A "kedves" feleség

Az őszben ingedbe belefújj a hideg
kabátod gallérját, lassan felemeled,
magadba roskadsz, de felkészülten
ha talán egy barát mégis felismerne.

Hajad ázik ,lucskosan szenved
gerinced térdedig ér meggörbülten,
keseregsz alkalmi szív fájással
nem az vagy ki voltál hajdanában.

Otthon a" kedves" vár és nem kedves
hajnal felé még nem ordít csak les,
bevallod neki mit el nem követtél
hogy békesség legyen szavak nélkül.

Senki sem tudja honnan érkeztél
sem azt hogy melyik úton jöttél,
a titok egy nagy gond, sebaj kibírod,
amíg kedvesed még semmit sem szól.

Közben hajat törölsz nyugodt kézzel
mellyel pofont kentél le neki az éjjel,
szíved fáj , szúr ,csontjaid dermedtek
de karba tett kézzel nézed kedvesed.

Hajnalban rájössz, alig múltál negyven
látásod meggyengült, szemüveggel nézel
megereszkedett izmaid vizes kék ingedben
olyan mint a kicsavart törülköző reggelben.

És mégis vannak titkaid incselkedőek
alattomos bizsergéssel figyelmeztetnek,
s ha" kedvesed" kacéran simogatja fejed
arra gondolsz akitől jöttél hajnalt faló éjjel. {W.B.}

Erdélyi magyarok a világban

A "kedves" feleség

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Hogyan segíthetsz?