"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Móra Ferenc: A méhek trombitása
Úgy bizony, van ám a méheknek trombitása is. Az a kötelessége, hogy napkeltekor kiálljon a kaptárajtóba, és ébresztőt dudáljon a többieknek.
Munkára, dologra előre!
Erdőbe, ligetbe, mezőre!
Csupa fény a világ,
Csupa méz a virág!
Hallottam én ezt a nyáron akárhányszor. Elég volt egyszer-kétszer megharsantani a trombitát, s tódult kifelé zsongva, zsibongva az egész raj. Nem maradt más otthon, csak a betegek, akik elrontották a gyomrukat a sok virágmézzel. A többiek szétoszlottak erdőbe, ligetbe, mezőre, s haza se kerültek, míg össze nem szedtek egy-egy tarisznya virágport.
Bezzeg fújhatta így ősz tájban a keltegetőt a kürtös, nem akarják hallani a kis mézgyárosok. De ő azért csak fújja, fújja a nótáját, hisz úgy sincs egyéb dolga.
Délfelé, mikor fölmelegszik az idő, egy-két fiatalabb méhecske rászánja magát a kirándulásra. Fiataloké a világ, körülnéznek benne egy kicsit. Hátha akad még valamerre legelnivaló. Bizony nem akad már. Nagy dongással repülnek ki, fázósan, hallgatagon szállingóznak vissza.
- Csúnya világ, nincsen virág. Híre sincs az illatos kakukkfűnek, az édes somkórónak is csak a kóróját zörgeti a szél - mondják az ajtónálló trombitásnak.
- Hát a pitypang? Aranylik-e még tőle a mező?
- Mióta a dér megcsípte, keserű a méze, mint az üröm.
- No, akkor én is más nótát fúvok - döngicséli a trombitás méhecske.
Még egyszer megcsillantja a szárnyát a bágyadt napsugárban, megkapaszkodik az ajtófélfában, és rákezdi keservesen a takarodót:
Aki méh, befelé!
Szerszámokat vedd elé!
Vackolunk, vackolunk,
télnek ajtót nem hagyunk!
Nagy zenebona támad erre a kasban. Megindul a vizsgálat: rendben van-e télire az ország? Épek-e a hálókamrák, tele vannak-e az éléstárak, a mézes csűrök? Ha valahol repedés van, dologra hamar, kőművesek, pallérok, ácsok, takácsok! Minden lyukat befoldanak, minden zugot kipárnáznak, aztán szép sorjában lepihennek egymás mellé, s csendesen álomba zümmögik magukat.
Hát a trombitás méhecske? Ő utolsónak marad. Még egyszer kiáll a kapuba, de most már befelé fordítja a trombitáját, s úgy dúdolja el rajta a méhek altatóját:
Jó idebenn jó melegen
szenderegni szép csendesen.
A kürtös is álmos nagyon,
a nótát már el is hagyom.
Azzal ő is lefekszik a többi mellé.
Szólj hozzá !
köszönöm a megtisztelő látogatásokat........
Kedves Magdi és Zsuzsanna örvendek ,hogy elnyerte tetszéseteket és nagyon szépen köszönöm a kedves hozzászólásokat is :)
Nagyon szép ez a kép, és jó volt olvasni a hozzá szóló kedves kis mesét! Köszönöm Terike, hogy egy-egy percnyi örömet és napsütést hozol az életünkbe az alkotásaiddal!
A természet színeinek hihetetlen harmóniája csodálatos! :)
Örvendek kedves Magdi és Lajos :)
Nagyszerű, tetszik !!
Nagyon jó!
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz