hódításban, nem sikerült tisztázni, vivel kárp régészeti leletet nem ismerünk. Egy másfél százados uralom után, a hun betörés nyomására a gótok kénytelenek voltak elhagyni az Olt völgyét. Amint azt a tekerőpataki kincsben talált három, Gratianus, (367-387) császár korabeli aranypénz bizonyítja, a gótok a IV-ik század végén mentek el erről a vidékről. Egyes gót elemek IV-ik századi továbbélését bizonyítja egy II. Valentiniánus császár, (372-392) korabeli bronzérem, amely egy IV-ik századi gót településen került elő Torján.
A hunok először Erdélybe az Olt völgyének megszállásával kerülnek. Az egyik hun úr nyári szállása Brassó környékén lehetett, a Brassó területén talált s a hun vezérek viseletére jellemző arany „csizmacsat” legalábbis erre utal. Ezt az eseményt egy Brassó környékén talált, Thesszalonikében vert II. Theodosius kora beli arany solidus 430 körülre keltezi
Miután a gótok elhagyták az Olt völgyét, a hunok, feltehetően nem telepedtek le huzamosabb időre ezen a vidéken, csak ellenőrzésük alatt tartották. Nem kizárt, hogy ezt az ellenőrzést a gepidákra bízták, akik szövetségesseik voltak. Egyes kutatók azon a véleményen vannak, hogy a háromszéki és a csíki medencékbe a gepidák nem törtek be. Mások szerint a gepidák a Feketeügy vidékére is kiterjesztették hatalmukat. Ezen kérdés tisztázásában nagy szerepet játszottak a Feketeügy völgyében, Kézdiszentkereszten végzett régészeti ásatások eredményei .
Kézdiszentkereszt határában, a Kőhát nevü dűlőben egy V-IX. századi, több lakószintes település került elő. Három putriban jellegzetesen gót tárgyakat találtak, keresztmotívummal díszített cserépedényeket, leveles fibulákat, faragott csontfésüket, stb.
Az Olt völgyében feltárt IV-V. századi településeken feltárt régészeti leletek alapján elmondhatjuk, hogy a germán népek, a gótok és a gepidák tömegesen megtelepedtek ezen a vidéken. A gótok korai megtelepedését a sepsiszentgyörgyi hamvasztásos sír bizonyítja, a tekerőpataki kincs anyaga pedig azt a kort jelzi, amikor a gótok elhaggyák ezt a vidéket.
A gepidák jelenlétét a kézdiszentkereszti ásatások anyaga bizonyítja. A VI-ik század közepén, Kézdiszentkereszten a keleti szlávok, az antok telepednek le, akiket az avarok hoznak erre a vidékre. A település utolsó lakószintje, az előkerült leletanyag alapján azt bizonyítja, hogy a IX-ik században ez a vidék a bolgárok fennhatósága alá kerül . Ugyancsa a bolgár fennhatóságot bizonyítja egy Csernátonban előkerült IX-ik századi település anyaga .
A honfoglaló magyarok a Székelyföldön feltehetően egy szláv alapnépességet találnak. A mai Kovászna és Hargita megye területén jelentős számban kerültek elő XI-XII-ik századi, magyar népességre utaló leletek. A háromszéki Árpád-kori emlékek közül a legnagyobb érdeklődést a Zabolán és Petőfalván feltárt XII-XIII-ik századi temetők váltották ki. E sírok leletanyaga a Magyarország területéről ismert köznépi temetők leleteivel azonosak. Háromszék és Barcaság benépesítése után, a XIII-ik század végétől, a XIV-ik század elejétől indul el egy újabb folyamat: a magyar népesség kiáramlása a Kárpátokon túli területekre . A moldvai magyar helységnevek nagy része személynév + falvak tipusú, ugyanakkor hiányoznak az –i képzős és a törzsnévi eredetű helységnevek; ez nagyjából jelzi a kitelepülés kezdetét.

• ▶ Válasz

• ‹ Előző
• 1
• …
• 13
• 14
• 15
• 16
• 17
• Következő >
• Lap