Százötvenöt éve, augusztus 16-án született Zilahon a későbbi tudós tanár, 1897-től a híres református kollégium igazgatója, Kincs Gyula, akinek egyik legnagyobb érdeme Ady Endre felfedezése, felkarolása és mentorálása volt (ő közli majd első szárnypróbálgatásait is a Szilágy című újságban). „Te bérmáltál meg, kis vidéki lapod, / Hogy poéta lettem.” – vallja Ady a Vén diák üdvözlete című versében. A Kolozsvárt végzett, eredetileg történelem-földrajz szakos tanár kitűnő diplomája mellé később megszerzi a görög-latin szakos oklevelet is. „Én jó mesterem, jó görög tanítóm” – babusgatja költőnk a már említett versben.

Ady a negyedik gimnáziumi osztály elvégzése után kerül át Nagykárolyból a zilahi „ősi Scholába” (Lajos öccsével együtt, akit szülei ekkor iratnak be az első osztályba), s itt, talán a legfogékonyabb életkorban találkozik Kincs Gyulával. A végig bensőséges tanár-diák viszony a későbbiekben aztán férfibarátsággá mélyül. Kincs az érettségi után is rajta tartja a szemét Bandin (mindenki így hívta a „vidám pince-katlanban”), egyengeti útját s védi, ha bántják.

A liberális irodalomtörténet-írás úgy tartja számon, hogy Ady Diósyné Brüll Adél révén jutott ki először a „szép ámulások szent városába”, Párizsba, pedig Kincs már régóta szorgalmazza, hogy utazzon a költő nyugatra, lásson, tapasztaljon, szerezzen új élményeket. Mindehhez természetesen pénz is kellett, mégpedig nem is kevés. Kieszközli, hogy a vármegye támogassa Bandit, s szavazzon meg számára egy jelentősebb összeget az úgynevezett kulturális adóból. Végül - lobbytevékenysége eredményeként - 400 koronát ítélnek meg, amit Kincs még kiegészít kétszázzal a Szilágy kasszájából, aztán rábeszéli az igencsak fukar atyát, Ady Lőrincet is, hogy nyissa ki bukszáját, s toldja meg még ugyanennyivel. De ez a vidéki tanár, az Isten háta mögötti „hepehupás, vén Szilágyból” azt is el tudja érni, hogy a Budapesti Napló szerződtesse védencét, sőt még egy egész Európára szóló vasúti szabadjegyet is sikerít számára. Így felszerelve, 800 koronával és szabadjeggyel a zsebében vág neki Bandi a nagy útnak. Hogy Róma, München vagy akkoriban más, divatos város helyett költőnk Párizs mellett dönt, abban Lédának kétségtelenül komoly szerepe van…

De Ady is egész életében vigyázta Kincset! Ha bántották, mint például 1912-ben, az Országos Református Tanár Egyesület zilahi közgyűlésén,  kiállt mellette, személyes jelenlétével tüntetve – ez alkalomból írta Kincsnek ajánlva A visszahozott zászló című verset, melyet fel is olvasott a helybéli vigadóban.  Az irodalomtörténet 17 olyan költeményét tartja számon, amit hozzá írt vagy neki ajánlott – ilyen például Az Illés szekerén, A Tisza-parton, a Fölszállott a páva, Az Értől az Oceánig, az Üzenet egykori iskolámba vagy a már fentebb említettek. Édesanyja mellett talán Kincs volt az a személy, aki egész életére s pályafutására a legnagyobb hatással volt!

Jelen írást a születésnap ihlette, de felhívás is egyben, hiszen jövőre, december 31-én lesz Kincs Gyula halálának 100. évfordulója. Zilahon, a Kraszna utca elején (régebben Petőfi, mai nevén str. 22. Decembrie 1989) még áll egykori lakóháza. Megérdemelne legalább egy emléktáblát, mert szülővárosában sem intézmény, de még egy kicsinyke sikátor sem viseli a nevét.

(Megjelent az  Evangélikus Élet 2014. augusztus 17-i számában)