Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A sztár, a dagadt és a kis pöcs
Csodálatos világot élünk. Finom kis sztárocskák igen szerény mentális képességekkel megáldva, a diplomások vagy születetten értelmesebbek közül is csak a meghökkentő dolgokat művelők kerülhetnek előtérbe.
Ékes példája ennek a szomorú tény, hogy kiskamasz gyerekek sztárpszichiáter előadását kellett meghallgassák. Iskolai program, kötelező megjelenés. A meglepetés természetesen nem marad el.
A sztár úr kilép a színpadra és kiszúrja a "renitenseket". Persze nem kérdés, minden kiskamasz az a maga módján. Mégis öt gyerek feszeng vagy éppen igyekszik nagyfiúként viselkedni a kiabáló főszereplő mellett. Elkezdődik a gyerekek izzasztása. A doktor úr elkezdi a kritizálást. Nyilvánosan és kíméletlenül. Hogy állsz ott?? Milyen a tartásod?? Nem tudod elfogadni magad?? Dagadt vaaaaagy-süvölt. És így tovább. Egészen addig, amíg el nem jut a "kis pöcs" megszólításig. Borzasztó. Aztán következnek az általános kérdések a közönség felé is. Aki nem tud válaszolni, azt nemes egyszerűséggel hazazavarja.
A szülők döbbenten állnak. Nincs olyan kamasz, aki elégedett volna magával tetőtől talpig. Valljuk be, mi, felnőttek is nehezen fogadjuk el testi-lelki hiányosságainkat, de egy fejlődésben lévő gyerek esetében ez komoly trauma. És amikor valaki piros kört von a hiba köré és még oda is biggyeszti mellé a felkiáltójelet, az rettenetes. Hát ennyire futja a sztár úrnak. A szegény kiválasztottak egyike direkt kérdést is kap: melyek a legveszélyesebb napok? A gyerek bámul. Magyarázat következik a naptár-módszerről, a lányok finoman csúsznak lefelé a székben, a fiúk pislognak.
A gyerekek végezetül megkapták a tanácsot, hogy problémáikkal forduljanak bizalommal a pedagógusokhoz, szakemberekhez. Örök rejtély, miért nem fordult meg a fejében, hogy annak a gyereknek van anyja-apja is.
Kérdezgettem az anyukákat az előadás után, mit szólnak hozzá? A felháborodás határtalan volt. Volt olyan anyuka, aki el sem engedte a gyermekét, a sztárpszichiáter urat megelőzte a híre. Talán ők jártak jobban.
Ha az ember gyermeke problémákkal küzd, akkor persze nincs vita, a szakember a „főnök”. Sokmindent végigpróbál az ember. De még súlyos probléma esetén is a szülő dönthet, kiben bízik annyira, hogy megengedje az illetőnek azt, hogy a gyermeke lelkébe kotorásszon. Ezesetben viszont semmiféle mentális problémával nem küzdő gyerekekről volt szó. El kellene gondolkodni, nem csúszott-e valami hiba a rendszerbe. Minél hamarabb. Különben egy szép nap arra ébredünk, hogy a gyerekeknek kötelező iskolai programként be kell költözni a Való Villába, ahol Joshi Bharat sorselemzése teszi majd fel az i-re a pontot…
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Borbély Irén November 3, 2011, 6:48pm
-
Ezt az úriembert egy székely apuka hátsón rúgta volna, anyuka megkérte volna nézzen tükörbe ,a csemete meg szurkolt volna a szülőknek :) 18 éves lányomat nem lehetne rávenni,hogy valóvilágot nézzen de azt kinézem belőle,hogy kisétálna az előadás kellős közepén. Az osztályfőnöke meg hegyet-völgyet mászni viszi őket. Csernus sztárt csak a viccből ismerik. Nincs minden veszve.
-
Hozzászólt Spaller Árpád November 3, 2011, 5:16pm
-
Kedves Kata!
Kérem nem legyen ilyen elkeseredett. Higgye el, hogy vannak nagy tudású és "szép" emberek. A "szép" itt azt a belső szépséget jelenti, amivel magas fokú erkölcsi tartás nagy tudás és a másik ember tisztelete jár együtt. Ne általánosítson. Ezért kellene néven nevezni. Hadd ajánljak egy olyan embert akiben nem csalódik. A neve Dr. Bagdy Emőke.
-
Hozzászólt Budai Mihály November 3, 2011, 2:22pm
-
Köszönöm a segítséget, de igazából az történt, hogy valóban van az az e-mail címem és jelszavam, amin most
,sikerült bejelentkeznem, de ezt a címet én senkinek nem adtam meg. Most az a lényeg, hogy végre kikerült bejelentkeznem. Eddig végtelenül sajnáltam, hogy ezeknek a többnyire kedves kis írásoknak a végét nem sikerült elolvasnom. Örülök, hogy végre megoldódott a problémám. Sajnos most ezt a címet meg kell szüntetnem,mert
ebbe a postába nem szeretném, ha mások is belenéznének.
