Szólj hozzá !

Hozzászólt Szanto Geza Április 24, 2010, 3:25am

Kedves Fulop Gyuszi
En is egy ketnyelven nevelkedett szemely vagyok . Hivatkoztal hogy Magyarorszagon erosodik fejlodig egy idegenellenes hangulat. Es hogy a magyar problemak megoldasat az idegenekellen valo fellepesben latjak . Kerdeznem toled kik azok akik kijelentettek nyiltan mindenki elott, hogy nem hajlandok munkaba bocsatkozni es a magyar ado fizetoknek kell Oket ezaltal eltartani? A masik kerdesem az lenne kik azok a magyar politikusok es magyar ertelmisegi tagok akik kiszolgaltak evtizedek ota a magyar ellenes kormanyokat es a magyar ellenes mediat? Azok a szemelyek melyek eddig mar is le lettek tartoztatva korrupcios okok miatt, milyen etnikai csoprthoz tartoznak ? Tudomasom szerint Gyurcsany ur felesege az Apro csaladhoz tartozik es Apro szerepelt mind minister elnok a hirhedt Rakosi kormany idoszakaba. Kivancsi lennek ha hajlando lennel ennek a csaladnak az etnikai eredetet nyilvanossagra hozni .
Szanto Geza

Hozzászólt Filep Mária Április 23, 2010, 11:07pm

Kedves Fülöp Gyuszi! A napi kampányízű média-politizálás hangneme ne jelenjen meg ezen az oldalon, kérem!
Én itt élek a csonka Magyarországon, és a helyzetet kissé másképpen látom. Szívesen cserélek gondolatot Önnel más fórumon.
A korábbi írásomhoz most csak kis kiegészítőt teszek. A becéző, csacsogó, gügyögő szavakat, és azok által korcsosított stílust nem tudom elfogadni, és türelmes sem vagyok a használóival szemben. Milyen a gondolkodás, a logika abban a fejben, ahol csonka szavak születnek.
"Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából: jellemkérdés." (Illyés Gyula)
A nyelv erőteljes változásának egyformán oka a mai média, és az oktatási módszerek. A gondolkodást nem csak a matematikával, a számítástechnikával...hanem az olvasással, a szépirodalommal együtt lehet és kell fejleszteni. De nagy a baj akkor, amikor a 16 éves betűhalmazt lát egy könyv lapján, és nem fogja föl annak értelmét. A pedagógus ( nem tanító)
ízlésén múlik, hogy Petőfit és Aranyt lecseréli e, trágárságot a jassz nyelvet használó mai divatos íróra.

Hozzászólt Fülöp Gyuszi Április 18, 2010, 1:52am

Kedves Mária és kedves Irén! Én sem értek egyet azzal, hogy két nyelven felnövö gyerekek hátrányos helyzetben vannak. Söt az ellenkezöje az igaz, amit tudományos kutatások is kimutattak. A lányom is két nyelven nevelkedik, büszke is arra. Ebböl minden gyereknek csak haszna lehet.
Én nem bánom ha itt is politizálnak, csupán az gondolkoztat el, hogy Magyarországon is erösödik, fejlödik egy idegenellenes hangulat. Ök a magyar problémák megoldását az "idengenek" (zsidó, róma) ellen való fellépésben látják. Én pedig az ország katasztrófális helyzete miatt a korrupciót teszem felelössé. Ez ellen kéne felkelni és az okozókat kéne felelöségre vonni.
De látszólag egyszerübb a nép figyelmét másra terelni és sajnos egy része elég müveletlen ahhoz, hogy elhitessék vele ezt az olcsó, hamis politikát.
Néha elcsodálkozom egyeseken, akik büszkék a nemzetiségükre. Nem csak mi magyarok, más nemzetiségüek is. Most lehetünk is, mert gazdaságilag tönkre vagyunk mennve, volt egy G******** kormányfönk, a korrupció szinte legyözhetetlen.
Többször hallom: de ez meg az magyar származású volt. Na és? Arra legyek én büszke? Arra amit más ért el? Ilyesmire nem vagyok én büszke.
Bocsánat a politizálásom miatt, úgy éreztem közölnöm kell ezt. Nekem az a kellemes, ha más kulturát meglátogatva, szívélyes fogadásben részesülök. Mert a magyar ember barátszeretetéröl ismerös. Erre büszkék lehetünk. Remélem még sokáig.
Szeretettel, Gyuszi

Hozzászólt Filep Mária Április 16, 2010, 11:38pm

Kedves Irén ! Bizonyára félre értettél valamit Brüsszelben. Többségében , akik hozzászóltak Kuti Márta nagyon időszerű felvetéséhez , a magyar nyelvet , az édes anyanyelvünket féltik. Az emberi minőség nem nyelvfüggő . Ebben igazad van. De ez a blog nem is erről szól. Kíváncsian várom a véleményedet a nyelvromlásról.

Hozzászólt László Emma Április 15, 2010, 10:16pm

No-no ! Magunkat se dicsérjük agyba-főbe, erdélyiek ! Nálunk is éppen olyan gyakori az eltévelyedés , román szavak keverés a nyelvünkbe.
Csak úgy, kapásból , amit hosszú ideje gyomlálok a gyerekek szájából: pix =golyóstoll, karióka=filctoll ...
és egy kis mosoly: " kindörtojás " = ???
A becézésről is egy kis humor:
Tanítónéni: -Móricka, sorolj fel néhány állatot!
Móricka:- Tyúkocska, libácska, disznócska...
-Jól van, de most inkább próbáld meg becézés nélkül !
-Rendben:fecs, csir, ró, kecs, macs....
Különben a becézés bizonyos tájegységeken nyelvi sajátosság, ha jól emlékszem, Kalotaszegen és a csángóknál : gyermekecske, leányocska...
( falun élő biológia tanár vagyok, de szívügyem az anyanyelvünk tisztán tartása,ízessségének, gazdagságának őrzése....ahogy lehet )

Hozzászólt Filep Mária Április 15, 2010, 9:39pm

Bizonyára többen ismerték Molnos Angélát, az édes anyanyelvünk áldozatos védelmezőjét, értékeink őrzőjét. Emlékére, egyik írásából idézek.

HAZATÉRÉS AZ ANYANYELV BOMLADOZÓ KÖZEGÉBE
Kedves angliai ismerősöm megkérdez: "Hát aztán, hogy érzed Magad itt, az anyanyelv élő közegében?" Torkomon akad a válasz. Mit mondjak? Hiszen tudja, mennyire sóvárogtam a tisztán csengő, ékes magyar szó után.
Hiába éltem több, mint harminc évet angol nyelvterületen Londonban és Kelet-Afrikában, nyolcat a spanyol nyelvű Argentínában és Uruguayban, hetet Németországban és a német Svájcban, hatot Olaszországban; hiába írtam könyveket angolul és németül, verseket olaszul és spanyolul, egy nyelven sem éreztem, hogy én én vagyok. Mintha mindig álarc mögött éltem volna, vagy valami folytonos szerepjátszásra ítélt volna a végzet. Pedig vonzottak ezek az álarcok és serényen karban is tartottam őket. Egyik-másik néha a megtévesztésig ráforrott a lelkemre.
Mégis mindez színjáték volt. Ma már tudom, hogy csak egy nyelvet lehet tökéletesen elsajátítani, az anyanyelvet. Ha az ember egyáltalán megtanulja, mert nem könnyű és hallatlanul hosszú időbe telik…..
Áldom a sorsot, hogy tizenhárom éves koromig volt időm az anyanyelvemmel fölnőnöm. A komoly idegennyelv-tanulás csak azután kezdődött. Károsul és nem nyer az a gyermek, aki már zsenge korában két-három idegen nyelvet tanul egyszerre, és ugyanakkor sem a család, sem az iskola nem vezeti be őt kellőképpen a magyar nyelv erős várába, hallatlanul gazdag kincsestárába. Ez gátolja a gondolkodási képességet, mely egy nyelven fejlődik a legjobban. A nyelven keresztül gondolkozik az ember. A szellemi képesség az anyanyelvben bontakozik ki a legteljesebben, föltéve, hogy azt folytonosan óvjuk, műveljük, és nem zavarjuk meg több más nyelv túl korai tanulásával. Egy vagy két idegen nyelv még használhat is a már jól megalapozott anyanyelvi tudásnak, ha azzal együtt gondozzuk és ápoljuk őket. Minden nyelvet úgy kell művelni, mint egy szép és hasznos kertet, melyet állandóan figyelünk, és amikor kell, locsolunk, táplálunk, tisztítunk, gyomlálunk és részben újra beültetünk. Nem vadon vagy őserdő, amit magára lehet hagyni.
Az idegenmajmoló úgy fitogtatja tudását, hogy az angol-amerikai kifejezések korcs magyar változatát a lehető leggyakrabban bedobja beszédébe. Ebben egész környezete megerősíti. Mert nálunk divat az anyanyelvnyúzás. A divat csak terjed, terjed. A nyelvbomlasztás ragályos betegség, sőt nemzeti öngyilkosság is, de a legtöbben nem így látják. Pedig, jaj annak a négy-öt évesnek, aki a mai utcai föliratokon gyakorolja első olvasási kísérleteit. Mire folyékonyan ír és olvas, már nem tud se angolul, se magyarul.
Igen hazajöttem több, mint fél évszázad után az anyanyelv közegébe ... "Szuper!" - mondja mellettem egy jól öltözött fiatal asszony a postán, miután a hivatalnok biztosítja afelől, hogy levelét másnap megkapja a címzett. Eszébe sem jutna olyasmi, hogy "Nagyszerű!" vagy "Nagyon jó!" Megfordulok és íme szembeötlik a felirat az új bolt fém és üveg homlokzatán: "POSTASHOP". Kimegyek. Amerre csak nézek, mindenütt "akció"-ba ütközöm. Bámészkodom a kirakatoknál. Ott is: "Akció!" A sarkon találkozom egy ismerőssel. Megkérdezem, hogy mi ez a nagy tevékenység mindenütt. Értetlenül néz rám és kérdi: "Hol?" "Hát itt, ez a sok 'akció'". Nem érti, hogy tényleg nem értem. A végén rájön. Én is. Ez az egy szó mindent jelent, mindent helyettesít: a tavaszi, nyárvégi, őszi, téli vagy alkalmi árleszállítást, az előnyös vagy kedvezményes árakat, a végkiárusítást, az IFOR csapatok bevetését, a mozgalmas amerikai filmeket, az utcai tüntetéseket Belgrádban, a karácsonyi jótékonysági gyűjtést, a rendőri rajtaütést és még sok, sok mást. Minek szaporítjuk a szót? Egy szó elég ... "Ez már beépült a nyelvbe. Nem lehet kifogásolni. Különben az idegen behatás nemcsak a szavakat érinti, hanem a mondatszerkezetet is."  teszi hozzá. Mintha nem tudnám. Belül fölkavarva, udvarias mosollyal megköszönöm a felvilágosítást és hazamenekülök.
Bekapcsolom a rádiót, a tévét. A torz szavak tömege árasztja el meleg otthonomat. Mindegyik két-három, de sokszor húsz-harminc gyönyörű magyar szót tuszkol ki emlékezetünkből. Kosztolányi Dezső gyűlölte a "fantasztikus" szót és sohasem mondta ki vagy írta le. Szerinte a következő szavaink rovására használjuk: fellegjáró, elképesztő, boszorkányos, csodálatos, délibábos, döbbenetes, egetverő, elbűvölő, hátborzongató, hihetetlen, hökkentő, káprázatos, kísérteties, kitűnő, lidérces, megrökönyítő, nagyszerű, óriási, regényes, regeszerű, tündökletes, varázsos, stb.
A műsorvezetők érezhetően élvezik a lehetőséget, hogy a nagy nyilvánosság elé tárják ezt a latin-angol-magyar nyelvzagyvalékot, amiből természetesen az angol látogató egy árva szót sem ért. De nekem ezt most meg kell tanulnom. Megtanultam, hogy Hajdú-Bihar megyét már nem így hívják, hanem "régió"-nak. De lehet, hogy félreértettem, és talán a Tiszántúlt vagy egész Kelet-Magyarországot illő így szólítanunk, velősen latinul. Megtudom, hogy a közegészségügy "szektor", vagy, ha jobban tetszik, "szféra" (még nem nyomoztam ki a különbséget), a maradi szemlélet nyilvánvalóan nem divat és ehelyett azt mondjuk, hogy "retrográd" vagy "retrospektív perspektíva", de a pénzelés, a tőkebefektetés, az anyagi támogatás, a fedezet sem divat már, mert itt csak "finanszíroz"-nak és "szponzorál"-nak. A magánosítás is szűnőfélben van. Annál erőteljesebben halad a "privatizálás" és a még divatosabb "privatizáció", amiből végre született egy új magyar szó: "tocsikol". Pontos jelentése még nem egészen világos, de legalább ennek az egy szónak magyar a hangzása.
Hogyan érzem magam az anyanyelv élő közegében? Drága, jó barátom, bevallom, fuldoklom és lehet, hogy bele is betegszem. Különben Debrecen levegője jó, nekem egészséges, és nagyon szeretem. Nyelvünket is meg lehetne menteni. Ez az egyetlen kincsünk, melyet mindenki megtarthat és gyarapíthat. Nem kell hozzá se pénz, se hatalom. Csupán egyéni elhatározás dolga, hogy gondozzuk ezt az egyedi és drága nyelvet. Elmúlt nemzedékek lelkét és szellemét hordozza magában. Ők ápolták és művelték sokszor nagy áldozatok és szenvedések árán. Óvjuk meg mi is az eljövendő nemzedéknek.

Két éve távozott közülünk dr.Molnos Angéla lélekgyógyász. Élete utolsó 6 évét Debrecenben töltötte. Hamvaiban visszatért a Székélykeresztúr mellett, Andrásfalvára az ősi temetőbe.
Barátai, a debreceni Gaál család emléktáblát szeretett volna elhelyezni lakóháza falára. Az engedélyezéséhez szakvéleményt adott a Debreceni Egyetem ismert nyelvésze, aki Molnos Angéla munkásságát nem tartotta „ jelentékenynek „ ahhoz, hogy íly módon emlékezzenek meg róla.
Molnos Angéla magyar nyelven, a magyar nyelvről megjelent könyvei: Szent és sérthetetlen , Magyarító könyvecske, Lélektani szakfordító. Angol-magyar szójegyzék, Az idő kérdése. A rövid lélekelemző kezelés lényege.

Hozzászólt Tőrös-Víg Anna-Mária Április 15, 2010, 8:52pm

Kedves erdélyi hozzászólók!
Jómagam is Kolozsváron tanultam a szép magyar szót, büszke vagyok, hogy helyesen beszélem anyanyelvem. Mi, erdélyiek tudjuk viszont, hogy a magyar nyelvet nem keverjük idegen kifejezésekkel, kivéve, ha az már meghonosodott a nyelveben, vagy nincs még magyar megfelelője. Erre neveltek és nagyfokú műveletlenségnek tartottuk az idegen szavak használatát, főleg mert ezek azonosak, vagy hasonlóak voltak a román kifejezéssel.
Most megdöbbenve hallom, hogy előszeretettel keverik az idegen kifejezéseket a magyar nyelvbe akkor, amikor létezik magyar megfelelő és jaj, amikor helytelenül használják. És mindezt teszik azok, akiktől elvárnánk, hogy példát mutassanak műveltségükkel.
A szavak becézése egy vinnyogó hangsúllyal párosul, minekutána nyelvünk elveszti varázsát is. Azért megjegyezném, hogy nem egész Magyarország területén vinnyognak és becéznek, mert a lányom Kaposváron él és ott igencsak szépen és helyesen beszélnek magyarul. A latin kifejezések sem tarkítják nyelvünket.
Nem a tájszólással van baj, mert szerintem egyes vidékek nyelvsajátosságai csak szebbé teszik a nyelvet, hanem a latinozás és a becéző vinnyogás a baj.
Azért megjegyzem, hogy senki nem emeli fel a szavát a ''szenyó '' miatt, de megszólnak ha egy erdélyi murkot mond a répának. Mert sajnos a tájszólást lenézzül, de a latinozást és a vinnyogást elfogadjuk.

Hozzászólt Fülöp Gyuszi Április 15, 2010, 7:02pm

Kedves Lábasné Erzsébet!
Nem volt szándékomban sem Önt, sem mást megsérteni. Ha netán így sikerült, bocsánatot kérek.
Mint korábban írtam, viccesnek tartom a mondást. Talán van valami igaz is benne, mert a Trianoni baleset után csökkent az érdeklödés az elszakadt országrészek iránt. Mondhatom, a magyarországi magyarok nagyrészét egyáltalán nem érdekelte a leszakadt népcsoportok sorsa.
Csupán kereskedelmi célokból látogattak egy páron át, hogy jó nyereménnyel adják el az Erdélyben nem kapható árúkat. Az én pesti rokonaim tíz százaléka csupán egyetlenegyszer látogattak el Kolozsvárra. Habár Erdély természete a legcsodálatosabbak közé tartozik Europában.
Sajnos nem egy összefogó nép vagyunk, mindenki csakis saját magával van elfoglalva. E miatt én egyáltalán nem hiszek a Nagy Magyarországban és a mai idöben semmi értelme sem lenne az egésznek. Már alig van egy maréknyi magyar ott.
Én jobbnak tartanám, ha teljesen eltünnének a határok. Nemcsak a térképröl, hanem a fejekböl is. És akkor mindenki az lehetne aki, ami akar. Mint elöbb írtam, nekem a becsületesség, nyíltság, barátiság sokkal fontosabb, mint a nemzeti hovatartozás. Mit ér egy magyar "barát", aki irigy, nemtörödöm és csupán a saját hasznát, érdekét nézi?
Sajnos mi egy nép vagyunk, aki mint Ön is észrevette, inkább széthúzunk, mint összefognánk.
Szivélyes üdvözlettel, Gyuszi

Hozzászólt Barta László Április 15, 2010, 5:56pm

Mélyenszántó,tartalmas gondolatokat olvastam ezidáig,érveket,véleményeket,de aminek őszintén kell örvendeni,hogy sokunkat érdekel és izgat a szép magyar anyanyelvünk.Bizony én magam is tanúsíthatom mint,Kolozsváron születettként,ott nevelkedvén,hogy Erdélyben és Kolozsváron beszélték (beszélik?) a legszebb irodalmi magyar nyelvet.A kérdőjel azért került ide,mivel immár 20 éve Budapesten élek és ritkán látogatok Erdélybe.Sajna budapesti tanárkodásom idején volt alkalmam megtapasztalni egyes diákjaim nyelvi nyegleségeit és idő múltával sokszor a tévében,rádióban megszólalók nyelvi modortalanságait is.Ezek mellett,és az előttem szólok aggályait elfogadva,továbbgondolva,azért arra is fel kellenne figyeljünk és amennyiben lehet korrigálni kellenne a napjainkban mindinkább elburjánzó idegen szavak,kifejezések túltengését is.Tudom ez régen is sok vita tárgya volt.De...szinte érthetetlen,hogy sok felelős akadémiai tudor és itteni egyetemi profeszorok,nyelvész szakemberek nem próbálkoznak eléggé lefordítani,magyarítani és köztudatba bevinni a helyesebb,magyarabb szakkifejezéseket.Tegyük hozzá,tisztelet a kívételnek,mert van ilyen is.Tessenek csak megnézni,végigböngészni a számítógéppel vagy zenei irányzatokkal kapcsolatos idegen szavakat(angol,francia,német,stb),filmszakkifejezéseket és sportkifejezések garmadát,amelyeket,talán (sokat is),le lehetne fordítani.magyarítani,azaz védeni a szép áldott- édes -magyar nyelvünket! Példákat nem írtam,bárki bármikor találhat akár környezetében,akár ha csak egy-két órára bekapcsolja valamelyik tévécsatornát,vagy végignéz egy reggeli,esetleg délutáni beszélgetös műsort.Bizony-bizony jó volna tenni és megszólalni,ha kell! Úgy mint itten sokan teszik nagyon helyesen.Én velük vagyok.Tisztelettel Barta László,nyugdíjas tanár.

Hozzászólt Bagaméry Zoltán Zsombor Április 15, 2010, 4:06pm

Csodálatos a Toth Ildikó hozzá szolása:van egy tanár barátom aki amikor hozzám jön mindig egy szenyot kér Tölem (szendvicset) meg hogy örvend helyet örül nem megörül hanem örvend stb-stb.Az Èn gyermekeim német orsz.születtek és mind a kettö csodálatosan beszél magyarul.Nekem meg azt mondják itt magyarországban hát Te román vagy és ez nagyon fáj,Èn is kolozsvári születésü vagyok büszke vagyok arra hogy Erdélyben születtem tisztelettel Bagaméry Zoltán Zsombor Toth Ildikó iskola társa.

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• 4
• …
• 6
• Következő >
• Lap