A túloldalon

Írta:Attila-benczi ( Dawn Bat)

A túloldalon tudja valaki, hogy mi van?

Hát persze, mindenkinek valami más

De az oda vezető utat lezárták.

Apró kiszáradt kagylók fehérlenek

A sötét éjszakában, farkasok üvöltenek

A sárga vizű patak partján, várnak.

Még mindig átmennél a túloldalra?

Sokan feladnák s inkább lehajtott fejjel

Várnák a következő unalmas napot.

A farkasok nem várnak tovább

Nekik a lelkünk kell,…

  



Uram, adj hitet újra az embernek,

Hogy ellenállni tudjon júdásnak, bérencnek,

Leoldozhassa kersztjéről az igazságot,

Erőddel keresse a világosságot!



Félő lelkek mélyén a bizodalom

Lenne áldott békességnek alom,

Tiszta arcát láthatná akkor az ember az égnek,

Nem állhatná útját álnokság a fénynek.



A…

Most,

mikor letört körmeidet méregeted,

és bozontos hajadat a tükörben,

nézz szembe magaddal mélyen,

azt lásd, mit tettél másokért!

Annak nyomán hány szempár ragyogott,

mit számít, hogy a tied megkopott!

A sors hintaja nem téged ringatott,

a világ kereke bőszen forgatott,

küllőibe kapaszkodva tápláltad néped,

mígnem küllővé válva magad is, érzed,

lábaid nyomán virágzik az élet.

2014 március nyolcadik…

Voltak éveink, amikor az ideológia

Betonfala határt szabott az értelemnek,

Amikor szögesdrót vágott ketté életeket,

S a mindennapok asztalától

Istent száműzték a hitetlenek.

Voltak éveink, amikor rögeszmévé

Vált a szökés, egyetlen remény

Emberi mivoltunk megmentésére,

Éveink, amikor csak éjszakák leplében

Hullhatott az anyák keserű könnye.

Voltak arannyal jelzett éveink,

Amikor…

                             KÖSZÖNTŐ

 …

Vörös ajtó

Írta:Attila-benczi

- Dawn Bat-

Az ég mindannyiunkért könnyezik

A pokolban is, hol a béke a szívekben

Csak hűvös és titokzatos képekben

Próbáljuk túlélni az elpazarolt perceket.

Elsuhanunk egymás mellett, mint árnyak

A falon, holdfényes hajnalon, nyomunk sem

Marad, hogy valaha is itt jártunk.

Emlékeink zárt birodalmában találunk e

Képeket mennyi embernek nyújtottuk kezünk,

Hogy segítségével újra talpra álljon,…

-Hozzuk el a kultúrát a dolgozóknak, elvtársak- vetette fel tar fejét simogatva Borsos elvtárs a legutolsó értekezleten. - Sajnos a mozi nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem elég érettek a dolgozók az igazi kultúra befogadásához, tehát az alapoktól kell kezdenünk az egészet- dőlt hátra székében mind a kilencven kilójával a párttitkár, hogy az fájdalmasan felnyikordult.

-Sikeresen működik a könyvtárban a csasztuska szakkör, a múltkor is öten jelentkeztek új…

Vizek barátja

Engem

a mezők

átölelnek.

Vizek

barátja

vagyok én.

A füzek

lépteimre…

Bűnbocsánat

Írta:Attila-benczi

- Dawn Bat -

Találkoztam Vele, megkérdezte tőlem:

- Mit tárgyaltunk odafent?

Válaszom nem késet, szemébe néztem

- Arról, amit elloptak ide lent.

Szemében tűz lobbant, megéget

Tudta miről beszélek, ő tette.

Álruhába visszatért a Földre

Kétely, álnokságot hintve széjjel,

Ki barát volt egykor, mára, ellenség

Gyászt, éhséget, káoszt terjeszt

Förtelmes gyilkos szavaival,

Hol mosolyogva suttogja…

Isten



Úttalan utakon

keresem, kutatom,

egyszer ha megtalálom,

csak ő lesz imádságom.



Fűben, fában, napban,

hajnali harmatban,

egyszer ha megtalálom,

társam lesz s jóbarátom.



Ha együtt szeretünk,

tán jobbak lehetünk,

közösen könnyebb a szó,

s minden megbocsátható.



Keresem, kutatom,

úttalan utakon,

pedig biztos, hogy hitben

megvan az emberekben,



fűben, fában,…

Nikának

Hajnal és reggel közt

hangtalan jött a köd,

nem is volt valóság,

oly furcsa lábon járt.



Hetykén és nehezen,

lengén és mereven

a víz fölé leült,

palástja szétterült.



Nézett át nagy lomhán

a falu kis tornyán,

nem látott egyebet,

csak öreg hegyeket,



didergő erdőket,

fekete fenyőket,

kerteket, házakat,

megszokott tájakat.



Délre már elunta,

nagy szemét lehunyta,…

Próbállak szeretni

Csak derűvel próbállak szeretni,

míg tótágast áll ez a világ,

de tudjuk mindketten, hogy szenvedni

fogjuk a belső harmóniát.

Tudjuk, szívünkben a jót, a szépet

nem elég hordozni, óvni kell,

mit nem bír a test, elbírja a lélek,

akkor is ha végül bukni kell.

Csak reménnyel próbállak szeretni,

míg tart e gyönyörű földi lét.

S talán sikerül nem csak keresni

Isten…

Séta a ködben

Este van, szitál a köd,

fények fickándoznak

fel-felsejlő vonalak közt.

Himbálózik az ég,

mint az álom, mint az élet-

egy vékony cérnaszálon.

Megyünk, mendegélünk ketten,

egy ilyen szertefoszló kedden.

Táncol, szállong a pára,

lassan rátelepszik

az útmenti fűre, fákra.

Végtelen tájakon,

utcaszélen, mint az élet-

úgy lépünk meseszépen.

Megyünk, mendegélünk…

Régen történt, valamikor az 1970-es évek elején, mikor először jártam Magyarországon, amit azonban soha nem felejtek el. Ronániából autóval mentünk és az egyik falu végén két fiatal fiú integetett, vegyük fel őket. Kicsit későn vettem észre az integetésüket, és mire sikerült megállnom, 25-30 méterre voltam tőlük. A két fiú néhány métert szaladt, majd megálltak.

Nem tudtam mire vélni a dolgot, így visszatolattam hozzájuk és…

 MINT SZÉTHULLÓ  TÜKÖRCSEREPEK…

 …

Denevér halála

Írta:Attila-benczi

- Dawn Bat-

Megint sötét lett, szomszédból szól egy szaxofon

Senki nem figyelt fel, a Hold fényénél egy denevér

Törött szárnyakkal kusza köröket ír le, borzalom,

Hogyan próbál újra meg újra átjutni a falon

Szaxofon új melódiába kezd, feje csupa vér.

Nem bírja sokáig, szemében könny csillan,

Lassan megnyugszik, tudja, élete véget ér.

----------------------------------------

Egy utolsó pillantás, ismerős…

Retró

"Magyarországra telepedve, egy borozó ablakában megpillantottam a márciusi Tizenkét pontot. Fáradtságtól túlérzékeny szemem elsőként az Unió Erdéllyel képtelenné vált követelését kereste a sárgás, ünnepi-alkalmi másolaton. De azt takarta a barna ablak alsó széle, vagy talán lemaradt a nyomtatáskor valamely új Landerernél. Dühömben is értettem ezt az elhallgatást vagy rejtezést. Tudtam, hogy ami…

Vigyázzuk az éccakát s a törökbúzát

Ládd-e itt vagyok, s tü es megjövél. Immáron ketten vigyázzuk az éccakát.

A makk még nem hullik, a disznók azért jőnek a zsenge törökbúzára. Ha hallod, hogy zereg az avar, cserdítsél nagyot, én meg majd forgatom a kerepelőt. Még ne tégy vizet a karbidra, csak ha mondom. Ne vesszen el az ereje idő előtt.…

         A havasi esztenán olyan volt a tavasz, hogy télnek is beválott volna. S ha talán az ember, annak-idején, nem találja fel az Időt, csak azért mert reggel  a Nap felkel és este lenyugszik, mondhatnánk azt, hogy itt minden változatlan maradt. Annyira szép és érintetlen volt az egész völgy, rajta a kis rejtett tisztás, a hófehér fenyvessel körülölelve,…