A fejedelem végrendelete

Amit megteremtett Bethlen életében,

Átmenteni készül végrendeletében.

Cselekvő harcosa volt ő a korának.

"Hű atyja"népének és a hazájának!

Végrendelet részben "lírai átélés",

Tizenhat évre szól a visszatekintés!

"Melyben az ellenség, lovainak lába,

Nem süppedt egyszer sem hazánknak porába!"

És mint beteg ember, kinek nincs sok hátra,

Isten bölcsességét csodálja és…

Sosem volt oly hosszú a nyár,

mint vasárnap Nakonxipánban.

Míg kicsi asszonyok meséltek

a vörösbor bíbor karikát festett a pohárra,

s rajta körtáncot járt a szó.

*

Vágtázó bátyjára

árnyékbogot kötött a kismutató,

percajándékot adva  a szélnek,…

Mi történt a Világban száz év alatt ? A Világban ? A Világban szinte semmi, hiszen a Világmindenség végtelenségében ez a száz év mérhetetlenül parányi. Mégis az ember életében óriási idő, hiszen két Világégés történt . Háborúk Válságok és természeti katasztrófák sorozata rengette meg a Világot, mégis itt vagyunk. Száz évvel ezelőtt 1911 november 11 én a Sváb származású Hanifeld Erzsébetnek és az Olasz származású Kolozsvári illetőségű Galló Istvánnak Budapesten megszületett a második…

Ma megint egy kiállításon voltam , ez nálam igazán nem szokatlan, ez mégis egy rendhagyó kiállítás, A MAROS MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZEK EGYESÜLETE állított ki Budapesten  a GÖDÖR KLUB-ban  64 alkotó 131 alkotását csodálhattam meg. Szó szerint csodálhattam, hiszen a művészetekhez szokott szemeimnek is különös élményt nyújtott ez az átfogó tárlat. Tájképek életképek, városképek és nonfiguratív alkotások sokasága színes mégis harmonikus képpel fogadott, Őszinte leszek, már a megnyitó előtt jóval…

Halottak napján az ember, azért megy ki a temetőbe, hogy újra találkozzék szeretteivel, hozzátartozóival. De ez egy érdekes nap, amely néha nagyon sok meglepetést is tartogat a számunkra.

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én a halottak napját nagyon szeretem. Lehet, mert késő ősszel van, a természet ilyenkor díszbe öltözik, furcsa, olyan mintha ünnepelné a halált, az elmúlást. Néha igaz esős is, ilyenkor nehéz…

Teljes sötétségben bandukolt a kiégett villanykörték alatt. Tipikus hazai közvilágítás- gondolta. A kis utcák világítására már nem futja a költségvetésből. Itt aztán könnyen kizsebelik az embert – ábrándozott, s közben meggyorsította lépteit.

A sugárúton már teljes színpompában ragyogtak a kirakatok. Futófények hirdették a gazdag áruválasztékot, a kedvezményes árajánlatokat. Éjfél felé járt az idő. Egyik…

Székelyföld szívében eldugottan húzódik meg sok kis falu, köztük SzékelyPálfalva. Már több éve, Pünkösdkor mindig ide vezet az utunk, hogy a barátságos nyílt emberekkel egy Keresztaljban zarándokoljunk Csíksomlyóra. A Pünkösdi Mise a félmilliós zarándok seregében lenni és lélegezni felejthetetlen élmény,de most mesélni szeretnék Pálfalváról és környékének szépségeiről is.

A hosszú utazásuk, a Sóvidéket elhagyva a vége felé közeledik Korond után a Kalondatetőre felkapaszkodva egy két…

Porumb néni kicsiny boltja

Az alacsony házak között úgy húzódott meg észrevétlen e kis

bolt vasredőnyös portálja, mint az ősidőktől fogva ott élő emberek a

szőlőlugasos kis lakokban. Ajtaját megette az idő, kis harangja rekedten

csilingelt, ám fürgén mozdult a boltos néni alakja, ha belépett valaki. A bolt

kicsi volt és tiszta, fapadlója olajosan csillogott, kátrányos, meleg szaga

mindent belengett.…

Atyánkfia több mint harminc éve foglalkozik beszédtanítással. Eredetileg „kiegészítő sportnak” szánta irodalmi-színházi-művelődéstörténeti stúdiumai mellé, utóbb azonban fő foglalatossága lett a pedagógusjelöltek, leendő újságírók, rádiósok beszédművelése. Nagy-nagy hálával gondol egykori mestereire, Fischer Sándor és Montágh Imre tanár urakra, az utolsó mohikánok közül pedig Wacha Imrére. Minap döbbent csak rá arra – könyveit, sárguló feljegyzéseit forgatva -, hogy a…

Szem- és fültanúja voltam, egy érdekes beszélgetésnek Közzéteszem, hátha akad néhány ember, akinek tetszeni fog, és tovább is göngyölítik a gondolatok Gordiuszi csomóját.

