Válasz erre a beszélgetésre

Permalink Vadady Filep Éva válasza. Dátum: Augusztus 6, 2010 Idő: 7:51pm

Kedves Antal!
Egy kis szójáték: ha visszafelé olvassuk a rémus-t, mit is olvashatunk ki???
na ennyit az eredetről ....

• ▶ Válasz

Permalink Nagy Antal válasza. Dátum: Augusztus 7, 2010 Idő: 10:32am

Kószönöm a szójátékot , nem vettem volna észre . Viszont az is igaz, hogy a románoknak nincsen anyjuk, ugyanis Trajántól és Decebáltól erednek . Decebál neve igy szerepel a pápai levértárban : De Ceaba ' L. Csabának is lehet érteni . Barátsággal , Nagy Antal Nagybaconból .

• ▶ Válasz

Permalink Vadady Filep Éva válasza. Dátum: Augusztus 9, 2010 Idő: 11:43am

Nevében, nyelvében az igazság, azt szokták mondani....A magyar nyelv ilyen. Mégha latin betűkre is kellett áttérni, akkor is sok mindent megőriztünk igazságunkból...

• ▶ Válasz

Permalink Dvorzsák Éva válasza. Dátum: December 9, 2011 Idő: 10:16am

Kedves Éva és mindenki!

Igazad van a szójátékkal, ugyanis Romulus és Remus etruszkok voltak, akik ugyebár testvéreink, magyarul beszéltek. Mario Alinei könyvet írt erről, Az etruszk a magyar nyelv ősi formája címen. A világhálón elérhető írások vannak a témában és furcsa módon külföldiek írják rólunk! Másik példa Michelangelo Naddeo, akiről videó látható és írásai is olvashatók, ajánlom mindenkinek.

Baráti üdvözlettel,

Éva

• ▶ Válasz

Permalink szijgyarto zoltan válasza. Dátum: November 29, 2010 Idő: 8:00pm

a székely róvásirás azonos a sumér róvásirással. aki azt mondta, hogy a dákoktól vettük el, az tökkelütött barom.

• ▶ Válasz

Permalink dr. Szabó Dániel válasza. Dátum: Augusztus 8, 2010 Idő: 1:44pm

Vince Margitnak válaszolva, keresse a könyvesboltokban: Horváth István, A róvásírás ábécéje,Kiadó,Széplaki Erzsébet Bt,Debrecen,2004. Üdv Szabó Dániel.

• ▶ Válasz

Permalink Lévai Katalin válasza. Dátum: November 27, 2010 Idő: 9:20am

A rovásírás történetéről
A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az "Írás szabályai" részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.
A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is. Az írott emlékeket központilag összegyűjtötték, és megsemmisítették. Ezzel egyidőben a központi hatalom kérte a pápai egyházat, hogy készítse el a magyar nyelvet leírni képes latin ábécét is, ez viszont évtizedekig elhúzódott, az elterjedése pedig mintegy kétszáz évig. Ezalatt az idő alatt a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták.
Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel. Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend.
A pálos-rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg. Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást. Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt.
Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható. Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett. Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel. A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.
A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege.
Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja. Inkább titkosírásként használják, és egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. Ezen nacionalistának látszó jellege miatt azonban a hivatalos hatalom nem szívesen áll ki mellette.
A Pálos-rovásírást az újraalakult Pálos szerzetes rend kezdi újra felfedezni.

• ▶ Válasz

Permalink Nemeth Miklos Gyula válasza. Dátum: December 1, 2010 Idő: 1:10am

Haat....nemreg beszelgettem az RMDSZ Maramarosi elnokevel Ludesher Istvannal ki melesleg az elso Magyar polgarmestere Nagybanyanak es emlitem neki a legujjabb fejlemenyeket a Szekely-Magyar ekirasrol a mediakban. Hat igen....legyintett - a vicces szekelyek talaltak ki hogy felfigyeljenek rajuk. Kisse elcsodalkoztam - tobbe fel nem keresem az RMDSZ Maramarosi elnoket.

• ▶ Válasz

Permalink hentschel zsuzsa válasza. Dátum: Március 28, 2012 Idő: 6:00pm

Köszönöm ! mert nagyon erdekelt engem is az iras  iranya.

• ▶ Válasz

Permalink hentschel zsuzsa válasza. Dátum: Március 28, 2012 Idő: 6:02pm

Nagyon köszönöm az irast ,mert engem is erdekelt az iras irany.

• ▶ Válasz

Permalink László József válasza. Dátum: December 4, 2010 Idő: 6:35pm

A székely - magyar róvásírás megtalálható az ARVISURAK című I.-II. kötetében.Minden könyváruházban megtalálható és meg is lehet rendelni.Szerencsés keresést!

• ▶ Válasz

Permalink László József válasza. Dátum: Január 22, 2011 Idő: 1:54pm

Részlet róvásírásról : - "A róvásírást azért nevezték el - székelynek - mert az első összefüggő szöveget Erdélyben,Tászoktetőn találták meg,és azóta is folyamatosan találnak Erdélyben róvásírásos leleteket.A jobbról balra tartó és csak mássalhangzós róvásírást ott találjuk Etelközben,Levédiában,Magna Hungáriában,de ott van Közép Ázsiában és Belső Ázsiában is szinte mindenütt.Ezzel a rendszerrel el lehet olvasni többezer éves szöveget éspedig nem - finnugorul - hanem magyarul,törökös magyarul.Ami azt bizonyitja hogy a finnugor - eredet teljesen hamis alapokra épült és szükségszerü lenne teljesen átírni a magyar őstörténelmet."

• ▶ Válasz

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• Következő >
• Lap