Felkapta a fejét bosszúsan. A nemjóját! Már megint? Honnan ismét ez a beste kő? Negyven éve dobálta a köveket a kerítés aljába, vagy ha nem látták, s éppen orrolt rá, néha a szomszéd kertjébe (pszt!), vagy játékosan meg-megcélozva egy-egy gúnyosan nagyra nőtt csalánt, olykor keserűlaput. Nincs mit tenni azonban, hiszen a kert egy köves oldalban fekszik, lesz itt még ezután is, ha továbbra is borzolják a talajt, hol az ekével, hol a boronával. De ekkora? No, mindegy. Ezt is ki fogja ásni, ne…

A fémes csengés arra figyelmeztette Aranka nénit,hogy oda kéne jobban figyelni,mit rejteget a kert főldjének csendje. Az agy tekervények lázas munkába kezdtek,ugye bár a korábbi időkben is lakták ezt a földet. Talán az átvonuló tatárok hagytak itt valamit,vagy más menekülő herceg aki itt futtában elásta a családi kincset. Titokban kell tartani mindent,Jajdult belé a gondolat,nehogy megtudja Böske a szomszédban,mert az mindig kilesi a dolgokat. Mig emigyen töprengett, feltett egy kávét a…

Megcsendul az ásó vasa,és hirtelen mintha a nap ragyogona  rá.Mi ez? Lehajol a fájós dereka belereccsen,de fölveszi a csillogó valamit,,egy tukör ? Egy nagyitó tukör?? Belenéz,elcsodálkozik,ilyen lennék?A ráncai simmábnak tunnek.Mintha fiatalabb lenne. Nézegeti magát,mit jelentsen?Kié lehetett ez a gyönyöru tukör ? hogy kerulhetett ide?Ilyen csoda..Itt?? -nálam?

Figyeli a földet,a tukör helyét hátha talál még valamit .Kapirgál,most már ovatosabban,és hamarosan  ujja ismét érez…

          Egy jó óráig forgolodott az ágyban, nem találta a helyét sehogysem. Azon töprengett, vajon mikor kerülhetett oda az a fej, kinek a tulajdona lehetett és ha ennyi aranyfog van a szájban, akkor hogy a csudában került  az ő kertjébe és nem valami elitt temetőbe, ahol soha senki nem háborgathatta volna ezt az értékes fejet. Elképzelte, hogy nézhetett ki  valamikor ez a fej.Férfié volt-e vagy valami úri hölgyé, mert hogy nem egy szegény emberé volt, az…

Első gondolata,hogy valaki beletört egy ásót,vagy kapát és felelőtlenül ott hagyta.Második gondolata,hogy talán valami nemkívánatos veszélyes tárgy,vagy mégsem?!

Kíváncsisága győzött a félelme fölött és elkezdte térden állva ,ráncos kis kezével,finoman eltakarítani a földet a titokzatos tárgy fölül .Lassan,kezdtek láthatóvá válni a tárgy körvonalai.

 -Mi lehet ez?

Aranka néni időtlen-idők óta élt. Régenvolt szépségét ezernyi ránca, ősz haja, szemüvege takarta. Gyakran gondolt fiatalságára, de kertje nem hagyta nosztalgiázni, mert növényei naponta kiabálták:

-Szomjasak vagyunk! Vizet, vizet!

-Lazítsd meg a földet!

-Szedd le a termést, mert megszakadunk!

Így, Aranka néninek nem maradt más hátra, minthogy a pihenést és nosztalgiázást félretegye és ásson, kapáljon, öntözzön,…

Levél Magdikának

Magdikám, ma is ugyanaz volt, mint minden nap.  Végeztem azt, ami a dolgom volt.  Ez a nap is szürke volt, üres, és az élet így ment tovább.

Több mint fél éve már, hogy minden délután órák hosszát nézem a levelezőlapodat.  Odaraktam a komódra, neki van támasztva a műanyag pálma cserepének, és jól látom a fotelből, amibe beleroskadok, amikor hazatérek a munkából.  Egy kertes házat ábrázol, körülötte fákkal.  Talán rézkarc lenyomat, vagy egy…

            Volt egy kicsi hamisság abban a  sziklába. Mintha csak úgy lógna ki a hegyoldalból magába vigyorogva várva azt, vajon kire hulljon alá midőn épp alatta halad el. Segített volt ebbe a szörnyű tervében az Idő is, olykor alattomosan mosta ki alóla a földet és a kisebb köveket, igyekezve, talán,  pont az ő segítségével fogják ezt a számukra vicces csínyt elkövetni. 

A patak az út alant futott tervükön kacarászva előre, megmutatva az irányt mindazon lelkeknek kik messzi földről…

Beszélnem kellene a szomszéd asszonnyal, lehetőleg még ma. No, hamar elkaphatom, mert nyolc óra tájt szokta sétáltatni a Maxi nevű minikutyáját.

Csak kitekintek az ablakon, s szólok neki.

De lőbb gyorsamn megfőzöm a kávét, megkavarom a meggyet, enni adok az én állataimnak, kicsit fanyalognak, mást szeretnének, megmagyarázom, nekik, hogy a csirkehús, az ritka dolog, amikor olyat eszem, azt még én is megünnepelem, olyankor szoktam felvenni a legritkább  ruhadarabjaimat (kiindulva…

Aradi utazás, készülődés reggel, szép idő volt Az autópályán kellemesen haladtunk és közbe emlékeztünk a múlt közös élményeiről és a közelebbi jelen történésire. Eszembe jutott, hogy nem is gondoltam volna ezelőtt 40 évvel, hogy a Gyuri barátommal együtt fogunk haladni Romániába egy kényelmes bőrüléses és lég kondival felszelelt autóval, Arad felé. Ugyan is annak idején egy motorbiciklivel jártuk be- esőbe, sárba, hidegbe és természetesen szép időjárás körülményei között-…

Multi. Jövés-menés, szekerek, türelmetlen, fáradt emberek. Ők a vásárlók. Türelmetlen, fáradt, köpenybe burkolózott emberek- ők az alkalmazottak. Az összkép teljes.



A semmi közepén nagy szekér. Az alján alig lézeng valami. Öregember tolja. Felesége körülötte sürgölődik.



- Papa, lisztet is kell vennünk. Sütök holnap kalácsot. Ahogy szereted, mazsolával. Jajj, mazsolát is vegyünk. Papaaaa, hát gyere máár, nem látod, hogy itt nincs mazsola?



Papa megy. Tolja a…

       Oltalmat neked csak az otthon ad,

       Álmaid itt lehetnek igazak,

       Utadon kísérnek a fenyvesek,

       Nyugalmad igazán csak itt lehet,

       A napfény beragyog az ablakon,

       Otthon vagy és áldás minden napod,

       A mezőn nyílik százszínű virág,

       Szomjadat oltja a hűvös forrás

       Kéznyújtásnyira vannak a hegyek,

       Ideköt minden,itt a te helyed.

Pünkösd vasárnapján a népviseletbe öltözött csángók mellett több ezer nemzeti színű lobogót lengető búcsújáró várta a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz megérkezését a gyimesbükki vasútállomáshoz, ahonnan közösen vonultak fel az ezeréves határhoz.

„Áldd meg Isten a magyart, Mária népét,

hogy felismerje Vezetésed, s élete Szentségét!

Áldj meg Uram minket, Boldogasszony népét,

Hogy magasra emelhesse Veled, s Általad Igaz Küldetését!”



– szólt az ima a magyar…

Tudom elcsépelt dolog , de lehetetlen  nem jóleső tényként ismét és ismét írni , beszélni róla. A mostani már  a  444.  búcsú . Csak hát  még jó 20 éve  nem is hallottam róla, nem tudtam a létezéséről.  Talán  ha nem éppen a  Kálvinista Rómába élnék és nem lennék  nyakas kálvinista, akkor  lehet tudtam volna róla már  régebben. Az én hibám vagy a történelem a felelős ezért?  Mindenki maga dönthet szabadon  ennek a megítéléséről. Már  olyan sokszor elmondták, hogy a világ  magyarjainak  …

Kering az atyafi a debreceni plázában. Ritkán jár ide, hónapokkal a megnyitó után tévedt be először valami semmiségért, mert máshol bezártak, ez meg épp útba esett. Máig nem kerítette hatalmába a reklámozott érzés, ami csúcs, soppingolni sem szeret, a plázacicák világából már jó ideje kinőtt...

Kering az atyafi a pláza kererngőjén, s egyszer csak rég nem érzett illat csapja meg orrát. Szimatolva körbejár, lejön a földszintre, majd vissza s újra le. A kicsiny sarki cukrászdánál két…

Elkezdődött a befőzés, itt a nyár, el kell tartósítanunk ízeiből, zamatából, amit csak lehet.

Sietek eszetekbe juttatni, aki még nem tette, ezekben a napokban még megteheti. Kipróbáltam nagyon szép, finom, remélem olyan tartós is lesz.

Egyik székely újságban találtam rá nemrég erre a receptre, s lefordítva az én kedvemre, került üvegbe a finomság.

Már a második adagot tettem ma be a kamrába, úgyhogy mindenki igyekezzen.:)

Jógagyakorlatok közepette leszedem az…

Egyre gyakrabban gondol rá atyánkfia: Kellene egy kutya! Barátai is biztatják, merthogy a kutya jó társ, meg enyhíti a magányt, s szinte egybehangzóan állítják, neki egy spániel volna az igazi, mert olyan egyforma a karakterük.

Ötéves lehetett, mikor az apja váratlanul, kis narancsszínű, vinnyogó szőrgombolyaggal állított haza, a furcsa színű valamit aztán Betyár névre keresztelték. Remélte, hogy ha majd nagy lesz, versenyre kel utcabeli társaival - atyánkfia még a falkavezérséget sem…