1.

Írta: Attila-benczi

Talán utoljára,egymás szemébe néztek

Tudták,ők már mindörökre egyek.

A távolból még egyszer visszanézett

Lelkében, szívébe őrizte titkát.

Talán soha nem látja a Hegyek lányát.

Összehúzott vállakkal megfordult

Tarkóján érezte tüzes tekintetét

Bátorságot,kitartást sugárzott.

Nem látta a Napot a hegygerinc mögül

A Völgybe vezető út ki volt világítva

Ezernyi szentjánosbogár jelölte.

Nem vágyott vissza a…

Hazatérés
Írta: Attila-benczi

A Hold megvilágította a kaput
Végre,megérkezett,hazajutott.
Remeg,szíve majd kiugrik.
Félt,vajon megismerik.

A holdfény pajkosan cikázott
Az alacsony házak tetején.
Bátorságot vett,a kapu kinyílt
Nem látott mást,csak vadnövényt.

Kérdés

Írta:Attila-benczi

Ki ő,hogy vándor életére törnek?

A félelem,sárga vigyorral

továbbra is hatalmába tartotta.

Megállt.Felsóhajtott.

Elrohant volna de teste

Nem engedte.

Az erdő megelevenedett

Démonok hada vette körbe.

Szíve fölött,bőrén égető fájdalom,

A rothadó avarban térdre rogyott.

Egy kérdés mi lelkét újra felkavarta:

Miért egy senkit akartok?

Már érezte a démonok bűzét

S megadással várta a vég…

Viszonzatlan szerelem

Írta:Attila-benczi

Megdöbbentette szépsége,

Arcvonásainak tökéletessége.

A hold fénye lassan halványult

Alatta a látóhatár kitisztult.

Egy pillanatra még ránézett,

Látta szemében a szerelem tüzét.

Mély levegőt vett,mosolygott.

A zuhanás nem volt félelmetes,

Mert tudta,amikor véget ér,

Végleg visszatér kedveséhez.

............................

A hegycsúcson, sír egy földiangyal

Kék szemében…

13.
Írta:Attila-benczi

Fekszem a fűben,az eget fürkészem
Bárány felhők felettem,ág reccsen,
A föld remeg.Előttem állnak tizenketten
Fekete lepelben,szemük sem rebben.
Nem szolnak,felemelnek.Arcuk színtelen.
Szárnyam kitárom,tizenharmadik lettem.
Nincs félelem.Fentről a Földet fürkészem.

De jó lenne

Írta:Attila-benczi

Cipőm elkopott,

Magam után

Véres lábnyomok.

Hátra nézni

Nem akarok.

Végre megpihenni

Reggeli harmattól

Átitatott fűben,

Gondok nélkül

Gyerekként kacagni,

Volna újra jó.

Utamnak még nincs

Vége,előttem véres

Lábnyomok,az enyémek.

Körbejárok,kiutat

Nem találok.

Kacagni volna jó.

Madárként a lenyugvó

Nap fényénél hozzád

Szállni,válladon

Őszülő…

Szerelem királynője

Írta:Attila-benczi

Megpróbáltam magam elé képzelni

Ahogy átfesti a faleveleket,

Ahogy kezében tartja az ecsetet

S kecses mozdulatokkal keveri

A színeket.

Hosszú haja vízzuhatagként

Terül el vállán s onnan tovább

Fodrozódik színes tincsei

A Földre.

Megpróbáltam szólni hozzá,

Elnémítani pacsirták énekét

Mert hangját hallani, számomra

Maga az élet.

Megpróbáltam szeretni,

Mind ezt…

Mi legyek
Írta:Attila-benczi

Kergeti az óramutató a perceket,
Így múlnak el az évek.
Álmok,vágyak suhannak tova
Mint bárányfelhők az égen,
Koppannak a ki nem mondott szavak,
A megvénült kiszáradt földre.
Mint a kavics a szakadék szélén
Úgy állok én is,két világ peremén.
Kavics legyek,vagy ki nem mondott szó,
Gyökértelen bokorként fújjon el a szél
Vagy ,maradjak egy árva levél ...