A jólét délibábja?

Kétezerhárom őszén, két héttel a missziós vasárnap előtt ötven év körüli ébenfekete benini(nyugat- afrikai) püspök látogatta meg a bajor egyházmegyéket. Egyik vasárnap este meghívást kapott az eichstatti szemináriumi templomba, hogy prédikáljon. Nagy volt a várakozás. A püspök méltóságteljesen vonult be két szemináriumi elöljáró német pappal és egy koreai diakónussal. Lassan, érthetően olvasta a miseszöveget. A koreai az evangélium felolvasása…

   Közhelyek szorításában élünk. Reggeltől estig elcsépelt szóvirágokkal, sablonokkal, klisékkel jelzünk egymásnak: ’szép napunk van’, ’hát igen, ilyen az élet’, ’hogy mik vannak’,  ’ez van, s ezt kell szeretni’, ’megtörténik a legjobb háznál is’, ’a jó munkához idő kell’, ’a pénz nem boldogít, de ha zsebben van nyugtat’, ’szegény ember vízzel főz’, ’csak egészség legyen s a többi telik’, ’most hagylak, majd még beszélünk’…

   Talán nem…

Hívő hazafiság

Amióta az erdélyi médiában a kelleténél is nagyobb hangsúlyt kapott a marosvásárhelyi Unirea Líceum visszaszolgáltatásának ügye, és ennek kapcsán a katolikus egyház iskolaalapító szándéka, az ezt követő polémiában rosszmájú, és a valóságtól elrugaszkodott vélemények és vádak törtek felszínre újfent. A szokásos gumicsontok, – ti. hogy a kat. egyház nem magyar, világpolgárokat nevel, a Vatikánból irányítják, elárulta a csángókat, nem tesz semmit…