Minden egy sötét éjjelen kezdődött, amikor sokat töprengtem, a dolgok lényegén, az útkeresésen. Elaludtam és álmodtam.

Mindent végiggondoltam és határoztam. Hátat fordítottam mindennek, karriernek, pénznek, egzisztenciának, munkahelynek. Cserébe kaptam egy csodaszemüveget, melyen mindent és mindenkit furcsán groteszk módon, egy harmadik szemszögből látok. Magam is másokat is, és ebből a szemszögből furcsa nevetséges dolgokat veszek észre. Mivel megijedtem, hogy ezek a nagyon komoly és hivatalos dolgok nem lehetnek nevetségesek, ezért azt mondtam"én vagyok nevetséges" -én lennék a bohóc? Igen, én a Bohóc vagyok! Nem vagyok lázadó, csak nem fogadok el mindent, amivel etetni akarnak, nem lettem szürrealista, csak vannak, amikhez nem ragaszkodom. Nyitott szemmel járok a világban és odafigyelek mindenre és mindenkire. Meglátom ami a nevetséges és világgá kiáltom azt. De vigyáznom kell, mert nem hibázhatok. Nagyon sok furcsa, és érdekes helyzetet kellett átélnem, és eljátszanom, pedig soha nem vágytam színészi babérokra.
A csodaszemüveg megmutatott nekem egy új, egy őszinte világot, amelyben megtanultam járni, megélni benne és ami mindig újabb és újabb kihívások elé visz. A bohócot ki lehet nevetni, pellengérre lehet állítani, ki lehet gúnyolni, lehet nevetni a fájdalmán, -de el lehet gondolkodni azon is, hogy ki is a valódi bohóc?? Az álarc mögött egy érzékeny érző szív lapul. Felvette álarcát és vár. Keresi társát, akivel megtalálja önmaga hiányát. A bohóc tudja, hogy a legtöbb nő, egy eszményi férfit vár, egy olyan férfit, aki most született, -de férfinek, erősnek, óriási izmokkal, karcsú derékkal, valamint rendelkezzen minden olyan eszményi tulajdonsággal, amit a kedves olvasó úgy hétéves korától eddiglen megfogalmazott kis okos fejében, miszerint milyen az ideális férfi.

Ezt feledjük el hölgyeim!
Tudomásul kell venni azt, hogy akik a keresőkben megjelennek, azok általában túl vannak az életük jó pár viharán, amely maradandó változásokat is okozott vagy testben vagy lélekben. Kompromisszumot kell kötni, vagy kiiratkozni a keresőlapról, mert csak kudarc élmény éri a fáradozót.
-De a Bohóc tudja, hogy nagyon sok borsót fel kell dobálni a falra, hogy egyszer egy fennragadjon, de ha már az az egy fennragadt, akkor megérte, mert azt kereste, és az már nem is borsó, hanem gyöngyszem. A Bohóc nyugodt, mert a legutóbbi vizsgálaton közölték vele, hogy normális, tehát a társadalom nem gyanakszik. Dehát ezért Bohóc a Bohóc!
-Dehát Bohóc valójában ez a B O H Ó C? Döntsd el! Kérdezz vagy hallgass, gondolkodj, vagy várakozz, feleletet kapsz vagy hallgatást. Bármit is kapsz, te ne sértődj meg, mert a rövidke hátralévő életed még hozhat boldogságot!