Mi legyek
Írta:Attila-benczi

Kergeti az óramutató a perceket,
Így múlnak el az évek.
Álmok,vágyak suhannak tova
Mint bárányfelhők az égen,
Koppannak a ki nem mondott szavak,
A megvénült kiszáradt földre.
Mint a kavics a szakadék szélén
Úgy állok én is,két világ peremén.
Kavics legyek,vagy ki nem mondott szó,
Gyökértelen bokorként fújjon el a szél
Vagy ,maradjak egy árva levél ...

Szerelem

Írta:Attila-benczi

Szerelem,

Voltál pajzs szívemnek,

Megvéted mérgezett nyilak ellen.

Voltál öröm szomorúságom völgyében

S fogtad kezem amikor kivezettél az

Élet vad s veszélyes dzsungelében.

Szerelem,

Voltál illatos rózsabokor

Ahol árnyékában első csókom megkaptam,

Ékes korona fekete hajú lány homlokán

Ki oly édesen mosolygott rám,esős délután.

Szerelem,

Voltál édes gyümölcs mit fáról

Letépve,kedvesem…

Ezer korbácsütés

Írta: Attila-benczi

Ezer korbácsütés sem elég az életöl

Mindazért a bűnökért amit elkövettem.

Másoknak szenvedést bánatot adtam.

Kérhetnék megbocsájtás az Úrtól,de

Nem tehetem,mert rossz gyermeke voltam.

Bánatommal szívemben élem életem,

Közel már a végső bukásom,érzem

Nincs épségben testem s nincs

Békesség lelkemben, vétkeim miatt.

Szívem még dobog.Szerettem-e igazán

Minden nap megkérdezem.Igen,szerettem.…

Mondd

Írta: Ili Czibak - Attila Benczi

Ili: Mondd,te minek örülnél?

Aki minden nap bánat kenyerét eszed,

Kinek munkától kérges a keze.

Attila: Most is kezem remeg, fáradság

Gyötri lelkem, megpihenni

Az jót tenne velem.

De legjobban amire vágyom

Magányomat végre ledobni

És boldogan nevetni.

Ili: Te,ki hajnali harmattal ébredsz,

Éjjel vágy teli álmokat kergetsz,

Mondd.

Attila: Szó nem hagyja el torkomat,…

Tudom, itt van a Karácsony ilyenkor szépeket illik írni,de ma reggel felvillant emlékeim között egy nagyon tragikus esemény ami 1988-ban megtörtént,mégpedig:

Bözödújfalu (Bezidu Nou, németül Neudorf) elárasztása ... ere a tragikus eseményre szeretnék megemlékezni az alábbi versemmel.

Csak remélni tudom,hogy ilyen soha nem fog újra meg történni.

Vizalati falu

Írta: Attila-benczi

Csak ott lenni,érezni látni amit ő.

..........................

Amikor az…

Önarckép

Írta : Attila-benczi

Csendnek némasága zúg fülemben,

ugye milyen képtelen képelem?

Körül ölel a végtelen ismeretlen,

sehol egy hősnő ki megmentsen.

Három biliárdgolyó kezemben

összegük huszonhárom.

Szerencsét el űző számok,

szívemben könnycseppek.

Kopott billentyűk kattogása

szabálytalan sorok sokasága.

Hétszer csap le az ásó,

az egész élet más képen szól.

Háromszor kukorékolt a kakas

bokámon nagyon…

Félelem

Írta: Attila-benczi

Érezted e már a félelem szagát?

Ha nem,NE KIVÁND érezni:

Mikor tarkódon hajad összeragad

s szíved a mellkasból kiszakad.

Savanykás furcsa illat körbevesz

lábaidból az erő lassan kiszalad.

Ajkad piros színe lila lesz

Idegszálaid mint íjnak húrjai

pattannásig megfeszülnek,

csak egy szikra kell

mint a földből kiáramló gáznak,

felrobbansz a félelemtől.

Vadul kitéped világod kapuját

magad sem…

Égi szerelem

Írta: Attila-benczi

Aranypárnán ül a Hold

elmerengve hallgatja

csillagok muzsikáját.

Bársony függöny mögül

szerelme a Nap kémleli,

váratlanul egyet gondol

szíve torkában dobol.

Szerelme elébe lépve

kérve kérte:

-Csak egy forró csókot.

Kacagva nézet fel, Ő rá:

-Egyet,ha bókolsz melléje.

Izzott vörös teste a Napnak

lágyan átkarolta fehér derekát

forró csókkal fejezte ki vágyát.…

Vén denevér

Írta:Attila-benczi

Emlékszem vagy tükörképem látom?

Vajon mindig is ott ültem a száraz ágon?

Egy biztos, állandóan eláztatott a nyári zápor,

szemem alatt fekete karikák,nem sírtam.

Vénülő lelkem még utoljára,

gyöngéd szerelemre vágyott.

Igen,még mindig ott ülők

félig megkopott emlékek között.

Kamaszkoromból felvillanó színes képek,

az első csók amit kaptam,

forró száját még mindig érzem.

Ma már szürke denevérként,…

Anyaföld

Írta: Attila-benczi

Anyaföld,hozzád szállnak a szavak,

a legelső hangok amelyek kiröppentek

még csecsemő koromban s kik

hallották oly boldogok lettek.

Akkor még nem tudtam,hogy az utolsó

szó is majd hozzád szól ,de azóta

megértettem az élet apró jeleit,

benned testesül meg minden öröm.

Irántad,a velünk született igaz

szeretet mélyen a lelkemben,ott volt.

Ezt a szeretett senki és semmi nem tudta…

Alfa és Omega

Írta: Attila-benczi

Alfával kezdődött minden,

átsuhanó életek évezredek

időkapuin,mi végett?

A Nagy robbanás mindent

felégető tüze után a

lassan szürkülő kihűlés

kopár,füstölgő felszínén hagyva

sziklává dermedő anyagot,

Teremtő könnyeivel tölt

meg az életet hozó óceánokat.

Bennük megbúvó mikrobák

millióiból létrejött egysejtűek

fejvesztve menekülő kétéltűek

benépesítik a szürke földet.

Pompásan…

Hamlet monológja

- Ahogyan én értelmezem-

Írta:Attila-benczi

Enni vagy nem enni: ez itt a kérdés.

Nemesnek lenni, jó. Nem korog a gyomor.

De mit tehet az,akit sújt a nyomor?

Természet-tépte rongyokba bujkálni,

szembeszállni csaholó kóbor kutyák

hadával, kik az utolsó morzsádat

szádból készek kikapni.

Fegyvert ragadni, ami egy csonka

bot mi hátadon tört ketté,

mikor penészes kenyeret

az út porából szedtél.

Elaludni lenne…

Cseresznyevirág
Írta: Attila-benczi

Cseresznyevirág mézédes
könnycseppjeiből fonok
csókolni való nyakad köré
azúr színű gyémántláncot.
Amikor a nap sugarai megtörnek
rajta,színes felhők borítsák
kerek vállad,hogy megpihenjek
rajta,mint hosszú útról hazatérő
vándor,ölelésed melegétől
fáradt lelkem megnyugvást talál.

Tél gyermeke

Írta: Attila-benczi

Itt áll, mellettem szótlan

vértelen,komoran.Nem értem.

Kezemmel felé nyúlok

hangosan kacagok,

a csendet hallgatom,

semmit tapogatom.

Nem látom,csak érzem,

tekintettétöl megfagy a vérem.

Körülöttem mások is csak

érzik, ezért csalódottak.

Van itt valami,megfoghatatlan.

Nem tudom mi,alaktalan.

Ott állok a ködben,egyedül,

lassan testem kihűl.

Megértettem: Ő csalt tőrbe,

csak…

Ködös november

Írta: Attila-benczi

- Ötperces krimi –

Ködös novemberi éjszaka volt, vagy inkább december… Nem is tudom. Valahol a látóhatáron túl egy falu harangja éjfélt jelzett. Halkan szolt Vivaldi Négy évszak című műve, ilyen hosszú utakra mindig klasszikusok zenéjét hallgatom… Megnyugtat.

***

A köd lassan felengedett és átadta a helyét a dérnek, fehér lepelként terült el a tova suhanó tájon. Fékcsikorgás, forró kávé az ölembe borult… Óriási csattanás,…

Hét nap (folytatás)

Harmadik nap:

Reggel fáradtan, rémálmoktól meggyötörten ébredtem. Egy jó kis hideg zuhany jót tett, lefagyasztotta gondolataimat.

Hallom az olaj sercegését, tükörtojást készülök enni, kiscicám körbeugrál, várja, hogy töltsek neki finom tejecskét.

****

Igyekszem nem gondolni a tegnap estére, úgy néz ki a mai napom remek lesz. Reggeli után, egy kis sétát terveztem, csak úgy cél nélkül bolyongani az eső által áztatott utcákon.

***

Mi…

Hét nap

Írta: Attila-benczi

Első nap:

Szokatlanul nagy a csönd körülöttem, nem olyan, mint máskor szokott lenni, olyankor érzem, ahogyan átölel, megnyugtat… Most félek tőle… Hideg. Teljesen elzár mindentől, mintha figyelne, és csak arra várna, mikor adom fel, hogy jéghideg karjába vegyen.

Tombol a tévéből a rockzene. Imádom, máskor feldobott… Most idegesít.

A ház csöndes és sötét, macskám is itthagyott. Furcsa zajok, szuszogások… Égnek a villanyok, sehol senki,…

Szabadság,Szerelem,Igazság

Írta: Attila-benczi

Vedd észre már!Integet feléd,

véres ingét lelöki eléd,

cserepes lila ajkai remegnek

kék szemei fénytelenek.

Csak állsz, mosolyogsz,

ruhádon nincsen kosz.

Gondod csupán annyi

hová mennél nyaralni.

Tévébe mondod: Jó lét!

Néptől elveszed életét.

Neki szabadság egy falat kenyér

boldogságra gondolni nem mer.

Lelkiismereted fekete holló

elvesz tőle mindent vadul.…

Öledben
Írta:Attila-benczi

Örömünk meddig szép és fiatal,
csak addig míg ifjúságunk tart?
Csábítóan fénylő gyönyörűségem,
szeretem hívogató hangod
amely körülfog,pillantásod elkábít.

Nesztelen-puhán közelednek az őrült
percek amikor karod lágyan átölel.
Túlérett gyümölcsként hullok öledbe
ott megtalálom tűzben égő szívem nyugalmát.
......................

Szerelmes ősz
Írta:Attila-benczi

Figyeld hogyan nőnek a fák,
dús lombjaikra rászáll az ősz.
Nézd az ég felé nyúló hegyeket
ahogyan gránit karjaikba zárnák
fölöttük elsuhanó felhőket.

Csodás látvány! Szerelmes természet.
Viharfelhőkként varjak serege
lepi el a még virágzó mezőket.
Ahogyan tüzes vas égeti lelkem
irántad be nem teljesült szerelmem.