Szólj hozzá !

Hozzászólt Filep Mária Március 4, 2010, 4:25pm

Kedves Gyuri! Ami szomorú, hogy nem az állatok, a homo sapiens korcsosult. Nemrég olvastam, Kemény János - Medvekaland a Kárpátokban -című könyvét. A báró, vadászként sem feledte gyermekkora kedves Mackó-könyveit. Három vérmedvét kivéve futni hagyta a havasok brummogó lakóit.
A természetet járva magam is többször szembekerültem vadakkal. Gyönyörű,de buta fácánnal,balga nyúllal, sivító vadmalacokkal, vagy őz tekintettel. Soha nem tudtam voln ártani egyiknek sem. A mező őrökkel állandó harcban vagyok az elkóborolt kutyák kilövése miatt. Igaz, a vadászathoz nem is női szív kell.

Hozzászólt Haluskáné Taar Enikő Március 3, 2010, 9:36am

Szép napot, állatbarát társak!

Hozzászólt Nemes Gabriella Február 27, 2010, 10:30am

Szerintem úgy is jó,ha az én képsorozatomra gondolsz.G.

Hozzászólt Nemes Gabriella Február 26, 2010, 7:08pm

Köszönöm,kedves képek pedig.G.

Hozzászólt Nemes Gabriella Február 24, 2010, 10:03pm

Kaptam a levelezőtársaimtól pár édes, állatokról szóló képsort.Vajon milyen e-mail címen lehet továbbítani,hogy felkerüljön a listára.Csak azt az e-mail címet tudom,mellyel mobil telefonról lehet írni.Megpróbáltam,de semmi eredmény.G.

Hozzászólt Bálint Mária Február 24, 2010, 12:18am

Kicsit kizökkentek az elején a videótól. A háttérben egy TV-film megy.

Vac-Sár

Hozzászólt Szilágyi László Február 23, 2010, 8:34pm

Ödi

Hozzászólt Csutoros Ernő Tamásné Tihanyi Ir Február 23, 2010, 7:59pm

Kedves Bálint Mária!
Visszatérek előző hozzászólásomhoz, amiben megírtam, hogy tudok a "Napsugár"c. lapról.A férjemnek eszébe jutott, hogy a lapnál 1967-től Bálint Tibor is szerkesztő volt.Gondolom Ő lehet az a Te rokonod.Ne haragudj, hogy személyes dolgokról írok,de látom Te is Pécsen laksz, mint mi, ezért szeretnélek felvenni barátnak.Ha elfogadod, akkor kérlek erősítsd meg a barátságunkat, ha megjelenik a meghívóm.Köszönöm!!!!

Hozzászólt Csutoros Ernő Tamásné Tihanyi Ir Február 23, 2010, 7:48pm

Kedves Bálint Mária!Nagyon kedves történet a cicamama és a kis csibe barátsága.Nekünk is volt hasonló történetünk egy kutyamama és egy kiscica esete.Azt legközelebb megírom én is.
A Napsugár egy kolozsvári gyermeklap volt, amit Asztalos István szerkesztett.Akkor voltunk gyerekek a férjemmel Kolozsváron és nekünk is járt a lap.A kis történetben említetted a "marmaládés" dobozt is, megjegyezném, hogy nem biztos, hogy mindenki tudja mit tartalmazott, akik esetleg nagyon fiatalok, legfeljebb a szüleiktől tudhatják, hogy az egy vegyes lekvár volt, amit gyerekkorunkban nagyon szerettünk.

Hozzászólt Bálint Mária Február 23, 2010, 2:17am

Csuri, amit a cica nevelt fel, nagyon jó természatű tyúk lett. Rengeteget tojt, az is előfordult, hogy egy nap kettőt. Őalá lehetett tenni a legtöbb tojást és olyan ügyesen forgatta őket, hogy mindegyik kikelt. Le kellett venni a fészekről, hogy egyék-igyék. Különben nem szállt volna le. Azt is tűrte békésen, hogy a bátyámmal a kopasz nyakához tegyük a lázmérőt, s megállapítsuk, hogy egy kotlónak 40-41 fok láza van állandóan. Talán több is? Feljebb nem tudott menni a lázmérő. A csirkéket pedig mind felnevelte, egyet se veszített el. Sőt, egyszer jött a szomszéd, hogy elpusztult a kotlója, ott vannak a kacsatojások, mind elpusztulnak azok is, nincs-e kotló tyúk. Éppen nem volt, de próbát tettek Csurival, az meg került egyet-kettőt a fészek körül, szó nélkül ráült a tojásokra, s két nap múlva már "lázat" produkált és kiköltötte azokat is. Kicsit furcsállotta, hogy ezek hápognak, s mennyit vizeződnek, főleg amikor folyton a patak felé szöktek tőle, de azért vigyázott rájuk is nagyon. Eleinte ugyan patáliát csapott, hogy jöjjenek ki a vízből, de később már csak fél szemmel figyelte őket, ahogy úszkálnak, ő meg a parton kapírgált. Amikor kijöttek a vízből, baj nélkül hazavezette őket. Vitték szegényt azután is mindenfelé, főleg kacsákhoz, mert ő értett a felnevelésükhöz. Amikor a gimiből hazamentem, sose láttam Csurit, mert mindig szolgált valakinél. Egyszercsak felmérgelődtem, mert roppant lestrapálva érkezett haza. Aki próbálta, az ért hozzá, hogy a kacsanevelés nagyon kifárasztja a tyúkot. Anyám nem tudott nemet mondani, de én erősködtem, hogy a tyúkot én neveltem, meg a cica, s mindenkinek mondhatja, hogy megtiltom a további igénybevételét. Nyolcéves tyúkanyó már igazán pihenhet. Úgy is tett, de a többi kotlótól mindig elcsábított magának ötöt-hatot, akikre ő vigyázott egész nap, s bányászott nekik kincseket, amiket én nem láttam, de a csibék örültek neki.

• ‹ Előző
• 1
• …
• 22
• 23
• 24
• 25
• 26
• …
• 34
• Következő >
• Lap