Mint turista szenvedélyesen járom a hegyeket, és ha lehetőségem adódik a barlangokat is. Mint keresztény (*) rendszeresen olvasom a Bibliát. Turázni, de a Bibliát olvasni is többféle képen lehet. Ha az ember a Bibliát, mint keresztény-turista, vagy mint turista-keresztény olvassa, megdöbbenve tapasztalja, hogy milyen nagy a leírt hegyek száma és egyik-másik milyen sokszor kerül említésre nagy, vagy kisebb bibliai történések színtereként. (Több mint

600 említés) Barlangok már lényegesen ritkábban fordulnak elő.

Persze a mai értelemben vett turizmus ismeretlen volt úgy az ószövetségi, mint az újszövetségi események idején, de azért az akkor élt emberek érzékenyek voltak a természet szépsége iránt. (Lásd pl.A zsoltárok könyvét)

Mivel a Bibliában előforduló hegyek témaköre messze meghaladja e cikk kereteit, a továbbiakban csak a bibliai barlangokkal foglalkozom.

A barlang szó a Bibliában 43-szór fordul elő, 34-szer az Ószövetségben és kilencszer az Újszövetségben.

Hogy mit nevezünk barlangnak, azon még ma is vitatkoznak a nyelvészek és a barlangászok.

Példának említek kettőt a sok-sok meghatározásból:

        A Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai könyvkiadó, Budapest 1992) szerint barlang 

  = 1.  A földkéregben levő nagyobb – a felszín felől rendszerint nyitott – (természetes)

           üreg. |  Állatok földbe vájt, vagy sziklaüregben levő lakhelye.

           2 .  pejor. Bűnözök állandó lakhelye.

Sokkal tömörebb dr.Marcian Bleahu meghatározása (Relieful carstic, Editura Albatros, Bucureşti 1982) miszerint barlang alatt értünk minden a földkéregben található természetes üreget.

A Bibliában eléggé tág értelmezését találjuk a barlang szónak. Megtaláljuk a barlangot, mint emberi lakóhelyet (négy esetben). Olyanok laktak hosszabb-rövidebb ideig barlangban, mint Lót és lányai, Sámson, vagy Illés próféta.

Szolgált a barlang sírhelyül is (hat említés), mint például a Makpélai- barlang, ahol Ábrahám, Sára, Izsák, Izmael, Rebeka és Lea lelték végső nyugalmukat.

Huszonegy esetben szolgált a barlang rejtekhelyként. A legtöbbször Dávid bujkált barlangokban, a legtöbben egyszerre egy barlangban pedig 50-en voltak.

Állatok barlangjáról hét esetben esik szó: négyszer oroszlánok, kétszer rókák és egyszer galambok barlangjáról. Rablók barlangjáról négy esetben történik említés.

Egyszer amolyan nyilvános illemhely-szerepet is kap egy barlang, amikor is ...”Saul bement oda, hogy szükségét végezze.”

Érdekes módon – ellentétben a hegyekkel, a barlangok nem játszanak szerepet az embereknek Istennel való kapcsolatában, imádkozni sem vonul vissza senki egy barlangba. Egyetlen kivétel, amikor Jézus a sírbarlangban hálát ad az Atyának és feltámassza Lázárt. (Jn. 11,31-42)

Még egy összehasonlítás a hegyekkel: míg sok, a Bibliában említett hegyek közül nagy biztonsággal azonosítható (Sinai, Hermon, Edomi-hegyek, Táborhegy, Olajfák-hegye, stb.), addig ez a barlangoknál nem áll fenn.

Csak három barlang van név szerint említve: az Adulám-barlang, a Makpélai-barlang, valamint a Makkédai-barlang.

Az Adulám-barlang egyike lehetett az antik Addulám város környékén található számos barlangnak. A Makpélai-barlang Hebron környékére tehető. A hagyomány szerint a sírhely a hebroni Harem el-Chalilnál található, Heródes óta fallal körülvett sírhely, ahova számtalan zsidó, keresztény és mohamedán zarándokol. Mindhárom vallás ősapjának tekinti Ábrahámot.

A Mekkádai-barlang Mekkáda nevű városállam közelében volt. A város és a barlang fekvéséről csak feltevések vannak.

Bár a Biblia nem említi név szerint azt a barlangot, ahol Jézus feltámasztotta Lázárt, ez a barlang mégis ismeretes az egykori Betániában. Ma arabul El Azaryianak hívják – egyértelmű a kapcsolat a mai helységnév és Lázár neve között.

A Szentföldön, de másutt is még sok olyan barlang található, melyeket ugyan nem említ a Biblia, de amelyeknek a hagyomány szerint közük van az újszövetségi történésekhez.

Ilyenek például az Angyali üdvözlet barlangja, a Benedictus-barlang, a Születés-barlangja, vagy a János (Jelenések könyve) barlangja Patmosz szigetén.

(*) Annak ellenére, hogy evangélikus vagyok, szándékosan nem írtam „keresztyént”. Ez – tudtommal csak a magyar nyelvben meglevő tüntető megkülönböztetés katolikus és protestáns keresztények között, nem felel

meg az ökumenikus eszmének.

Schneider Alfréd