Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, jöhet a sonka!…

A magyar néphagyomány   kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Az e napon ünnepelt szentet az egyház is legendabéli alaknak tartja de ,  mint jelkép igen érdekes. Luca akkor lett keresztény, mikor  még az ember életébe…

Erzsébet napján következtethetünk a közelgő téli időjárásra. A regula szerint az eső  Erzsébetkor enyhe telet jelent, míg ha  e napon havazik, akkor a karácsony is fehérnek ígérkezik.  tehát  amilyen az idő e  napon, olyanra számíthatunk karácsonykor is.  Ha Erzsébet napon havazik, azt mondják:



„Erzsébet megrázta a pendelyét.” Debrecenben…

A kalendáriumi regula szerint:

A karádi faluvégen,

Sej, haj, lululululárom,

Leányvásár lesz a héten,

Sej, haj, lululululárom....

Mind ismerjük a dalt, de az már elég hihetetlenül hangzik, hogy régen valóban voltak leányvásárok!…

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap mindig a húsvétot követő vasárnap, ez a húsvéti ünnepkör zárónapja.

A fehérvasárnap elnevezés onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt  személyek ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat.…

A tavaszkezdő Sándor- József- Benedek  napok közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.

A Nap a mitológiában  maga  az apa, vagyis a  József napja - a tavaszi napéjegyenlőség - a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.

A bukovinai magyarok körében  a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek…

Sándor, József, Benedek a jóidő-felelősök:

Az időjárási regulát, mi szerint:  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”, mindenki ismeri.

Sándor-József-Benedek napjáról a  néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a  tavasz, de ha késik a jó idő: “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

Ha  ekkor  kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha  meg nem, akkor…

 A kokárda szó francia eredetű (cocarde), s szalagrózsa, szalagcsokor

jelentéssel bír. Viselése Franciaországból terjedt el, ott a nagy

francia forradom idején a forradalmárok három színből álló, nemzetiszínű

kokárdát viseltek.

A magyarok piros-fehér-zöld trikolórja először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még nem volt országosan ismert. A piros-fehér összeállítás eredete az Árpád-dinasztia színében keresendő, míg a zöld, a…

Március 12-e Gergely napja, s tavaszkezdő, meleg váró nap. Régen e napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy  vágták  földhöz, hogy az egy darabig forogjon; a…