Hazajárnak mind,

akik elmentek,

mint a szél,

testtelen járnak

be minden utat,

érintenek fákat,

virágokat,

szomját oltani

a vágynak

régi szerelemről

dalolnak,

kopjafák tövében

keresik a múltat,

szülőházuk helyén

eltűnt nyugalmukat,

üzenik a távolban

kéklő Hargitának, 

Oltnak, Marosnak,

hogy újra hazajárnak

keresni…

Ha Besztercéről a Moldvába vezető Borgói-hágó felé kirándulunk, utunk fenyőerdők közt vezet, s a táj szépségeinek csodálata feledteti velünk az út nehézségeit. Pár évvel ezelőtt a Bisztricsóra csúcs és a Dalbidán hegy lábánál, a Beszterce folyó felduzzasztása által, keletkezett egy mesterséges tó, és annak partján létesült egy hegyi falucska, melynek neve…

Sokszor láttam, Maros, karcsúságod

Kacéran suhanni kövek között,

Hallottam…

Szüless, vágyak éjszakáján, 

Szüless, ha kong az öreg harang,

Szüless, hajnali harmathullásban,

És akkor is, ha alkonyba hajlik a nap!

 …

Tatárka sziklája

 Ha az erdélyi Beszterce városából a Beszterce folyó mentén fölfele indulunk, alig teszünk meg 29 km-t, máris a Kelemen-havasok északnyugati lábához érkezünk Borgóbesztercére. Itt, a vasútállomástól jobbra, a Tatárka folyó mentén folytatjuk utunkat, míg nemsokára az előttünk kitárulkozó hegy bal oldalában sok más különleges alakzatú szikla társaságában, megpillantjuk az erdő fölé magasló Tatárka szikla csúcsát. E sziklának története…

Akár hiszitek, akár nem, a tündérek mindig itt éltek és élnek napjainkban is közöttünk. Ez a mese a tündérlányok legszebbikéről szól, aki valamikor Erdély büszkesége volt. Mindenki csodálta szépségét, de leginkább kedves beszédéért, jóságos természetéért szerették. Ünő, mert így hívták ezt a tündérlányt, segített az embereknek gondjaikat megoldani, bajaikat orvosolni. Jótetteivel mosolyt varázsolt arcukra. Egy csikorgó téli napon,  Ünő a Radnai Havasok hótól sziporkázó világában…

Egy gazda a falu alsó végéről a felszegre vágyott. Legelni birkáimnak közel a rét, s a folyó vize is tisztább ott –  ez járt fejében, és titkos óhaját tett követte. Kiszemelt magának egy házat, mely épp üresen állt, megvásárolta és beköltözött.

Egy éjjel rosszat álmodott: a szomszéd kertjében pirosabb almák csüngtek az ágon, s a fűnek zöldebben fénylett bársonya, mint nála. Verejték lepte homlokát,…

  



Uram, adj hitet újra az embernek,

Hogy ellenállni tudjon júdásnak, bérencnek,

Leoldozhassa kersztjéről az igazságot,

Erőddel keresse a világosságot!



Félő lelkek mélyén a bizodalom

Lenne áldott békességnek alom,

Tiszta arcát láthatná akkor az ember az égnek,

Nem állhatná útját álnokság a fénynek.



A…

Voltak éveink, amikor az ideológia

Betonfala határt szabott az értelemnek,

Amikor szögesdrót vágott ketté életeket,

S a mindennapok asztalától

Istent száműzték a hitetlenek.

Voltak éveink, amikor rögeszmévé

Vált a szökés, egyetlen remény

Emberi mivoltunk megmentésére,

Éveink, amikor csak éjszakák leplében

Hullhatott az anyák keserű könnye.

Voltak arannyal jelzett éveink,

Amikor…

Karácsony volt. Kanadában élő bátyámmal beszélgettem skype-on.

– Jól vagyunk, hál’ Istennek – mondta –, nem teszünk senkinek semmi rosszat, és jót is már egyre kevesebbet. Amíg hasznossá tehettük magunkat, akár a munkahelyen, akár a családban, addig nem gondoltunk arra, hogy minden nap elmúlásával szépen, csendben közeledünk a számadás pillanatához. Aztán egy szép napon mindnyájan úgy végezzük, mint a házunk előtti nyírfa...

– Mi történt a…

   Egy zsombékon ült. Felhúzott térdét átkarolva, bámulta, a fűzfabokrok mögül előkanyargó Kisküküllőt, amint az fegyelmezetten siklott tova mély medrében. Néha egy bottal valamit karcolt a homokba, aztán, hogy idegen szemek elől elrejtse, gyorsan kitörülte a firkát.

**

A déli nap hevesen tűzött. Tikkadt fűszálak, falevelek tűrték alázatos…

            Shirwane, a szőke nőstény oroszlán, érezte, hogy azon a hideg februári napon világra hozza ott a budapesti állatkertben, a számára kijelölt szálláshelyen, élete első királyi sarjait.  Basil, a dús sörényű apa, türelmetlenül járt fel és alá a kifutóban addig a pillanatig, amikor jelt kapott, hogy megnézheti nemes ivadékait, de csak tisztes távolságról, mert az újszülötteknek és anyjuknak pihenniük kell a fárasztó vajúdás után. Négy gyönyörű csöppséget látott…

Házunkba jöttél, havasok királya,  

Fényt árasztani a szürke világba.  

A Magasságnak hoztad üzenetét:  

Megváltó született földi bűnökért.

Méltó feladatot osztottak neked,  

Nem hajlong kegyekért szép szál termeted,  

Felhők sötét arca meg nem tántorít,

Viharban melletted állnak társaid.…

            Gyermekkorának karácsonyfája minden évben a legnagyobb szoba ablak melletti sarkában állott. 

            Látja magát, amint ott áll a feldíszített fa előtt, és mintha érezné is, hogy minden ízében remeg a gyönyörűségtől. A karácsonyfa csúcsáról angyal mosolyog rá. Rózsaszínű arcát hajfürtök koszorúzzák, hófehér pihékkel díszített szárnyai között apró kezeit imára kulcsolja. Nem tud betelni látásával.

A sztaniolba csomagolt szaloncukrok,…

 Advent 

Lámpást gyújt,

Hogy melegítsen  lángja,

Csendet ád, hogy halljék

Az angyalok hangja,

Enyhíti súlyát sok gyötrelemnek,

Tanítja ízét közös örömöknek.

Kérünk, Várakozásunk Fénye,

Vezess ösvényeden,

Hogy megtisztulásunk méltó legyen!

Engedd kusza létünkben rend fogantatását,

Lazuljon a torkunkat fojtó kötelék,

Újuljon, mit eddig rozsda mart kevélyen,

Oldozd fel dermedt szívünk melegét.

Gyógyítsd sebeit gyötrött világunknak,

Hullasd mezőinkre áldásod kegyét,

S ha eljön a nap, melyet régtől fogva várunk,

Add, hogy kegyelettel járuljunk…

        Azon a decemberi napon ólomszínű ég terült el a város fölött. A levegőben érezni lehetett a tél hóillatú leheletét. Aztán a vékony, hideg szél elállt és a fagy is megenyhült. Az gyerekek reménnyel pillantottak osztályuk ablakából az égre. 

        Először csak tétován szállingózó hópihék ereszkedtek alá, és ahová leértek, ott beleolvadtak a decemberi szürkeségbe.

Kis idő múlva, mint hasadt párnából a libatoll, olyan sűrűn kezdett ömleni a városra…