A bíróság előcsarnokában komoly arckifejezéssel lépett oda hozzám a vallomástételre beidézett elvtársnő és minden átmenet nélkül beszélni kezdett hozzám:

"Milyen kellemetlen hogy itt kell találkoznunk ilyen helyzetbe hogy én most magáról kell nyilatkozzak de meg kell tennem mert maga akkor ott elragadtatta magát ha akkor ott a gyűlésen nem szólal fel még ma is ott lehetne a helyén annak ellenére hogy már nagyon sokan nincsenek ott talán épp amiatt hogy magával egyetértettek tudja…

        Érdekes dolog az emlékezés: vannak, kik örülnek az emlékeiknek, és vannak, kik szívesen szabadulnának tőlük. Néha örömmel töltenek el, néha gyötörnek, néha fájnak, felvidítanak vagy lehangolnak. Sokszor jelenlétük kínos. De mivé válna az ember emlékek nélkül? Talán ezek a tisztább vagy már megkopottabb nyomok segítenek értékelni mindennapjainkat: „volt még így se, s mégis jó volt” – ismételjük többször. Ha nem élnének bennünk az elmúlt idők árnyképei, vagy mindent jónak látnánk,…

Téli csend

Olyan üres bennem most a csend,

mint hófödte, sivár erdők-mezők

madártalan csendje.

Egyetlen szó, emlék vagy gondolat

nem moccan benne,

csak elleng merengve

fagyott-fehéren, némán, hidegen

a ködharárolt, szűkös végtelenbe.

Nem vágyik kikeletre.

A Duna gyermeke









- Máté bácsi! Fodor Imre vagyok az altatóorvos, mindjárt beadom az altatót és nemsokára el fog aludni, a műtétből semmit sem fog érezni, kérem, szorítsa meg a kezemet, ha megértett. A szikár életnyűtt tenyér erősen megszorította az orvos puha, finombőrű tenyerét. A doktor előkészítette a szert és a behelyezett branülön keresztül, beadta az altatót a betegnek.





           Az öregember félt a műtéttől, nem sok esélye…

   Így nem akarok

              Dobrai Zoltán 2008. 11. 19.

Így én nem akarok magyar lenni,

Mint ocsút búzából irtsanak ki!

Az asztal mellett lenem ülhetek,

Mert állítjátok a ti helyetek.

Magyar szó volt, amit meghallottam,

Lágy, magyar altatódalt hallgattam,

Nekem édes volt a szó és dallam,

Másnak lenni soha nem…

Hurrá, itt a báli szezon! Farsang van, életem fő kérdése az lett, hogy mit vegyek fel. Mert bálozni muszáj! (Akárcsak hajózni.) Már csak azért is, mert nem maradhatok ki a nagy jótékonysági kampányból.

Nézzék csak meg a műsorokat! Országszerte mindenütt nagy mulatságokat rendeznek, valamennyit valakik javára. Eddig csak az volt, hogy délutáni álmomból tízforintos képeslapokat hatvanért árusító férfiú zaklatott fel, vettem is belőle, így segítettem inkubátorokat vásárolni; aztán…

Mi a helyesírás, miért van szükség rá? Egyszerűnek tűnő kérdés, de nem könnyű felelni rá. Mi köze a beszédhez, a szókincshez, hiszen a beszélő nem ír feltétlenül, az analfabétának is van valamilyen szókincse, hacsak nem az őserdőben nőtt fel. Nos, szavainkat írásban örökítjük meg, és hagyjuk az utókorra. Bár az utókorról nem vagyok túl jó véleménnyel, különösen a közvetlen utókorról nem, mégiscsak meg kell tudniuk valamilyen módon, hogy előttük is éltek olyan…

ESZPERENTE  SZERETET

Egy szent este Betlehemben felejthetetlen eset keletkezett . Egy szent embernek terhes neje gyermeket nemzett, melynek neve SZERETET lett . Erre szent szellemek serege jelent meg, s szent zene zengett .

Egy rettenetesen kegyetlen fejedelem SZERETET ellen gerjedt, rengeteg gyermek elesett, de rettenetes terve SZERETET ellen nem teljesedhetett be, mert SZERETET elszelelt egy helyre, melyre Ellene gerjedt kegyetlen fejedelem…

Árvízi csend

Nagy volt a csend az autóban, olyan nagy, hogy szinte elnyomta a mikrobusz motorjának egyenletes berregését is. Az utasok, mint egymás mellett és mögött sorakozó szobrok, szótlanul, mozdulatlanul ültek a szűkös…

Mit tegyünk? S-döntöttünk!



Az elhatározás talán nem is végleges, mert dönteni nagyon-nagyon nehéz.

Pár dolog, ami nagyon fontos és az első írásban nem említettem.

A kislányunk egy veleszületett rendellenességgel született, Neurofibromatozis, vagyis ebben a betegségben szenvedő gyermekek között gyakori a figyelem csökkenése, a…