"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Mi a helyesírás, miért van szükség rá? Egyszerűnek tűnő kérdés, de nem könnyű felelni rá. Mi köze a beszédhez, a szókincshez, hiszen a beszélő nem ír feltétlenül, az analfabétának is van valamilyen szókincse, hacsak nem az őserdőben nőtt fel. Nos, szavainkat írásban örökítjük meg, és hagyjuk az utókorra. Bár az utókorról nem vagyok túl jó véleménnyel, különösen a közvetlen utókorról nem, mégiscsak meg kell tudniuk valamilyen módon, hogy előttük is éltek olyan emberek, akik tudtak valamit a világról, és a tudás nem velük kezdődött. Semmit sem fedeztek fel, csak újra megtalálták. Példának ott van a könyvnyomtatás. Azt hittük sokáig, Gutenberg és Európa népeinek zsenialitása teremtette, aztán kiderült, mint sok esetben, a kínaiak rég megelőztek, majd a koreaiak tökéletesítették a kínai nyomtatás technikáját, tehát övéké az elsőség. Mert későn szereztünk róla tudomást? Attól még létezett.
Nos, kihez milyen sebességgel jutott el a kézírás meg a nyomdatechnika, annak függvényében vált általánossá az írás. Az írás tudása, ismerete nagyon szűk réteg kiváltsága volt. Elsősorban íródeákoké, papoké, szerzeteseké (pl. Hunyadi János is analfabéta volt).
Dévai Bíró Mátyás Orthographia Ungaricája (1538) az első magyar helyesírási tárgyú mű. Elég hosszá idő után jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai (1832) – s ennek lett utóda A magyar helyesírás szabályai című kiadvány. Magyar nyelvterületen a 16. században Heltai Gáspár volt az első, aki következetes helyesírást alkalmazott műveiben és kolozsvári nyomdájában, megteremtve a magyar helyesírás alapjait.
A helyesírás mindig fontos volt a pontos fogalomjelölés okán, és, hogy minden olvasónak lehetőleg egyértelmű legyen a szöveg. „…társadalmi szerepe is jelentős: ismerete, ill. követése vagy ennek hiánya esetenként hatással lehet az illető (szakmai vagy emberi) megítélésére, akár karrierjére is. – A helyesírás egy adott formája része lehet bizonyos fokig a nemzeti identitásnak (például a franciánál); kifejezhet valamilyen szintű elkülönülést (mint az amerikai a brit angoltól).” (Wikipédia)
Ezért kavarhatott akkora botrányt, hogy Schmitt Pál magyar államelnök irodájából és kezéből több alkalommal is helyesírási hibáktól hemzsegő szöveg (még a Himnusz is) került a nagyközönség elé. Ilyenkor az ember elgondolkodik azon az elemi dolgon, hogyan vezetheti valaki országát és nemzetét, ha annak himnuszát nem tudja pontosan, és anyanyelvének helyesírásával nincs tisztában? Vagy vak vezet világtalant?
Szólj hozzá !
Nagyon időszerű téma kedves Márta.Örülök,hogy szóvá tette.Nekünk,akiknek hivatásunk volt és maradt
az anyanyelv ápolása,a szép beszéd és íráskészség kialakítása,bántó,sőt sértő az a felületes,nemtörödő
magatartás,ahogy sokan viszonyulnak ma is anyanyelvünkhöz.Sajnos,ez a fajta igényesség kezd
teret veszíteni.Arra is oda kellene figyelni,hogy ezen oldal írásai ennek az elvárásnak feleljenek meg.
Nem a sértő,annál inkább a féltő szándék legyen a mérvadó.
Teljesen igazad van, néha "apróságok" okozzák a legnagyobb galibát.
Ha már nem tudunk írni, legalább figyeljünk, kinek a kezébe kerül! paradoxon, persze :)))
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz