Napjainkban, sajnos egyre több erdélyi településeken kezdenek feledésbe merülni a húsvéti népszokások. Vannak falvak, ahol már a locsolás sem divat, annyira elkényelmesedtek az emberek. A hölgyek pedig könnyebbnek találják, hogy süteményezés, tojásfestés helyett húsvét hétfőjén bezárják a kaput, vagy elutazzanak. Székelykálban még élő húsvéti szokás a fenyőágkészítés, s locsolni is járnak a legények, de 70-80 évvel ezelőtti hajnalozás és a teltházas húsvéti…

A magyarországi Berekfürdő nemcsak kiváló gyógyvizéről híres és ismert, hanem újabban a Hortobágyi út 3 szám alatti “Öreg Décseihez” címzett, egyedi Tanufaláról is. A főúton fellelhető múzeumfal a település egyik érdekessége, egy bármikor megtekinthető köztéri kiállítás. A múzeumfalat bélyeges téglákból rakta a szenvedélyes gyűjtő Kovács S. László, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

 …

Sáromberkén és a szomszédos falvakban régi népszokásnak számít, hogy húsvét szombatján, az éjszakai órákban, a lányos házak udvarát, a kapu előtti utcarészt szalmával, pelyvával vagy fűrészporral szórják be a legények. Ezért a lánynak korán kell kelnie, hogy ellenőrizze a porta tisztaságát, s ha…

Szeretetben, egészségben,

Legyen részed egész évben!

Felejtsd el a bút, s a gondot,

Látogasd meg Párizst, Londont!



Kívánom, a baj kerüljön,

Arcod mosolyra derüljön,

Az esztendő minden napján,

Szeretetet sokat kapjál!



A jogsidra nagyon vigyázz,

Rendőr előtt sose hibázz!

Vendégségbe ne menj késsel,

A munkából…

Karácsony szombatján is a szokásos ébresztőóra csilingelésre ébredt. Hét óra körül lehetett, akkor kapcsolták le az utcai világítást. Az ablakhoz lépett, elhúzta a bíborvörös sötétítőt. Az ablakot helyenként jégvirág díszítette, de ettől még zavartalanul élvezhette az eléje táruló meseszép látványt. A város szélén lakott, ide rendszerint későn érnek ki a mellékutcákat letakarítani. Fehér hótakaró borította a környéket, a háza előtti fenyőfa is patyolatfehér ruhába öltözött. A hó alatt még…

               A forró nyári napokon mindig a háza előtti akácfa árnyékában szabadságolt. Ha valaki arra járt, a asztmájára és a kánikulára panaszkodott, aztán egy szivart kért. Testes, kövér ember volt, de nem szeretett tisztálkodni. Ha közel mentél hozzá fojtogató izzadságszag csapott meg. Ő volt Jánis, akit lassú gondolkodásáért, együgyűségéért gyakran kinevettek…

A gyűjtési szenvedély mindenkiben kialakulhat, aki egy kicsit is érdeklődő és nyitott a világ dolgai iránt. Általában gyermekkorban kezdődik, aztán gyakran végigkíséri életünket. De vannak olyan gyűjtők is, akik felnőttkorban lesznek különböző tárgyak megszállottjai. Ezek közé tartozik Dénes Csaba vajdaszentiványi református…

Tikkasztó a hőség, tombol a nyár. Az eső csak álom, hiába várja mindenki… aki éppen nem nyaral. A kertben a kisülés veszélye fenyegeti a zöldségpalántákat, a kukorica megsárgult a hőségtől, porzik az út, a vesénk. Egyik ismerősöm panaszkodik, hogy egyáltalán nincs vizük, a kútjuk kiszáradt, a vízhálózat náluk nem ad vizet,…

Hadifogságban…

1942-ben soroztak be katonának, ’43 októberében vonultam be Marosvásárhelyre a 27-es tüzérekhez. Korábban, édesapám elintézte, hogy Vásárhelyre kerüljek az egészségügyiekhez, de leventekatonaként incidensem volt egy zászlóssal, így nem sikerült ott maradnom. Gyakorlaton voltunk és igencsak le voltunk izzadva, amikor azt a parancsot adta, hogy…

Megboldogult nagyanyámtól hallottam először az időközben eléggé megkopott, napjainkban egyre ritkábban használt népi mondást: "A baj csőstől jár!". A kijelentés értelme elég nyilvánvaló mindenki számára, így nem okozott fejtörést nekem sem, de egykor elég sokat morfondíroztam a mondás eredetén. Nem igazán tudtam eldönteni, hogy kukorica csőre, kürtőcsőre,…

 A pókai Kristóf Piroska tanítónő, 40 éves oktató-nevelő munka után, tavalytól nyugdíjas. A nagy köztiszteletnek és elismerésnek örvendő pedagógus Egrestőn kezdte pályafutását, de ezt követően 37 évet tanított szülőfalujában, ahol hosszú időn át a kulturális és hagyományőrző rendezvények mozgatórugója volt. Piroska nénivel pókai otthonában beszélgettünk.…

A gernyeszegi Demeter János bácsi 89. életévét tapossa, de ennek ellenére, a környék talán egyetlen igazi szabómestere. Naponta keresik fel különböző kérésekkel a helyiek és a szomszédfalvakból érkező kuncsaftok, János bácsi pedig szívesen teljesíti óhajukat. 1935-ben gyártott, Csepel típusú varrógépét, több mint 100 éves, 5 kilós vasalóját büszkén mutatta látogatásunkkor.  

 …

Félt az öregségtől. Aggodalommal töltötte el, amikor arra gondolt, mi lesz vele, ha nem tud majd dolgozni, terményt értékesíteni. A kétszázhúsz lejes kollektív nyugdíj a gyógyszerekre sem lesz elég, miből fizet egyházadót és villanyt, vajon honnan lesz pénze tüzifára. Férje már lassan egy évtizede, hogy kiköltözött a hegyre, az örök nyugvóhelyre, gyermekei is elhagyták a családi fészket a házasságkötés után. Egyedül dolgozta a kertet, két darab kukoricaföldet…

            A sáromberki 87 éves Vitéz Berekméri Miklós bácsit a közelmúltban kerestük fel, arra kérve, hogy viszontagságos életéről meséljen. Miki bácsi leventekatonaként csöppent bele a második világháború forgatagában, nyugati hadifogolytáborban raboskodott, majd hazatérése után, közel 30 évig volt a helyi kollektív gazdaság brigádosa. A kiváló emlékezőtehetséggel megáldott dédnagyapa nemcsak az utódokra büszke, hanem az édesapja után örökölt vitézi címre…

A marossárpataki Vajda János, akit a faluban mindenki Petrics bácsiként ismer, egy rendkívül sokoldalú, értékes, jó humorral megáldott, kiváló szakember. A nyolcvanadik életévét taposó János bácsi, bár évtizedeken át asztalosként kereste kenyerét, nagyon sok szakmához ért. Gyermekkorában számos megpróbáltatás érte: szülei elhagyták, árvaházban, majd mostohaszülőknél nevelkedett. Később, szorgalmának és tehetségének köszönhetően sikerült megkapaszkodnia az élet lejtőjén.…

A székelykapuk faragványaik szépsége és impozáns megjelenésük miatt igazi műremekeknek számítanak. A székelykapuk a Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségnek tekinthetők. Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput, egyéniségüket a díszítésük adja meg. A díszítést három részben tárgyalhatjuk, úgy, mint: faragás, festés illetve felirat. Az alábbiakban bemutatunk néhányat…

Vasárnap, május 27-én ünnepélyes keretek között avatták fel Marossárpatakon a tavaly novemberben elkészült történelmi szoborparkot. A parkban felállított alkotások Miholcsa József szobrászművész munkái, aki 10 év alatt 20 szobrot adományozott a településnek. Az avatószalagot Borbély László képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kozma Barna polgármester, Balog József megyei tanácsos, és Bartha József a megyei tanács gazdasági igazgatója vágták el.

 …

Festői környezetben, akácokkal körülvéve, távol a világ zajától található a székelykáli Akác Panzió. A vendéglátó egység tulajdonosával, Nagy Piroskával, a teraszon beszélgettünk, ahonnan gyönyörű a kilátás a közeli domboldalra, ahol a család gyümölcsöse és szőlőse áll. Piroska asszonnyal a panzióról és a faluturizmus lehetőségeiről beszélgettünk.

SAPARD támogatással indultak

Az épületet Nagy Piroska az édesanyja révén örökölte…