-
Hozzászólt Kacsó Márton November 3, 2011, 12:37pm
-
Hozzászólnék - én is egy iskolában dolgozom (nem tanárként) - s elborzadva figyelem immár 5 éve, hogy milyen képzettségű, és motiválatlan gyerek hagyja el az iskoláját. Sokat beszélgetek velük - én könnyen megtalálom a hangot velük. Árpád oly jól megfogalmazta a dolgok lényegét - nem ismételném meg. Egyetértek.
Sajnos a gyerekek a tudást nem értékelik, annál inkább a birtoklást, a külsőségeket. Kevés az igazán jól nevelt, céltudatos gyerek. De őket nagyon könnyű fölismerni - nagy-nagy öröm számomra egy ilyen "kisember" formálásában részt venni!
-
Hozzászólt ifj: Kovács Árpád November 3, 2011, 12:14pm
-
Ebben tökéletesen osztom az ön véleményét Magdolna.
-
-
Dr: Csuták János. Szerintem nagyon jól megfogalmazta a dolog lényegét. Szerintem is nevelni kellene gyerekeinket kis koruktól kezdve, először családon belül a jó példa mutatásával. Nem azzal teszünk jót gyerekeinknek ha megveszünk nekik mindent vagy megengedjük nekik, hogy azt tegyék amit akarnak, hanem rá kel vezetni őket, hogy mi helyes és mi káros. S ismétlem mindezt kis koruktól kezdve. Az iskola néha "nevelő intézet" volt amiből sajnos mostanra tan intézet lett. Hogy egy tanár nevelni tudjon ahhoz kell legyen némi tekintélye. Hogy ezt ki-ki, hogy éri el az a személyétől függ. Persze én se vagyok a korlátlan erőszak híve, de ha egy tanár uram bocsá meg cibálja a gyerekünk fülét vagy netán ad neki egy taslit, azért még nem kellene őket "keresztre feszíteni". Mint tudjuk egyre kevesebb példa van erre, annál inkább az ellenkezőére, hogy diák veri a tanárát. Az talán jobb?...
-
Hozzászólt Nagy Magdolna November 3, 2011, 11:57am
-
A Való világot emlegettétek itt többen. Minden délután, este, a hajamat tudnám tépni kínomban, amikor a gyerekek az otthonban leülnek tévézni, ezt látják. Ez az etalon. (lefekvés előtt!) Mindennek elmondanak, mert nem engedem nekik ezt nézni. Nem elég nehéz a munkánk...
-
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna November 3, 2011, 11:35am
-
Ez az "úr" (szándékosan használom ezt a szót, mert így idézőjelben sokkal elmarasztalóbbnak érzem, mint bármely más lentebb javasolt kifejezést) közismert személyiség, gyakran látni a tévében is. Nálam már évekkel ezelőtt kiverte a biztosítékot, amikor az itt illusztrált kedves modorában szerencsétlen drogosokat próbált megnevelni. Állítólag sikeresen...(?)
A ő nevének egy hosszú névsorban kellene szerepelnie, azokkal együtt, akik hozzá hasonlóan közreműködnek a ma tapasztalható lelki-szellemi rombolásban. Ide értem az osztályfőnököt is, aki meghívta, és azokat a szülőket is, akik tapsoltak neki. Érdekes volna egy pszichiáter hozzászóló véleményét is hallani... Vajon milyen az elfogadottsága szakmai körökben? Ott nincs semmiféle etikai kódex? Nem csak az emberek fejében kellene rendet tenni...
-
-
Mint tudják, már kifejtettem egy párszor a véleményemet a fiatalok vs felnőttek témáról. Ezért most nem megyek bele ennek kifejtésébe, csak röviden összefoglalva. Nem folyton kritizálni kellene őket és főleg nem nem mindig fentről le kezelve őket, mert habár nehezünkre esik elismerni de nekik is vannak jó meglátásaik sőt néha jobbak mint a "felnőtteké", ezért kellene őket minimum egyenrangú tárgyaló partnernek tekinteni őket. S miközben elvárjuk tőlük, hogy felnőttként viselkedjenek, olyan "felnőtteknek" való műsorokat sugároznak a TV-ben mint a "Való világ" amelyben olyan személyeket mutatnak mint például Cristofel. Hát szerintem aki egyszer látta őt annak tényleg szüksége van egy igazi szpichiáterre!
-
Hozzászólt Nagy Kata November 3, 2011, 10:34am
-
Árpád, ha ez elszigetelt eset lenne, kiírnám a nevét. De ez sajnos az egész kor, a társadalom kórképe. Ez csak egy szeletke belőle. De számtalan téren látható ugyanez a hanyatlás. Csillogásba öltöztetett üresség. Piedesztál a rombolóknak.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz