Ott bámulnak a padlón,
vagy járkálnak álmatagon,
felmásznak a plafonra,
néha kis, néha otromba
nagy alakot öltenek,
jaj, csak széjjel ne dőljenek!
Ott császkálnak a falon,
megszöknének az ablakon,
bebújnak a pohárba,
ráncot vetnek a ruhára,
testük sokszor törpe lesz,
jaj, csak össze ne törjenek!
Ott ücsörögnek a fán,
vagy fűre dőlnek puhán,
ruhában és kalapban
lubickolnak a patakban,
árral szemben úszkálnak,
jaj, ha kő alá jutnának!
Ott hevernek a napon,
minden láb mellett és padon,
nyeshetetlen bajusznak
apók arcán alusznak,
télen havon csúszkálnak,
jaj, a hidegben megfáznak!
Ott osonnak a korzón,
vagy táncot ropnak a Holdon,
soha el nem érhetők,
nyakon s fülön nem csíphetők.
Huncut kedvvel fussanak,
jaj, csak ködbe ne jussanak!
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz