"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A lólengés olimpiai döntője után, vasárnap még a tiszteletes úr is megemlékezett róla a kistemplomban. Kifelé jövet olyan sokan gratuláltak az aranyéremhez, hogy egy órába is beletelt, míg elindulhattam hazafelé – emlékezik azokra a szívmelengető napokra Tarcsa Sándorné Bulyáki Róza, Berki Krisztián nagymamája. Nagyecseden, a Szállás utcán (ami hivatalosan Petőfi, de itt…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Augusztus 27, 2012, 8:00am — 4 megjegyzés
Húsz éve jártam először a Bodrogköz határ menti részein, s már akkor elbűvölt a táj szépsége, különleges hangulata. Megcsodáltam Karcsa Árpád-kori templomát meg Pácin reneszánsz várkastélyát, de a rövidre szabott idő – csak pár órára ruccantunk át Patakról – akkor nem tette lehetővé a tüzetesebb vizitációt. Most dr. Kovách Antalnak, a karosi hagyományőrzők (ősi…
Írta Ozsváth Sándor Augusztus 18, 2012, 6:55am — 1 megjegyzés
Gyermekkoromban, a nagyecsedi labdarúgó-csapat sok száz kisfröccsöt látott törzsszurkolói még félig angolul, félig magyarul társalogtak a látottakról. Taccsról és kornerről beszéltek, s mindannyiunk kedvence volt a sziklaszilárd bekk meg az ördöngösen cselező centerhalf. De így volt ez országszerte! Aztán történt valami. Sportújságíróink, mintha összebeszéltek volna, felcsaptak nyelvművelőnek, és elkezdtek magyarul írni-beszélni: bedobásról meg szögletről szóltak, a hátvéd és a középcsatár…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Augusztus 11, 2012, 9:30am — 6 megjegyzés
Amikor csak tehetem, mindig ajánlom barátaimnak, tanítványaimnak, hogy a trianoni határ szatmári túloldalán járva keressék fel Börvelyt is, mert bizony több figyelmet érdemel ez a település. Gyermekkorom szünideit rendszerint itt töltöttem, anyai-apai nagyszülőknél nyaralva, s már akkor megcsodáltam a temető különleges, addig másutt még nem látott fejfáit.
„Ez a tájék Magyarország dagasztó tekenője” - írta Ady Móricz Zsigmond című cikkében a Nyugatban, 1909-ben. Megállapítása…
Írta Ozsváth Sándor Augusztus 4, 2012, 10:37pm — 5 megjegyzés
„… nem a kőben, hanem a védők lelkében.”
A Felvidéken, éppen a nyelvhatáron, 70-re a magyar, fél kilométerre pedig az ukrán határtól fekszik Dobóruszka (Ruská), a Dobó-család ősi fészke. Itt temették el Eger várának híres főkapitányát!
A hányatott sorsú főúr alakja minden magyar számára ismerős…
Írta Ozsváth Sándor Július 18, 2012, 11:30am — 3 megjegyzés
Jó negyedszázada szelíd kocogással kezdődött, még az átkosban. Megérezve a Lakitelek felől fúvó új szeleket (egyesek már Monorierdőnél szagot fogtak!), kis vámszedőink életútján sajátos színeváltozás történt. Az enyhén molett, vörösnyakkendős-sípzsinóros úttörővezető néniből például szorgos templomjáró lett, s immár megigazulva, protestáns felmenői nyomába lépve, rövidesen presbiterré is választotta a hálás gyülekezet. Az egykor keményen ateista igazgató pár év alatt elsőpados,…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Július 8, 2012, 7:30am — 8 megjegyzés
Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész bronz Móricz-mellszobrát avatták fel június 29-én a partiumi Börvelyben (Berveni).
A helyiek, a környékbeliek és a szép számban Magyarországról odalátogatók délelőtt református istentiszteleten vettek részt, ahol dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. Főtiszteletű püspök úr ez alkalommal – rendhagyó módon – Móricz Zsigmond saját maga számára fordított (!) 90. zsoltárjára…
Írta Ozsváth Sándor Július 3, 2012, 3:22pm — 1 megjegyzés
Az Ecsedi-láp „fővárosában” még ma is gyakran idézik Kodály Zoltán szavait: „Nagyecsed, Tyukod, Ököritó, Kisar, Nagyar, Tivadar: itt terem a magyar!” A helyi művelődési ház - természetesen a Nagyságos Fejedelem nevét viseli! –…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Június 18, 2012, 8:51pm — 2 megjegyzés
A címbéli román szólást gyakran hallottam gyermekkoromban, a túloldali Szatmárba szakadt nagyszülőknél nyaralva. Szünidei bandánkban két román srác is volt, az állomásfőnök fiai (rajtuk kívül csak a milic és még egy-két hivatalosság volt idegenajkú az egyébként színmagyar faluban). Focizás meg pecázás közben óhatatlanul is ragadt rám néhány román szó, de ezt a mondást, melyet többnyire kézlegyintés vagy alig észrevehető cinkos mosoly…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Június 12, 2012, 8:41am — 5 megjegyzés
Keserű szájízzel írom e sorokat, minek oka az az ismét jól érzékelhető (szított?) zsigeri gyűlölet, melyet társadalmunk ellenérdekeltségű tagjai támasztanak minden és mindenki iránt, ami és aki az öntudatos, népben-nemzetben gondolkodó magyarság számára még egyáltalán fontos. A hazai irodalomból több mint 60 éve hatalmi önkénnyel száműzött, majd…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Június 2, 2012, 6:48pm — 6 megjegyzés
Az anyag
Két középkorú tanítónő beszélget. A magánélet után – pedagógusbetegség - az iskolára, majd a tanítványokra fordul a szó. Már nálunk is hígul a gyerekanyag - mondja egyikük, egy elismerten elit iskolában tanító, mire a másik, a közeli kisvárosban okító így…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Május 22, 2012, 4:10pm — 9 megjegyzés
Cécécépé
Kitavaszodott, zsong-zsibong a város, jókedvű diákok mindenütt. A lányok - az ifjak nagy örömére - egyre lengébb öltözetben. Divat a póló, menő a retró, s újra sikk Che (mármint Guevara). A villamoson viháncoló csitrik, egyikük vörös pólóban feszít, mellecskéjén fehér betűkkel: CCCP. Idősödő úr szemét vonzza e látvány, de nem a megremegő cicik…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Május 15, 2012, 11:37am — 7 megjegyzés
Írta Ozsváth Sándor Május 6, 2012, 4:30pm — 12 megjegyzés
A békebeli Magyarország legdélibb területén járunk, a Duna-Száva közén. Magunk mögött hagyva Újvidéket, a Duna túlpartján meg Péterváradot, a Monarchia egykor volt legnagyobb erődjét, lépünk a történelmi Szerémségbe. A Tarcal-hegyre igyekszünk. E néven néhány idősebb délvidéki magyaron kívül már senki sem említi a Szerémség szelíd vonulatát, a mai Fruska Gorát. Szabadkai…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Május 1, 2012, 9:23am — 1 megjegyzés
Már nem először hallom, olvasom, hogy a Nagytemplom és a Református Kollégium közötti – nemrég újrarendezett és körbekerített – parkot Romkertként emlegetik. Legutóbb éppen a Hajdú-bihari Napló április 14-i számában láthattunk egy totálképet az Emlékkertről, s a képaláírás itt is: Romkert.…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Április 25, 2012, 8:24am — 4 megjegyzés
A lakosság felekezeti megoszlása szinte reformáció-korabeli: nyolcvan százalékban református, a maradék jobbára római katolikus, vagy görög, csak töredéke a két kisegyházé. Két temploma is van a többségieknek, két önálló gyülekezettel, két lelkésszel. Nyakas kálomisták, parancsra vagy kényszerre még nagy időkben sem hajoltak, s a kurucos tartás ma is jellemzőjük. A kistemplomot a Kádár-éra egyházellenes éveiben…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Április 23, 2012, 6:41am — 2 megjegyzés
A bolt már gyermekkorában is bolt volt. Mondják, egy zsidó család alapította még az első világháború után, leszorulva ide, valahonnan Máramarosból, s hogy mindig Varjú-boltnak hívták, leghosszabb ideig regnáló tulajdonosa után. Eredetileg kimérést is ragasztottak hozzá, jobbára az hozta a hasznot, utóbb minősítették vissza raktárrá. Néhány nagyapakorú még őrzi a kocsmai kunsztok és borgőzös szóváltások emlékét……
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Április 18, 2012, 8:51am — 9 megjegyzés
Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett. Mit vigyen magával, mit hagyjon, ajándékozzon el, vagy dobjon ki? Kedves könyvei mellett két tárgy ragaszkodott hozzá mindvégig: legelső fényképezőgépe (Pajtás márkájú) és egy háromnegyedes hegedű. A fotózás fél évszázados szenvedélye, de komolyan vagy negyven éve hegedült utoljára. Nemrég, mikor egy átrendezés közben ismét kézbe vette…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Április 11, 2012, 7:46pm — 13 megjegyzés
Igen, a magyar nagyon pontosan fogalmaz: A szem a lélek tükre! Szinte minden kiolvasható belőle. Már a szeme sem áll jól - mondják a semmirekellőre. Nem verbális eszközeink közül a tekintet az egyetlen, melyre a partner mindig figyel. Jól ismerjük például a meleg, az érdeklődő, a biztató, vagy éppen a neheztelő, a korholó, a hűvös, sőt a sunyi tekintetet. A…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Április 2, 2012, 6:24am — 27 megjegyzés
A kanyarban kissé nekikoccanunk a falnak, a beteghordó bocsánatot kér, majd betol az előkészítőbe. A mennyezetlámpák s pár felirat alapján sejtem csak, hogy merre járunk a kórházlabirintusban. Fehér csempe mindenütt, halványzöld ruhások sürgölődnek, finom fémcsörgés, aztán letesznek a fejem mellé valami feketét. Pár percet várnunk kell a főorvos úrra, mondja fölém hajolva…
FolytatásÍrta Ozsváth Sándor Március 26, 2012, 5:53pm — 4 megjegyzés
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.