"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Egy hajnalon Isten meg én
ültünk a világ tetején.
Az Úr szomorú volt nagyon,
gondoltam, megvigasztalom.
Mutattam neki száz csodát:
virágos rétet, almafát,
emlőn szendergő gyermeket,
pillangót, örömkönnyeket,
csillagszemű leányt s fiút,
lágy völgyben búvó kis falut,
fűzfás patakot, szirteket,
égő szivárványszíneket...
Nem szólt, csupán egy mozdulat
- ujj elhúzva az áll alatt –
mutatta, hogy elege van:
csak töröm hiába magam.
Nem nézhettem, hogy kesereg.
Pajkosan diákcsínyeket
meséltem, hátha felkacag,
s csaptam térdemre nagyokat.
Már fájt a hús, serkent a vér,
de láttam rajta: mit sem ér.
Öreg volt, fáradt, roskatag.
Kibuktak torkán a szavak:
”Nem tovább! Nem... Elég legyen!
Fáj a fülem, fáj a fejem.
Örökös rimánság özön,
s bár egy nem mondja: ’Köszönöm’.
Reggeltől estig s éjszaka
zúg a könyörgők kórusa:
’Adj, adj, adj!’ Nem bírom tovább!”
…s a semmibe dobta magát.
Ott maradtam értetlenül
a világ tetején egyedül.
Ültem. Akkor most mi legyen?
’Merre vagy, édes Istenem?’
Lehetett már úgy délután,
amikor csak halkan, puhán,
- mint szél, ha motoz fák alatt –
meghallottam a hangokat.
’Adj, Uram, esőt, jó időt!
Szabadítsd meg a szenvedőt!
Adj hű társat, jó szeretőt!
A fejem fölé adj tetőt!
Adj életet! Adj levegőt!
Adj kenyeret, ruhát, cipőt!’
Pontosan mire, nem tudom,
rábólintottam: ’Megadom.’
S bár nem ismertem az okát,
szívem melegség járta át.
Jó volt nagyon, hogy mondhatom:
’Úgy legyen. Rendben. Megadom.’
Csupa fül voltam s figyelem,
hogy minden hibátlan legyen,
s ahogy halványult fenn az ég,
úgy nőtt bennem a büszkeség.
Orkánná nőtt a hangzavar,
nem értettem, ki mit akar,
csak ingott folyton a fejem:
’Igen. Meglegyen! Úgy legyen!’
...és mire lebukott a nap,
öreg voltam és roskatag.
Fájt a fejem, fájt a fülem,
Csak azt vártam, vége legyen.
Ültem a világ tetején,
s már önmagam sem volt enyém.
Zokogtam. ’Hol vagy, Istenem?
Küldjél már megváltást nekem!’
Szólj hozzá !
Köszönöm, hogy olvastatok, és köszönöm a méltató szavakat.
A versnek van más olvasata is. Adni sem szadad/lehet felelőtlenül, felkészületlenül.
Ez a mai ember aki csak kérni szeret, de adni elfelejt!
Fantasztikus ÖTLET,remek kivitelezésben,jó volt olvasni.
Nagyon szépen köszönöm, nagyon szép vers.
Nagyon tetszett a vers a mondanivalójával együtt!Szívből gratulálok!
Gyönyörűséges, szívből gratulálok! Enikő
Nagyon nagyon szép és szívhez szóló történet.
Köszönöm,hogy olvashattam ezt a csodálatos költeményt!!!!
Mindannyian tudjuk,hogy az imát "Köszönöm Uram"...hogy élek,van mit ennem stb... kellene kezdeni,de sajnos kevesen teszik meg. Kérni,követelni és aztán felháborodni,hogy miért nem teljesült,azt igen!
Nagyon,nagyon tetszik a vers stílusa,formája,szövege egyaránt.Gratulálok.Szívesen olvastam el többször is.Így tovább!!!
Valóban csak kérni tudunk ,ISTENTŐL ,embertől .A hála legtöbbször elmarad ...Nagyon tetszett a vers formája és mondanivalója egyaránt !!!
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
PayPal segítségével
átutalással
nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB
Az adományozás adómentes.
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com. Működteti:
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz