Páll Lajos képe alá

Nehezen tudod kivonni magad a hatása alól.  Valld be: mikor azt a helyet választottad kezdő pedagógusként, elsősorban őmiatta tetted. Volt a verseiben valami nagyon vonzó, amit csak Petőfinél éreztél valaha, hogy talán te is tudnál úgy írni – csak éppen nem tudsz. Hogy voltaképpen festő, ez volna a tanult szakmája, arról kevesebbet tudtál, láttad repróit lapban, folyóiratban, de azt, hogy nem fejezhette be az akadémiát, mert elhurcolták, akkor még nem tudtad,…

Ráduly János, a tekintélyes munkásságú folklorista, néprajz- és rovásírás-kutató, költő és műfordító olyan termékenységről tesz bizonyságot, mint aki legalább száz éve gyűjt és publikál. Ne akadjon hát fenn senki azon, hogy az 1989 előtt nem túl sűrűn publikáló szerző az utóbbi két évtizedben oly hévvel vetette rá magát a könyvírásra és -megjelentetésre, mint szűkebb pátriánk irodalmában szinte senki más. Amikor áprilisban irodalmi körünkben köszönthettük őt Marosvásárhelyen, egyszerre három…

Könnyű kiverni a lírát az emberi agyból.  Csak a születettek és a mosolygósak, utóbbiak  közül is egy vagy kettő sem marad igazi költő.

A tanító úr unokája valahogy eltévesztette ezt a két direkciót, a gyerek semmi jelét nem mutatta a lelés adományának, másfelől pedig a rendesnél gyakrabban bizonyult indokolatlanul jókedvűnek.

A derék pedagógus ezeket egyáltalán nem vette észre, különösen nem észbe.

Folyton nevelni akarta a szerencsétlen…

Szocreál csivitelés Bukarestben

Kolozsvárott emlékesten idézték a 85 éve született Bajor Andor emlékét a Minerva-házban. Írásait a szerző azoknak szánta, akik megtisztelik azzal, hogy elolvassák. Az író özvegye, Bajor Ella és Köllő Katalin szerkesztő beszélgetésében elhangzott, hogy az 1950-es évek elején Bajor Andor friss diplomásként különféle tantárgyakat oktatott az egyetemen. – Ő maga filozófia-pszichológia szakra iratkozott be, de akkor már várható volt, hogy olyan…

Az emlékek maguk is változnak, saját képünkre és hasonlóságunkra gyúrjuk át őket, nincs két pillanat, amikor ugyanaz ugyanúgy történt volna.

A XX. század hatvanas évei közepén-végén hegyesedtek ki szarvai, már megkövetelte dicsőségét a diktátor, neve helyett azonban ha lehetett, inkább hazát hazudtunk. A hazát minden valamirevaló diktátor sajátjának vallja, úgyhogy amikor Patrium carmen címmel "hazafias" dalokat zengtünk, a haza kéretlen ikertestvéreként magasodott föl a Párt, kettejük…

A világháló piranhái

”Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyü magyarság, / Bundás indulatok: oh be tatári müv ez!” (Kisfaludy Károly: Tatárok Magyarországban, 1826)

Ellepték a netsajtó alagsorát a bundás indulatok. Nemrég az egyik ismerősöm csúnya vitába gabalyodott. Olvasva a különböző portálok vadul vagdalkozó, megátalkodottan acsarkodó „hozzászólóinak” néha egészen alpári futamait, rávitte a bűne, hogy odaszóljon:

„Hé, emberek, ezt azért mégse. Nem vagyunk…

A 130 éve született Donáth László emlékezete

Donáth László (1883–1967) erdélyi magyar református lelkész-íróra emlékezünk 2012. október 10-én, szerdán 18 órakor.

Az emlékezésnek a Felsővárosi Református Gyülekezet ad otthont (Marosvásárhely, 1989. december 22. u., 49. sz.)

Az áhítatot az est házigazdája, Kántor Attila lelkész tartja.

A marosvásárhelyi Bartis Kör első nyilvános ülésén Bölöni Domokos a szerzőről beszélget H. Szabó Gyulával, a Kriterion Könyvkiadó…

Drága főorvos úr, furcsa dolgok történtek az én kedves hivatali irodámban. Tévedésből megjelent az újságban, hogy nálam közönségszolgálat működik. A második emelet hetvenhatos szobája helyett a harmadik emelet hetvenhetes szobáját jelölték meg mint központot, pedig nekem semmi közöm hozzá, mivel én csupán a Segítség Alapítványt vezetem. Vagyis nem csinálok semmit. Hiszen ön is tudja, doktor úr, hogy ezen a világon annyi a gond és a baj, annyi ügyet kellene elintézni, hogy jobb, ha az ember…

Havasi levegő

A határok megnyitásának boldogságában történt, a kilencvenes évek elején, a metró mozgólépcsőjén, a váróban vagy éppen a kocsiban. Hazatérő, nem tékozló, inkább eltékozolt gyermekként járta az utcákat, oldalán (immár ott élő) lányunokájával, aki egyik ámulatból a másikba esve tanulta, hogy nem elég ott élni, be is kell lakni a Várost. Hazám nekem ez az ország, fővárosom Budapest, rikkantotta Kölpényi Károly, válltáskáját büszkén panyókára vetve. Gőze sincs, miként…

Ácsorgó

Mind ritkábban történik meg, hogy kapu előtt üldögélő vagy ácsorgó embert lássak az utak mentén. Manapság nem szokás csak úgy kiállni az útra. Mint ahogy az is kiment a divatból, hogy az utcára menjen az ember. Pedig a régi időben az utcára menés a közösségi élet egyik sajátos formája volt, utcára menni majdnem annyi volt, mint részt venni a közösségi fórumon. Nemcsak vasár- és ünnepnapok délutánjain szoktak utcázni, emlékszem két olyan emberre is, aki hajnalhasadástól…

Sommás hommázs

                          Egy Karinthy-vers apropójára

Elvtárs, úgy fest, felül maradtál

a Tétel és Törvény szerint –

dögödre hiába is szaglász

hiéna: uralkodsz megint.

Mégis a falkád volt erősebb.

Apró hadak csángáltak el –

s hogy a koncon ki osztozik most,

tégedet csak az érdekel.

Öklöd, mikor lecsapni kellett,

sosem állt meg a félúton,

erő és…

Felvonulás augusztus 23-án

(Egy Kálnoky-vers mintájára)

Egy minden hájjal megkent forradalmár egy született adócsalóval

Egy pártsemleges szenátor egy orrfacsaró honleánnyal

Egy frusztrált alkotmánybíró egy szentéletű kékharisnyával

Egy nemzetközileg körözött sikkasztó egy babérkoszorús alkotmányjogásszal

Egy szakállas szexbomba egy hattyúnyakú világmegváltóval

Egy frissen karambolozott államtitkár egy jól karban tartott házisárkánnyal

Egy…

„A sors bizarr magyarellenes iróniájának tartom, hogy az elmúlt félévszázad alatt, többször is, ahányszor valahány túlbuzgó és szadista magyar újságíró a helyi lapokban gúnyos jegyzetsorozatban pécézte ki az üzletek és hirdetések magyar feliratainak szarvashibáit, a magyar nyelvű feliratokat röviddel ezután be is tiltották; hibásan és helyesen egyaránt” – írta Szőcs István a kolozsvári Helikonban (Miből és hogyan él a nyelv, 1998/1). Nos, azóta mutatkozik némi „fejlődés” e tekintetben is.…

A hírcsatornák beszámoltak róla, hogy 82 éves korában elhunyt Neil Armstrong amerikai űrhajós. Az asztronauta augusztus elején, öt nappal a születésnapja után szívműtéten esett át. Mint ismeretes, az Apollo-11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére 1969. július 20-án. "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek" – jelentette ki akkor. Azóta is sokat vitatkoznak a mondat eredetén, egyes források szerint egy szót kifelejtett belőle,…

Olvastatókönyvnek nevezi Borcsa János új kötetét egyik méltatója. Munkája első ciklusának Borcsa a beszédes Mesterek címet adta. Akikről könyveik kapcsán ír (a közlés rendjében): Beke György, Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Jancsik Pál, Kántor Lajos, Murvai Olga, Király László, Láng Gusztáv, Méliusz József, Molter Károly, Pomogáts Béla. A második a szintén sokatmondó Barátok címet viseli, benne az idejekorán eltávozott Boér Géza mellett olyan kortárs szerzőket „olvastat” Borcsa tanár úr, mint…

Valaki meséli, járt a falumban, látta szülőházamat. Beszélgettek róla társaival. A helybeliek már nem tudnak semmit erről, aki tudna, az meghalt vagy haldoklik, sosem jön már elő a kiabálásra.

Kétrét görbedt asszonyok vánszorogtak pedig, alig öt esztendeje. Támogatóik ott rothadnak az eresz alatt. Nem szokás kedvenc botjával temetni a halottat. Pedig az volt mindig is a leghűségesebb szponzor.

Ők mindent tudtak mindenről és mindenkiről. Tudták, mikor jönnek az amerikaiak,…

A szakácskönyvek szerzői megveszekedett történelemhamisítók. Szerintük a rablóhúst az erdei martalócok találták ki; a derék haramiák tulajdonképpen már a régmúltban XXI. századi módszerekkel alkalmazták a szabad rablást. Falvakban és városokban, úton-útfélen, erdőn-mezőn, de még a székesegyházakban és templomokban is. Ezek a szerencsétlen sorsú szakemberek az akkor még nem létező bankok páncélszekrényei helyett jobbára a marhacsordákat és a juhnyájakat tizedelték, olykor a félelmetes…

Kucsera Jenő a Maros Mallban

 1942. május 27-én született. Első fényképezőgépét 13 éves korában kapta ajándékba édesanyjától a születésnapjára. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjaként 1980-tól rendszeresen részt vesz hazai és külföldi kiállításokon, ahol időnként díjazzák képeit. 1985-től tagja a Román Fotóművész szövetségnek (AAFR). Témavilága változó, a portrétól a szoció-fotón át az aktig mindent fényképez. Képeiben tükröződik humoros beállítottsága is. Részt vett számos…

A diktatúra bukását követően, 1990 után sűrűn jelentek meg az erdélyi magyar településtörténetek –

kevés kivételtől eltekintve zömükben nem annyira a szakma szigorú szabályai szerint készült monográfiák, hanem többnyire a helyi értelmiségiek, népművelők, pedagógusok évtizedes gyűjtése nyomán fölmutatott, egyéni vagy közös munka eredményeként: úgynevezett falukönyvek, amelyekben megtalálhatja az érdeklődő mindazt, ami az adott helység (falu vagy város) alapos megismeréséhez feltétlenül…

Június 12-én lenne nyolcvan éves Bálint Tibor*. Öt éve, 2007 nyarán, születésének 75. évfordulója alkalmából emlékülésen idézték a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író emlékét a Kolozsvár Társaságban. A zokogó majom könnyei – ez volt a konferencia címe. Egyik előadó kiemelte, hogy Bálint Tibor egybemosta a megéltet a mesével, és az emberi bűnök bocsánatosságát mutatta be, megosztva műhelytitkait a világgal.

Néhányszor magam is beszélgettem vele, egyszer, a…