Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Az igazi félelem.
Egészségi és egyéb problémáim ellenére a tegnapi napig nem nagyon tudtam mi is az igazi félelem vagy szomorúság. Ami számomra két barát elveszítésének felmerült lehetősége lenne. Előre bocsájtom, hogy minden látszat ellenére semmi hátsó szándékom nincs ezzel az írásom közzé tételével, (hogy jó pontokat szerezzek vagy ilyesmi). Az egyedüli oka amiért közzé teszem az-az, hogy aki olvassa tanuljon a példámból.
Hál Istennek semmi tragikus oka nincs annak, hogy elveszíthetem eme két barátomat, az egyedüli oka én vagyok és az én naivságom. Én megpróbáltam mindenkinek megfelelni mindenkinek a kedvére tenni és közben őket és az ő érzéseiket figyelmen kívül hagytam „mert ugyebár ők a barátaim” és velük nem kel foglalkoznom. Ehhez még az is hozzá jön, hogy egyes „jó akarók” finoman fogalmazva is olyan dolgokat állítottak amiket sose tettem vagy tennék meg, nem, hogy a barátaimmal hanem ellenségeimmel sem. Rossz szándékból vagy félreértésből tették e? ezt nem tudom. Mindkét lehetőség fenn áll, de a baj megtörtént. Csak annyit mondhatok, hogy veszítettem én már el barátokat családtagokat úgy, hogy elhunytak, és azt sem volt könnyű elviselni. De én azzal úgy vagyok, hogy az-az élet rendje. Éreztem én halál félelmet is amikor véletlenül magamra gyújtottam a házat. De egyszer sem éreztem azt a szomorúságot és félelmet mint most, hogy elveszíthetem barátaimat. Mindig azt tartottam, hogy először önmagának aztán a családjának és barátainak kell megfeleljen az ember. Sajnos én lassan minden téren elbukok, és ezt nehéz elviselnem. Jóval nehezebb elviselnem ezt mint bármi mást pedig nem szűkölködöm problémákban. Sose adtam fel egykönnyen semmit, de itt most nem tudom hogyan tovább. Tudom minden amit teszünk megvan a következménye, és én most ezt tapasztalom meg mert minden ami történt az többé-kevésbé az én hibám, és ez bánt a legjobban. Ha tudnám vissza csinálnék mindent és előröl kezdeném, de hát sajnos ez lehetetlen. Ugyan csak én szoktam mondani, hogy a bocsánatkérés fölösleges mert „eső után köpönyeg” és ezt is elbuktam, már túl sokszor megtettem.
Az egyetlen dolog amit még mondhatok, ami némileg hitelesen hangozhat még tőlem. Mindenki akinek vannak család tagjai és igazi barátai figyeljen oda rájuk nagyon mert nagyon könnyű elveszíteni őket és nem csak fizikailag.
Még egyszer írom, hogy ezzel az írással nem a jó pontok szerzése vagy a sajnálat keltése a célom. Csak tanulságként teszem ezt közzé, és másrészt meg jó volt ezt ki írnom magamból.
Hát ez vagyok én!
Kovács Árpi.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Augusztus 10, 2012, 10:52am
-
...igen megérdemli...a rózsa és a tubarózsa nyílik...és nem érdem szerint ...mindig nyílik csak észre kell venni. Tegezzél csak nyugodtan.A "kevert" érzelmeidre azt tudom Neked mondani, hogy az érzelmek, különösen a szép érzelmek nagyon közel vannak egymáshoz s sok tapasztalat kell ahhoz,hogy megkülönböztethessük egymástól...Nem kell Neked együttérzés...inkább biztatás...Fel a fejjel... ha "megérnek" a tizenéves lányok...belátják ők is... nem volt rossza a szándékod. Vigyázz magadra és írjál szépeket....
-
Hozzászólt ifj: Kovács Árpád Augusztus 10, 2012, 10:30am
-
Először is nagyon szépen köszönöm a biztatást és az együttérzést. Sajnos bármennyire nehéz elismernem legnagyobb mértékben csakis magamat okolhatom a kialakult helyzet miatt, mert nem figyelek oda azoknak az érzéseire akiket igazán szeretek. Ezért igenis „az én bűnöm”. Tudni kell a teljes tisztán látáshoz, hogy két tizenéves lányról van szó akiket először tényleg csak barátaimnak tekintettem, de aztán kezdtem lányaimként tekinteni, mivel a tudott okok miatt nincs saját családom. S egy ilyen kevert érzelmi kapcsolat volt ez a részemről. Ezért is érint ennyire mélyen az esetleges elveszítésük ami nagyon remélem azért nem fog bekövetkezni.
S kedves Aurélia. Köszönöm neked, hogy a barátaim közé soroltad magad de amint olvashattad nem nagy dicsőség barátomnak lenni. (Bocsánat a tegezésért). Az általad használt metaforát tovább használva. Megérdemli e az-az ember a tubarózsát aki az egyszerű rózsát sem tudja megfelelően gondozni?
-
Hozzászólt Margareta Vilhelem Augusztus 9, 2012, 6:30pm
-
Kedves!Légy tele optimizmussal!Ne hagyd,hogy a fájdalom uralkodjon Rajtad!
Gratulálok irásodhoz!Udv Babu
-
-
Hát ez vagy Te Árpi!...és ez jó, és így jó, ahogy vagy...értelmes, okos, érző, beleérző és még tehetséges is. Egyetlen dolgot tudok Neked mondani...ne keseregj....a keserűség megbabonázza és és keménnyé teszi az embert."Isten úgy teremtette az emberi szívet, hogy szeretni tudjon de hogy szeretetét kire használja fel azt az ember saját akaratára bízta". Bízz Istenben , ha így akarta, hogy így legyen fogadd el.Rájuk és rád van bízva, hogy légy és legyenek a barátaid vagy sem.Egyet tudsz tenni...beszéld meg velük...újra és újra...ha rajtad kívűl álló az ok megbocsájtják könnyebben ha meg a tied a vétség...ismét kérj bocsánatot.Nem szégyen .Nem veszítesz semmit baráti értékedből. Tudom , hogy nagyon fáj, azt is tudom, hogy még a szerelmed elvesztésénél is fájóbb egy barát elvesztése...hát még kettőé....??? Mégis azt mondom Neked:....az élő ember nek mindig ott a lehetősége a megbocsájtásra.Várj és légy türelemmel.Tégy meg mindent, hogy a magad részéről tiszta legyen a dolog. Engeszteld ki őket egy szép gesztussal, egy szép nekik tetsző dologgal...a Te barátaid Te tudod mi dukál nekik.
A következő amit tudok mondani Neked....a mindennapokban benne van a lehetőség...ahogy a nap mindennap felkél...úgy az embere is mindennap változnak. Nyílik még a rózsa helyett akár tubarózsa is...s mennyivel édesebb, érdekesebb, különlegesebb az illata.Járj nyitott szemmel és légy elfogadó ...mond újra és újra:én vétkem, én vétkem én igen nagy vétkem...s meghallgattatik...higgy nekem...én is a barátod vagyok...
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz