Szólj hozzá !

Hozzászólt Kissne Eiler Julia Augusztus 30, 2010, 11:31pm

Kedves Zoltan!Tenleg nagyon igazad van nem jo egyedul.\en "csak" egy eve valtam el,de nagyon nehez megbirkozni a magannyal.Bizony nem egyszeru.Foleg hogy en nem csaladban nottem fel hanem allami gondozasba nevelootthonba utana pedig koleegiumban eltem.Szoval sohasem voltam egyedul.Igen kell valaki akivel megosztod mindennapjaidat.Egyutt kelsz es egyutt tersz nyugovora es megbeszelitek oromotoket esetleg banatotokat.azt hiszem ez igy helyes .Az ember amugy is tarsas leny.Sokat szoktam sirni emiatt.Mikor elvaltam egyedul maradtam teljesen mint az ujjam.Anyukam mar regen meghalt apukammal pedig nem tartottam a kaopcsolatot.Tulajdonkeppen nem is igazan keresett.Szoval az elet nem habostorta,de szebbe lehet tenni ha akarjuk persze ehhez nem art egy segitotars.A vers amit irtal az pedig gyonyoru.Udvozollek Julia

Hozzászólt Dobrai Zoltán Augusztus 30, 2010, 11:01pm

Kedves Szilveszter Csilla Melinda!
Megértelek már ami az eszmefútatást illeti.Magyarázod nekünk, hogy mit és miért ,hogyan, pedig ÖN magad akarod erről megyőzni! Mi mindannyian egy cipőbejárunk.Társra vágyunk , jó lenne kicsit boldog lenni ,szeretni , szeretve lenni..De mást akarunk kifele mutatni , mint ami belől örli a lelkünket. Így vagyok ezzel én is! Nem jó egyedül lenni,. Lassan 6 éve váltam el egy rossz kapcsolatból 23 év útán.Azt nem síratom vissza, érzem tudom , van más is ami csak a képzeletben létezik ma.Fiatal vagy nem szabad lemondani, hiszen az a szép ha győzni tudsz a vesztett helyztetből.Válás útán , kicsit felszedtem magamra , mert rám tört a nagy boldogság és szabadság. De aztán el telt 6év és felébredtem:)))

Hozzászólt Dobrai Zoltán Augusztus 30, 2010, 8:55pm

Szeretettel üdvözlök mindenkit! Szasztok!Hogy örülök , hogy itt lehetek ez kicsit tulzás lenne:)))) De jobb válni mint " úgy élni"!qAz én estem is igazolja , hogy a nem ivás is lehet váló ok! Ha iszol akoholt , ha nem mindég ott van a válások okozói között:Partiumban éltem életem szebbik részét , a nagyobbikat Kálvinista Rómába - Debrecenben. Szeretem ezt a várost amikor messze vagyok tőle! Életem rendezet anyagilag.De egy társ minden téren hiányzik.Na nem fiúkra gondoltam:)))) Itt még nem vagyok otthon , ott már nem! Humor és nő nélkül nem érdemes élni!

Hozzászólt Dobrai Zoltán Augusztus 30, 2010, 2:57pm

Részlet
Ha álmodom

Dobrai Zoltán 2010-08-29

Ha álmodom, hegyekkel álmodom,
Kárpátok ölelnek, betakarnak,
Fölöttem őrködnek, vigyáznak,
Ők tudják, öröké haza vágyom!

Hozzászólt Pènzes Hajnal Május 10, 2010, 9:28pm

Szervusztok, kedveseim!
Orulok, hogy ferfiak is catlakoznak hozzank, vegulis ez volt a cel, mindenki maskent elte meg valasat, ami oszinten megvallva, se nonek se ferfinak nem kellemes valasztas. Gyakran tul sokat huzzogatjuk, nem merunk idoben lepni, ezert gyakran kerulneka parok "extrem" helyzetekbe,amit most nem szeretnek leirni, gondolom mindotok hallott mar ilyenekrol! Jobb elkerulni a mar feleslegesse valt veszekedeseket foleg, ha gyerekek vannak jelen. Ma mar egyre gyakrabban hallani,olyan ferfiakrol akik szivesen vallaljak el gyermekeik neveleset akar egyedul is! Persze sajnalatom azoknak akiket jol "megkopasztanak" a nok csupan bosszu gyanant, ami bizony szegyen. Nem tartom igazsagosnak, hogy egy fèrfi kotelezo modon eltartsa volt parjat miutan elvaltak. Mindenki alljon labra es jarja sajat utjat! Uj eletet kezdeni, mindig uj oromoket jelent, ez kell vezessen mindenkit:)!

Hozzászólt Barát-Szilveszter Csilla-Melinda Május 9, 2010, 8:25pm

Ez így van. Minden helyzet más és egyedi.

Hozzászólt USIER JANOS Május 9, 2010, 8:20pm

Egy erdekes dologra szeretnem felhivni a figyelmet!
A valasok nagy reszebe mindenki a not sajnalja,a ferfira s az o lelkivilagara senki nem gondol.Lehet hogy azert mert a ferfiak magukba tartsak a fajdalmukat es nem kiabaljak ki a nagyvilagba.Vannak megcsalt megalazott ferfiak is,akik ugy kerultek az utcara hogy teljesen artatlanok.Nem akarom lebecsulni a nok nehez helyzetet,senkinek sem konnyu egyedul maradni plane gyerekkel.Csodalom azokat a noket akik valas utan talpra tudnak allni de a valas nem csak a nokrol szol.A gyerek a csalad elvesztese a ferfit is ugyanugy megviseli.Szemeljesen eltem at,ezert erzem ugy,hogy nekem is lehet velemenyem.Szerencsemre nekem a masadik nagyon jol sikerult es szereto feleseget talaltam.Persze vannak leha emberek akik megengedhetik maguknak a nemtorodomseget,es egy vallvonassal lerendezik a dolgot.A tanacsom mindenkinek ferfinak es nonek az,hogy nem szabad elesetnek maradni,keresni kell a megoldast lehet az barmi ami elore visz,az alkohol a busongas nem jo.Tudom hogy mindenki azt mondja soha tobbet,de az elet megy tovabb es kell egy par az ember eletebe.Keress es talalsz!

Hozzászólt Németi Magdolna Április 28, 2010, 2:29pm

Köszönöm a meghívást. Nem bántam meg mit tettem,csak aszt hogy miért vártam ennyit . 50 évesen váltam el a második férjemtől, az első korán meghalt.Jelenleg unokámra ügyelek és a sok rossz után mondhatom boldog vagyok.Puszi mindenkinek Magdi
.

Hozzászólt Dr. Elekes Edit Április 24, 2010, 9:38pm

----a férj csak a házasság idejéről szól---az exférj az egész életről ! ----mi barátok maradtunk-------nem értünk rá gyűlőlködni ( rengeteg energiát elvisz )---------persze nehézségek voltak a gyermeknevelésben de megoldottuk külön ám közösen.------
egymás támaszai vagyunk ma is és ez igy természetes

Hozzászólt Barát-Szilveszter Csilla-Melinda Április 24, 2010, 9:04pm

Az életem csupa üdeség, remény, misztikum, titok volt a kezdet kezdetén. Naivan hittem hogy az akihez feleségül mentem az az igazi. De hamar rájöttem, "a kis tapasztalatlan, buta, naiv lány tévedett". A szép élet percek alatt rongyossá vált. A bátorság, szeretet, szerelem, önfeláldozás helyett gyötrődés, bizonytalanság és félelem lett urá rajtam. Mikor a valós dolgok arcul csaptak, akkor döbbentem rá, hogy az illető személlyel, akit valaha nagyon szerettem, nem tudok élni, sem alkotni, sem megosztani az életet.
Elváltam. A legjobb lenne megoldani a problémákat, megmenteni a kapcsolatokat, főleg amik Isten előtt köttetek.
Én "kifutottam" és "elfutottam" a házasságomból. Kisgyerekkel a kezemben, a sötét éjszakának vágva (hagyva minden materiális dolgot) nekivágtam "kivilágosodni", mentve az életemet és lelkemet. Önmagam harcosa és védnöke lettem. Egyedül a világ ellen. Hej, akkor tanultam meg, hogy micsoda gyáva e világ! Szószátyárból rengeteg van. Hősködünk, de az igazat felvállalni: ahhoz nincs mersz(tisztelet a kivétel). Inkább lesütött szemmel hallgatnak egyesek, persze a kishitűek.
Egy nő átlagban kiszolgáltatott. Ne beszélve a törvények milyenségéről.
De Hála a Jó Istennek, sikerült talpra állnom.
Sokkal szebbé vált egyedül az életem. Nyugodtabb lett. Önbizalmam megnőtt. Sok barátom lett. A gyermekem átvészelve a válás keserűségeit (mert persze ő is részt vevője volt), kiegyensúlyozottabb lett. Sokszor azért nehéz, mert a gyerekek álmodoznak arról, hogy egyszer újra egyesül a családjuk.Az én kisfiam is álmodozik erről. Elég nehéz volt szépen megmagyarázni és elfogadtatni vele, hogy ilyen nem lesz. Már az édesanyja és édesapja nem lesznek többet feleség és férj. Vannak napok, amikor a gyereknevelésben szükség lenne az apára. De ez van.
Azért boldog nő vagyok, megint tele üdeséggel, reménnyel, misztikummal, titokkal.

• ‹ Előző
• 1
• …
• 38
• 39
• 40
• 41
• Következő >
• Lap