Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

A nagyváradi székelykapunk története

Ahogy idősödöm, azon veszem észre magam, hogy egyre gyakrabban van toll a kezemben, mindent szeretnék megörökíteni. Múltat, jelent és ami még jöhet. Édesapámat juttatja eszembe, minden könyvében mai napig is a bejegyzéseit találom, és emlékeimben is mindig így érkezik vissza, amint olvas, jegyez...

Ez már a mi múltunk, ami nagyon hamar összgyűlt.

A székelyföldről várva várt kapunk úgy került Nagyváradra a 80-as évek derekán, hogy szőttes közé "keveredett" és egy, dubának nevezett szállítóalkalmatosságban érkezett meg. Tudni illik akkoriban nem lehetett egyik megyéből a másikba faanyagot fuvarozni. A székely lelemény ezen is felülkerekedett. Kománk, iskolaigazgató lévén, az összeállításához nem volt képzett, hozott magával egy szakembert, és rövidesen gyönyörű fenyőből faragott kapunk pompázott mindenki csodálatára. Azon a környéken nem volt hasonló.

Azt meghagyták székely barátaink, hogy minden évben olajjal kezeljük le, és örök életű lesz. Minden évben megtettük. Fájó szívvel hagytuk ott, de erőt éreztünk még az Anyaországban való újrakezdéshez.

A gyerekek felnőttek, én pedig jegyzetelek... A székelykapu szőttessel s anélkül sem ér már utol minket. Ott maradt nyomunkat megőrzőn. (Legközelebb fotózok, ha hazalátogatunk, és mellékelem.)

Megtekintések: 71

Tetszik

0 tagnak tetszett

Következő bejegyzés >

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Elekes Edit Május 10, 2010, 5:57pm: Üdvözöllek Magdi ! A székelykapú története kellemes emlékeket ébresztett bennem-----én is nagyváradi vagyok,
ám édesapám székely származása miatt lelkileg teljesen azonosulni tudok az irással-------remélem, dacolva az idővel, áll még a kapu Nagyváradon és hirdeti Magyari Lajos gyönyörű idézetét-- "-------mert én marasztom az elmenőt,vigyázom nagyon a megjövőt "

Hozzászólt Nagy Magdolna Május 7, 2010, 9:12pm: Júniusban megyek, ha minden igaz lesz, és lefényképezem, ha még meg van. :-)

Hozzászólt Máthé Ilona Babi Május 7, 2010, 9:08pm: Kíváncsian várjuk!

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Március 18, 2010, 6:43pm: Nagyon várom a fotókat! Legalább azt hozd át. De a szőtteseknek is lenni itt biztosan valahol helye!
Üdv: Szabolcs