Én, az idegen…

Nincs, hely melyet magaménak érzek,

s ez oly nyugtalanná tesz.

Úttalan utakon járok-kelek,

s ha várakoznom kell, néha türelmetlenkedem.

Miért? Hisz ahonnan jövök nem volt jó nekem,

s ahová tatok, tán nem sok jó vár engem.

Vívódom és néha már-már elvesztem reményem,

de talán van mégis valahol egy hely,

ahol érezni fogom majd végre,

igen, hazaérkeztem.

Cserei Annamária

2009.08.17…

Könyörgés

Hozzád kiáltok reményt vesztve,

alig hallhatón, erőtelen.

De bízom, hogy  így is meghallod kérésem,

Te mindenható vagy. Én ember.

Egy nyomorult ember a végtelenségben,

a bűntől megfertőzött világmindenségben.

Tudom, sorsom fájdalom, küzdelem.

Nem panasz, de olyan nehéz néha mindezt…