Európában a szúnyogok mintegy 130 fajtája honos. Az emberi vér élelem számukra, és petéik - melyek száma akár a százezret (!) is elérheti - lerakásához elengedhetetlen. A szúnyogok és a moszkitók áldozataikat testszaguk és izzadságuk, azaz testük kipárolgása alapján ismerik fel.
A moszkitók - ebbe a családba tartoznak a szúnyogok is - minden olyan élőlényre lecsapnak, aminek/akinek az ereiben meleg vér csörgedezik, ugyanis ebben a testnedvben találják meg a szaporodásukhoz…
Folytatás
Írta Lévai Katalin Július 27, 2010, 9:26am —
2 megjegyzés
Tudom,hogy ez egy elcsépelt gondolatsor...Hiányzik városom (Kolozsvár),szüleim,testvérem,barátaim(már akik maradtak)volt osztálytársaim.....(márt akik maradtak :) )
Szivem szerint Hazamennék!De van egy 5 éves pici lányom akit imádok ,van 1 párom akit szeretek és nem szeretnék nélkülük lenni.A Párom nem akar velem visszaköltözni (Ö Zalaegerszegi) Mit tegyek Szerintetek ?? El epeszt a honvágy ....Ugy érzem kettészakadt a Lelkem
Írta Kun Tibor Július 26, 2010, 5:19pm —
4 megjegyzés
Vásárfia
Bleyer Sándor készruha üzlete előtt kendős leányka néz farkas szemet, egy fodros szoknyát és blúzt viselő kirakati babával. Vágya szinte kézzelfogható.
Puffadt hasú nagysága alkuszik egy kosár paradicsom mellett, arrébb felfordított füles kosarakon kofák üldögélnek, kendőik mélyen a homlokukba húzva, bő szoknyáik terebélye porba lóg. Térdnadrágos kisfiú pihen fáradtan egymásra rakott gabonás zsákokon. Meleg van. Amott két fehér ruhás gyermeklány hajol egy gyümölcsös…
Folytatás
Írta Szilágyi Perjési Katalin Július 25, 2010, 4:36pm —
4 megjegyzés
> Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt
> ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is
> tudták róla, ezért is nevezték a gyümölcsök királynőjének.
>
> Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá,
> akkor eláll addig amíg, a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a
> piacon. Nagyon jól tárolható, szállítható.
>
> Ha hiszed, ha nem, akár…
Folytatás
Írta Pekár István Július 23, 2010, 6:00pm —
3 megjegyzés
Ady irta :'' Hepehupás, vén Szilágyban,
Hét szilvafa árnyékában
Szunnyadt lelkem ezer évet.''
A '' hepehupa'' leirását megtaláltam - ez nagyon tetszett -, Beke György: SZILÁGYSÁGI HEPEHUPA riportkönyvében, annak is a prológusában. Ime :
'' Elő van irva itt a kezdet.Maga a természet irta elő, mikor e tájat megalkotta. Egymásra szabaditva hegyeket-dombokat, hogy mindegyre összeugorjanak, de békitve is őket, hogy szoritásuk elernyedjen, ölelés válhassék belőle. A…
Folytatás
Írta Huszár Lajos Július 22, 2010, 10:00pm —
3 megjegyzés
Minap éreztem, gondoltam ezt el kell mesélnem Nektek is.
Hány illatot érzünk a nyár folyamán! Ez azonban más, rég nem érzett, szokatlanul érintett, elvarázsolt.
Szénaillat csapódott be a kocsi ablakán.Vegyes volt ez a frissen aratott szalma illatával. Nem tudtam szétválasztani, eldönteni, melyiket is érzem.
Este volt már jócskán, annál jobban meglepett. A sötétség illatára számítottam már csak, amikor beszivárgott a résnyi helyen. Odafele nem is éreztem ezt, ( a…
Folytatás
Írta Nagy Magdolna Július 17, 2010, 1:30pm —
1 megjegyzés
Miután Dahlke-nál olvastam, hogy naponta kétszer egy-egy
kiskanál
bio-méz belefér a
böjtbe, azonnal kaptam az
alkalmon, és vettem egy üveg selyemfűmézet (mert olyan jó neve…
Folytatás
Írta Pekár István Július 17, 2010, 9:30am —
1 megjegyzés
"Egy ember a tengerparton sétálva belebotlik egy palackba. Felveszi,kihúzza a dugót. Abban a pillanatban feltornyosul előtte egy dzsinn. A
dzsinn lenéz rá, és így szól:
-Ember megszabadítottál a rabságomból. Úgy szokott lenni, hogy cserébe teljesítem három kívánságod, de most rohanok, úgyhogy csak
egyre van időm.
Emberünk elgondolkodik, és így…
Folytatás
Írta Berszán Mária Július 16, 2010, 3:38pm —
Nincsenek hozzászólások
NEVETNI:- mert ez a Lélek legszebb zenéjeOLVASNI:- mert ez a bölcsesség alapköveDOLGOZNI:… Folytatás
Írta Berszán Mária Július 16, 2010, 3:29pm —
2 megjegyzés
Szőr-móka
Annyira szeretek ajándékot kapni. Ezért rögvest feldobogott a szívem, mikor kedves, ismerős újságosom heti női lapom mellé a mindjárt adom az ajándékot, ami jár hozzá megjegyzéssel behajolt a pult alá. Milyen kedves. Az ismert és patinás női lap megajándékoz. Engem. Na, jó, tudom, hogy marketing az egész, de mégis, jólesik ez az ember lányának.
Forgatom a tenyérnyi papírdobozt, rajta ismert borotva márka logója. Nem borotva. Nem értem. Segítségkérően nézek az újságosra, ő…
Folytatás
Írta Szilágyi Perjési Katalin Július 15, 2010, 10:45am —
4 megjegyzés
Tanú-hegyi gondolatok
Ő kivételes napokon kötelezőnek érzi, nem csak magára nézve.
Kedélyét szórogatva uralni kíván, hogy nem a Mindennap van, hanem valami Más.
Fulladt, türelmetlenbe-hajszolt véreres szemmel bámul a tükörbe: Mikor lép már elém az Idő?
Amannak derűvel fátyolos arcába süpped a szél, homlokát bánat gyöngye marja.
Ami szívében, szája szögletében ott szikrázik, édes gyilkolással magát rejtegeti
csak azért, hogy megmutathassa magamagát az Időnek,…
Folytatás
Írta Rokonál Ágnes Július 14, 2010, 8:49pm —
Nincsenek hozzászólások
Nemzeti ünnepeinket „hagyományosan” tűzijátékkal ünnepeljük. Bár vannak az ünneplésnek jobb módjai is, görcsösen ragaszkodunk „bevált” szokásainkhoz. Persze, ez egy csomó embernek tetszik. Panem et circensis – tartja az ókori római mondás. Hát cirkusz, az van. Egyre több. A kenyér viszont egyre kevesebb. A törvény „vaskezével lesújt rám” a napi tíz elszívott cigarettámért. De évek alatt sem leszek… Folytatás
Írta Réthy Emese Július 13, 2010, 3:00pm —
3 megjegyzés
Harmadik napja nem gyújtott lámpát. Barátai
aggódtak érte, úgy döntöttek, hogy betörik az ajtót. Ott találták az ágyon fekve, látszólag aludt, arcán mennyei boldogság ragyogott. Meghalt - suttogták döbbenten. Valójában a madár jött érte.
Tíz évvel ezelőtt látta először. Olyan eleven volt a látomás, hogy bizonytalanul gondolt arra: talán nem is aludt, talán…
Folytatás
Írta Réthy Emese Július 13, 2010, 1:15am —
3 megjegyzés
A szempilláknak göndör voltáról
Mivel a téma valóban az utcán hever, éppen szemmagasságban ragadta meg tekintetemet a felirat: szempilla dauer, gyengébbek kedvéért eyelash curling, nagyon gyengék kedvéért dauer Wimpeln. Meglepetten bámultam és próbáltam értelmezni, mármint hogy szempilla és dauer? Aztán megjelent előttem a kép, nagymamát fodrászolja Manci néni. Nagymama ül a búra alatt, molyos kis ősz tincseiben ceruza vastagságú izék szorosan feltekerve, egymás mellett, katonás…
Folytatás
Írta Szilágyi Perjési Katalin Július 12, 2010, 8:19pm —
2 megjegyzés
Fésűs Éva:
A lényeg
A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
mi kimondhatatlan
a csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a…
Folytatás
Írta Pekár István Július 12, 2010, 7:30pm —
2 megjegyzés
Viccelődtünk Demeter Zoltánnal az egyik fórumban az ajándékba adott szalagokról, ami itt a honlapon dívik, és egyszer csak beugrott, hogy milyen jó lenne egy olyan szalag, illetve kokárda, amely szimbólumaiban egyben kifejezné Erdély és az Anyaország összetartozását az 1848-as szabadságharc idején. Több változat is felvillant a "lelki szemeim" előtt, ebből lerajzoltam az egyiket, íme. (Bocs a minőségért, de programozó vagyok és nem Munkácsy. :-) ) …
Folytatás
Írta Kálmán Csaba Július 9, 2010, 2:41am —
20 megjegyzés
“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig
kéznél. Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem
kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső
felfogásból fakad. Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan
megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már
magad is tanúja. A világ változás, az élet felfogás dolga.” (Marcus Aurelius)
Írta Rob Katalin-NAGYVÁRADON szttem! Július 8, 2010, 12:47pm —
Nincsenek hozzászólások
Marcus Aurelius – Rossz érzések ellenszere
“Ne ijeszd el magad az élettől azzal, hogy csupán a gondokról s a bajokról képzelegsz. Ne vetítsd előre még nem létező, se ne éleszd újra letűnt bajaidat. Amikor gondok kínozzák sorsod, tedd fel
a kérdést: mi az, ami most elviselhetetlen? A választ magad előtt is
szégyellni fogod – sem a jövő, sem a múlt nem nehezedik rád, mindig
csak…
Írta Rob Katalin-NAGYVÁRADON szttem! Július 8, 2010, 12:37pm —
1 megjegyzés
Mikor nyugaton kel a nap
Helyszín: a házunk, ahol születtem, ahol 24 évig éltem (és álmaimban ma is látogatom…)
Idő: múltszázad utolsó előtti évtizedének utolsó éve, azaz 1989. június 6 , reggel 9 óra. Állunk a ház előtt. Látszatra álmos csütörtök reggel. A házak csukott ablakszemekkel szundikálnak. Benn anyám, akinek szigorúan meghagyom, ne nézzen, ne intsen utánunk. Én sem teszem. Ne tegye még nehezebbé. Két és fél éves nagylányunk csak néz ránk, mikor sírósan elhadarjuk…
Folytatás
Írta Szilágyi Perjési Katalin Július 5, 2010, 7:44pm —
43 megjegyzés
