Kusza gondolat
Írta: Attila - benczi (Dawn Bat)

Fehéren feketén, vérvörös tintával
írom sárguló papiruszra versemet.
Világtól fertőzőt csont ketrecébe zárt
agyamban, cikáznak a gondolatok, hogy
belőlük, talán értelmes mondatokká
válnak. De ez sajnos nem lehetséges,
mivel a Világ megfertőzte életem!

Kértem én
Írta: Attila - benczi (Dawn Bat)

Kértem én, hogy ölelj még? Nem soha.
Pillantásoddal melengesd lelkem.
Érezem magányos estéken annak tűzét,
Csak ennyit kér e koldus, érezze, hogy még él.

Angyalgyermek
Írta: Attila - benczi (Dawn Bat)

Lágy Szellő fodrozza világ fátylát
Azon keresztül nézik az Angyalok
Az Ember fehér bársony bőrű lányát.
Meglesik kecses mozgását,mosolyogják
Kellemes énekét ami Isteneknek szól.
Szárnyra-kapva napsugárból fonnak csokrot
Fehér bőrű lánynak lábai elé szórnak.
Harmat vízzel könnyes szemét mossák.
Könnyei boldogság cseppek,hisz méhében
Angyalgyermek fogant,békét hozz a Szívekbe.

Én és Énem
Írta:Attila- benczi (Dawn Bat)

Egyek vagyunk összeforrva
Mint ikrek. Szívünk egyet
Dobban akár bánat, akár
Öröm melengeti vagy fagyos
Szelek, jégcsappal díszíti.
Egyek árnyvilágban s napnak
Fénye alatt, mert Én és Énem
Isten akaratából születünk.

Magányom szerelme

Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

Éjjel ébred a város,

nyűgösen, mint mindig

végtelenül zajos,

végtelenül eleven.

Sötétség bársonyos

köntöse mögött, ott vár

valaki, vérvörös ajkakkal.

Valójában csak ő van nekem,

ő az egyetlen reményem,

egyetlen, ami állandó.

Sírba viszem titkom,

nem mondhatok el senkinek.

Már nem tudom, mi vagyok.

Kivagyok, s meddig húzom még.

Remélem nem örökké,

de valami…

A szürke

Írta:Attila-benczi

... utcán még csönd van,

lüktet a lusta nyári éj.

Hallod,csöndjét kettészeli

egy fájdalmas sziréna hangja

s magával elragad mint

a szél a leveleket.

Talán elmém ép,döntenem

kell,hogy mit s hogyan tegyek.

Nézd,hogy remeg csontos kezem.

Arcod a homályban keresem

de nem lelelem hisz rég nem

vagy már mellettem,árnyékként

néha ott hagyod illatod

a megkopott párnám csücskén.

Nézd,a…

Kivagyok én

Írta:Attila-benczi

Vajon sikoltó lelkű árva méh vagyok,

aki a barna pók hálója felé száll?

Nem,csak egy Ábel vagyok a sok közül,

aki bolyong a sötét rengetegben.

Szendergő fény lennék az elesettekben?

Nem,pusztán egy csecsemőlelkű árnyék,

aki lidérces hangján életért nyüszít,

a tölgyfaerdő,avarral lepte szélén.

Ki vagyok valójában,ízléstelen szörny,

természet csúf fintora,Ördögnek fia?

Lelkem lyukas,benőtte a…

Reccsen a padló

Írta:Attila-benczi

A csöndben megreccsen a padló,

fájdalmasan széttépi a jelent,

mi nékem már semmit sem jelent.

A felszálló pór eltakarja szemem,

kábulatba ejti még ép elmémet

s felszínre emeli rejtet kilétem.

Mozdulni sem birok.Elfelejtett képek,

rajtam állnak bosszút mert megtagadtuk,Őt.

Elpusztítottuk mindazt mit tőle kaptunk.

Reccsen a padló,eltűnik minden a ködben

csillagok sem hullnak az égből,az Őrzök…

Pillanat ösvényén

- Negatív vers -

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Ülj le mellém te rém

s takarj be szemfedővel,

hadd leljem meg békém.

Én,ülök a világ tengelyén

fejeimben tele őrülettel.

Gondolkodom az élet rendjén.

Pillanat ösvényén

megfagyott szenvedéllyel.

Vigyél magaddal,Rém!

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Pillanat ösvényén

- Pozitív vers -

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

-

Ülj le mellém,szépség

s…