ELŐZMÉNY:

• 
  
• 1763. Adolf Buccow tábornok (Erdély kormányzója) ezredet toboroz a bécsi udvar megbízásából
• 
  
• székely tiltakozás (mivel 1762-ben Mária Terézia kiváltságokat, pl. adómentességet ígért az ÖNKÉNTES hadviselésért )
• 
  
• az uralkodó nem gondolta komolyan a kiváltságokat, amiket a székelyeknek ígért, ezért erős ellenállásába ütközött
• 
  
• Mária Terézia ennek következtében kötelezővé tette a székelyek határőrséghez való csatlakozását
• 
  
• Az erőszak ellenére egyre több székely falu lakossága nyilvánította ki, hogy inkább adót fizet, de külföldi katonáskodásról hallani sem akar.
  Elfogadhatatlan volt számukra, hogy szabadságjogaik visszaállítása
  nélkül egyszerre katonáskodjanak, adózzanak, és földet műveljenek.
• 
  
• A sorozás elől a mádéfalvi férfiak a tél közepén kivonultak az erdőbe. Példájukat rövidesen Rákos, Szentmihály, Madaras, Szépvíz, Szentmiklós, Borzsova, Vacsárcsi, Göröcsfalva, Csomortán, Delne, Taploca, Menaság, Mindszent, Szentlélek és más falvak férfilakossága is követte. Összesen mintegy 1200 ember hagyta el lakóhelyét. Úgynevezett "botránkoztató cédulákon" a fegyver megtagadására hívó felhívást köröztettek a falvakban, ilyen szöveggel:
  
  Vidd vissza a fegyvert!
  Ne katonáskodjál!
  Tarcs Udvarhelyszékkel!
  Minden szavuk csalárd, hazug:
  Ne higgy a németnek!
• 
  
• Az erdei bujdosók az egész Székelyföldet fel akarták vonultatni a sorozó bizottság ellen. A hatóság szokatlan vakmerőséget olvasott ki a lázadók
  viselkedéséből, ezért Udvarhelyről azonnal Csíkba rendelt másfél század
  lovaskatonát, Háromszékről pedig hat század gyalogost. Nemsokára
  Siskovics tudomására jutott, hogy Menaságújfaluba érkezett mintegy 500
  háromszéki és kászoni ember
• 
  
• Az ellenállók 1764. január 5-én a hegyről előbb Szépvízre, majd Taplocára, a bizottság elé akartak vonulni. Amikor azonban megtudták, hogy a császáriak a tömeget nem
  fogadják, Mádéfalvára vonultak. Ekkor érkeztek meg a háromszékiek is,
  így mintegy 2500 ember gyűlt össze Mádéfalván.
  
• 
  
• Siskovics lett az új gubernátor (kormányzó)
• 
  
• a székely lázadást az osztrákok leverték
• 
  
• 1764. január 7-én, hajnali 3 órakor Siskovics parancsára Madéfalvát, az alvó falut ágyútűz alá vették, Carato alezredes az Okelli-ezred 4 századával, a Trautsmandorf-ezred vérteseinek másfél századával, 30 Kálnoky-huszárral, összesen 1350 katonával és két ágyúval indult a védtelen Mádéfalva ellen
• 
  
• kb. 400 menekülő gyermeket, asszonyt és férfit mészároltak le osztrák és román katonák
• 
  

KÖVETKEZMÉNY:

• 
  
• az erőszakos toborzás hatására kezdődött meg a székelyek menekülése Bukovina felé, ahol csángómagyarok falvaiban húzták meg magukat, majd
  megalapították saját falvaikat, pl. Istensegíts, Hadikfalva (ahonnan nagyszüleim származnak), Andrásfalva, Józseffalva, Fogadjisten - innentől kezdve létezik a bukovinai székelység
• 
  
• 1774-től Bukovina osztrák fennhatóság alá került (előtte török hódoltság alatt állt); Hadik András gróf közbenjárására a székelyek kegyelmet kaptak
• 
  

"A székelység a Rákóczi-mozgalomnak mindvégig legkitartóbb, legönfeláldozóbb támogatója lévén, legelőbb fegyverétől fosztatott meg,
azután adómentessége is megszűnt, az 1714-i országgyűlés azon végzése
alapján, mely kimondá, hogy mindazon nemes, kinek két, a község terheit
supportáló embere (jobbágya) nincsen, adózni tartozik, mely a
székelység nagy részét adó alá vonta. 1762-64-ben a madéfalvi
vérfürdőnek gyászos keresztségével felerőszakolták a fegyvert a
székelység egy részére, míg másik része adó alatt maradt; de a fegyvert
viselő nép sem volt egészen adómentes, mert az 1764-i törvénytelen
katonai reglementum VII artikulusa szerint a katonáskodó székely is
tartozott béke idején az adó kétharmadát fizetni; háború idején pedig
az olyan család, melyből egy vagy több egyén harcban volt, adómentessé
tétetett."

(Részlet Orbán Balázs A Székelyföld című könyvéből.)

Adolf Buccow: