Búcsú  az  élettõl

                                   Lassan, csendben  felkell  készúljek  az  útra,

                                   Ami  a  lelkemet  viszi  túlvilágra,

                                   Ott  a  Szent  szék  elõtt  fogok   majd  felelni

                                   Rossz  tetteimért, mások  róvására.

                                   Úgy  érzem,  hogy  kevés  idõm  van  még  hátra,

                                   Ezért   kérve  kérem  bocsássák  meg  nekem,

                                   Amiket  az  egész  életem  folyamán,

                                   Akarva-akaratlanúl  is  másoknak  vétettem.

                                   Így  nyúgodt  lélekkel  hagyom  itten  nektek,

                                   E   szépnek, s  jónak  hitt  árnyék  világot,

                                   És  az  oly  kevés  örömök  mellett,

                                   Kaptunk   még  hozzá  sok-sok  bosszúságot,

                                   Sajnálattal  hagyom  itt  a  szeretteimet,

                                   Rájuk  is  még  sok-sok  probléma  vár,

                                   Mielõtt  még  Ök  is  távoznának  innen,

                                   Addig  az  Ö  sorsuk    szomorú-sivár.

                                   Bízva  abban,  hogy  még  találkozni  fogunk 

                                   Odaát  egy  szebb  és  egy  jobb  világban,

                                   Akkor  fogunk  mi  majd  egymásnak  örülni,

                                   Szeretettel  lenni, s  élni  boldogságban.

                                                                                                Kenéz  Gyula

                                                                                Nagyvárad. 2012. Május  6.