El voltam fáradva. Éreztem, vasból van a cipő a lábamon. Egész napos fakitermelés után, minden porcikám pihenésre vágyott. De még messze volt az otthonom, viszont tízpercnyi járásra tudtam, nyitva van a falú egyetlen valamirevaló korcsomája.(kocsmája)

- Kedves lábaim! –…

Napokban olvastam H.I.S atya példabeszédét. Elgondolkodtam az evangéliumi idézeten.

Újra és újra elolvastam a Szent írást. és megfogalmazódott bennem a kétely. Jézus, vajon azt akarta tanítani, amit H.S.I atya?

Abban az  időben Jézus  ezt a  példabeszédet mondta  tanítványainak:  „Egy

  gazdag ember előtt  bevádolták intézőjét, hogy  eltékozolja ura  vagyonát.

  Erre ő magához hívatta  és így szólt hozzá:  Mit hallok rólad? Adj  számot

 …

Völgyi Mária és Barabás Gergely. Így hívták a dédnagyszüleimet.

Le kell írnom, mert ez a bolond, rohanó világ hatalmas ellensége annak, amit úgy hívunk: család, felmenők, gyökerek. Egyre inkább úgy tűnik, gyökértelen gazokat akarnak nevelni generációkon át azért, hogy az első kósza szellő felkaphassa és tovalibbenthesse őket.

Ám sokan közülünk erős, szívós gyökerekkel rendelkeznek. Mi ismerjük és tudjuk az anyaföldet, ha kell, ezer gyökérrel szívjuk magunkba…

Az új pap komótosan szállott le a szekérről.

Körülötte szürkébe,- néhol színesvegyesen öltözött emberek álldogáltak, főleg asszonyok. Kicsit csend lett és a félénk hallgatásban mindenki arra figyelt vajon észrevette e, ha kicsit jobbra lép akkor beleesik a keskeny sáncba. Keserves pillanatok teltek el, míg a fiatal tiszteletes enyhén balra fordult és arra indult meg, így kikerülve a bajt.

Mindenki feszülten nézett, nézték ahogy ellép a szekértől és mint aki az eget kémleli,…

Csodálatos világot élünk. Finom kis sztárocskák igen szerény mentális képességekkel megáldva, a diplomások vagy születetten értelmesebbek közül is csak a meghökkentő dolgokat művelők kerülhetnek előtérbe.

Ékes példája ennek a szomorú tény, hogy kiskamasz gyerekek sztárpszichiáter előadását kellett meghallgassák. Iskolai program, kötelező megjelenés. A meglepetés természetesen nem marad el.

A sztár úr kilép a színpadra és kiszúrja a "renitenseket". Persze nem…

Rájuk emlékezünk. Akik elmentek. Szépen, csendben. Ki egyedül, ki kezet markolva, de elmentek.

Egész évben velünk vannak. Eljönnek hozzánk, ahányszor csak eszünkbe jutnak. Minden kósza gondolat a rohanásban egy találkozó. Minden jajszóba sűrűsödő kínban ott van a találkozás. Csak szólunk és jönnek. Aztán egy évben egyszer visszaadjuk a látogatást. Mi megyünk Hozzájuk. És abba az egy napba, annak is pár órájába próbáljuk belesűríteni az egész éves hálát,…

Ez a kis történet, lehetne, akár az emberi butaság folytatása is, és sajnos ma bárkivel előfordulhat. Egy nagyon közeli ismerősömmel esett meg. Olvassátok szeretettel.

Szombati napon történt, a következő esemény, egy kis faluban. A férfi délben hazaérkezett a munkából, ebédelt a családjával, majd egy kis déli pihenő után, kiment a kertbe, ásni. Szép őszi idő volt, jó kedvel, fütyörészve látott munkához, nem is sejtve mi vár rá. Elő is…