A KALOT mozgalom a két világháború közötti katolikus megújulás legszámottevőbb, leglátványosabb, legmaradandóbb jelensége. Egy karizmatikus, népéért elkötelezett jezsuita szerzetes, Páter Kerkai Jenő kezdeményezte a aki a szentignáci lelkigyakorlatok és az egyház szociális tanítása ihletésére.  A Mozgalom válságos időben indult el, amikor mindenki társadalmi reformokról beszélt, de az uralkodó osztály gyökeres reformra nem volt hajlandó.     A kisemmizett rétegek felemelésére vállalkozott a KALOT, és alig egy évtizedes fennállása alatt  országos népmozgalommá fejlődött, félmillió taggal, 5000 helyi  csoporttal. húsz népfőiskolával. A gyakorlatban bizonyította be, hogy a magyar paraszt tud gazdálkodni, kereskedni, vállalkozni, fogékony a kultúra felvételére, tehetséges az alkotó munkára, alkalmas arra, hogy részt adjanak neki az ország irányításában. 
    A KALOT átvészelte a háború viharát és elsőként kezdte el a működését a háború után. Kifejezetten katolikus jellege ellenére is az országot megszálló szovjet csapatok  engedték tovább működni. Csak a Moszkvából hazatelepülő és az országra ráerőszakolt vezetőknek voltak útjában, mert a KALOT-tal szemben nem bírták a versenyt.  Az alapítót tíz és félévi börtönre ítélték. A munkatársakat vagy bekényszerítették az új rezsim szolgálatába, vagy csak a legalacsonyabb munkát végezhették.
    Az Alapító pontosan 66 évet élt 1904. november 9-e és 1970 november 8-a között. Apja, Czinder Jenő, molnár a Kerka patak partján.  A családi név egy holland bevándorló őstől származik. Kerkai Jenő életét főként a katolikus Zala megye és az ősi Göcsej határozza meg; nyolc dédszülője  közül hat innét származik, az ország néprajzilag jelentős helyéről, Göcsej, Örség és a Zala megyei Hegyhát vidékéről. Négyéves korától az érettségiig,  Zalaegerszegen lakik anyai nagyszüleinél. Itt volt hitoktatója Mindszenty, akkor még Pehm József káplán. Apja, látva fia eltökélt szándékát, végül is beleegyezik abba, hogy jezsuita legyen. A noviciátust 1924. február 8-án kezdi abban az Érd-i Szapáry kastélyban, amiből később a KALOT első népfőiskolája lett. A noviciátust követően  három évig bölcseletet tanul Szegeden, a rendi főiskolán. 1929-31 között nevelő a jezsuiták kalocsai gimnáziumában. 1932-35 között teológiát hallgat Innsbruckban. Tanulmányai befejeztével  beosztást kap a szegedi Egyházmegyeközi Szemináriumban, melynek vezetését a püspök a jezsuitákra bízta. Itt dogmatikát, kísérleti lélektant tanít és tanulmányi felügyelő. Ekkor veszi fel szülőfalujáról, Kerkaújfaluról a Kerkai nevet.
    A Szegeden megtelepedett jezsuiták, a teológiai tanárok is, rendszeres missziós munkát kezdtek a városhoz tartozó kiterjedt tanyavilágban. P. Kerkai a pápai szociális enciklikák ajánlásait és a külföldi egyházi kezdeményezések tapasztalatait akarta itthon kipróbálni. Tevékenységét Szegeden azzal kezdte, hogy két munkatársat - állásnélküli elkötelezett fiatalokat - nyert meg tervezett munkája számára: Dr. Farkas Györgyöt és Ugrin Józsefet. Szemináriumi tanári lakásának egyik szobájában ő húzta meg magát, a másikból lett a "központi szervező iroda". Lelkigyakorlatra hívta meg kiszemelt munkatársait a jezsuiták Szeged határában lévő, "villának" nevezett tanyájára s ott azt mondta nekük "Segítsenek nekem felemelni a magyar népet"! A két munkatársával együtt közösen fontolgatták  a falusi fiatalság megsegítésének lehetőségét egy életre elkötelezve magukat erre a munkára. 
    A KALOT csoportok szervezésében fontos alapelv volt, hogy a csoportok az egyházközség keretében alakulnak meg, szerves részét képezik az egyházközségnek, erre támaszkodva élik szervezeti életüket, bonyolítják le programjaikat, s közben a plébános és a tanítóság segítségére támaszkodnak .
    Az egyházközségekre való építés volt a KALOT gyors elterjedésének egyik titka. Ez a szervezeti felépítés hozta magával azt is, hogy a KALOT kezdettől fogva országos csúcsszervnek tekinthette magát, melynek tagjai nem az egyes személyek, hanem a helyi csoportok. A személyeknek belépni csak a helyi csoportba lehetett.
    A  parasztság felemelésének programját P. Kerkai és munkatársai négy súlypontban látták megvalósíthatónak, melyet négy "jelszóban" fogalmaztak meg: 1) Krisztusibb embert!, 2) Műveltebb falut!, 3) Életerős népet!, 4) Önérzetes magyart! akartak. A KALOT minden aktivitásának ez a négy súlypont lett a kerete
    A krisztusibb ember jelszó jelentette a Mozgalom világnézetét, eszmei hátterét: az ember anyagi és  szellemi lény, aki természetfeletti igények hordozója. Ezeknek az igényeknek felismerése és kielégítése mind az egyház, mind az állam egyik legfőbb feladata. Ezt határozzák meg a   keresztény etika társadalmi vonatkozású tételei, erre vonatkoznak az evangélium szavai: "a munkás méltó a maga bérére"; "aki nem dolgozik, ne is egyék". Vagy, amit Krisztus mondott kora vezetőiről: "elviselhetetlenül nehéz terheket raknak az emberek vállára, de maguk egy újjal sem hajlandók mozdítani rajta." Erre alkalmazható a megdöbbentő etikai tétel: a bért jogtalanul visszatartani égbekiáltó bűn, mely egy gyékényen árul a gyilkossággal. Jogtalanul visszatartott bérekért ezen az alapon viaskodott jóformán mindennap a KALOT alapította Hivatásszervezet Agrárfőtitkársága.
    A műveltebb falu alatt a fiatalság szervezésénél az általános és szakműveltség emelését, a hagyományos kultúra ápolását értették, melyet különböző típusú tanfolyamok megrendezésével szolgáltak.
    Az életerős nép eszménye a gazdasági élet feltételeinek biztosítását jelentette, a tisztességes egyéni és családi bér követelését, bolgárkertészkedést, szövetkezeti földbérlést, a mezőgazdasági termények szövetkezeti feldolgozását és értékesítését, a telepítés előmozdítása érdekében tartott speciális tanfolyamok rendezését.
    Az önérzetes magyar követelménye a szentistváni állameszmére alapozódott, aki fia figyelmébe ajánlotta az idegen erkölcsű, szokású népeket, a velük való békés együttélést. Az 1932-ben kiadott KALOT útmutató, a Vezérkönyv, erről így fogalmaz: "Aki legjobb tudását, egész munkaerejét kész áldozatul hozni a népi és nemzeti közösségünk érdekeiért, az magyar lett, idegen származása ellenére is. De, aki megfeledkezik sok-sok kötelezettségéről a népi és nemzeti közösség iránt, az idegen lett, árulója a nemzetnek, ha mégoly magyar származású is!" 
    A KALOT, ahogy Páter Kerkai megálmodta világiak által vezetett mozgalom volt az egyházi életbe szorosan beágyazva. Képzett vezetőket akart adni a mozgalomnak, rátermett parasztfiatalokat. Első lépésként mindig egy lelkigyakorlathoz hasonlítható két és félnapos hétvégi csoportmunkára hívta meg a KALOT a kiválasztottakat. Ezt követően  népfőiskolai kurzusra kapták a  meghívást, mely rendszerint bemutatóval zárult a falu nyilvánossága előtt
    Az alapító ezen túl nem kívánta meghatározni a Mozgalmat, de szolgálta azt személyiségének kisugárzó erejével, kivételes szervezői képességével, kockázatot is vállaló erkölcsi bátorságával, önfeláldozó odaadásával. Halálos ágyán mint vallomást és utolsó üzenetét vetette papírra: "Életem-halálom egyetlen szerelmének most is a magyar népet s hazát tekintem az előkészületi évekkel, a szervező munkákkal, a börtön szenvedéseivel és az eljelentéktelenedés szíves vállalásával...  Vigasztaló tudat, hogy odaátról is lehet hatékonyan folytatni a földi életfeladat szolgálatát." 








forrás: