Leírom történetem,nem azért hogy sajnáljanak,hanem azért hogy más ne járja meg mint én!
Tönkrement családi vállalkozásom után,nem maradt más kiutam,csak külföld.Nem részletezem,hogy miken mentünk át feleségemmel,még erre az elhatározásra jutottunk,csak annyit mondok,nehéz volt nagyon nehéz!
Hol tévedtünk mai napig nem tudom!
Nos,az elhatározást tett követte,érdeklődni kezdtünk,hogyan lehet kijutni külföldre dolgozni.Állas ajánlatokat néztünk,önéletrajzokat írtunk,és tele izgalommal vártuk a válaszokat.És jöttek a válaszok!Mi kivisszük,csak.... fizessen ide ezt,oda azt,utaljon ide ennyit,oda annyit stb.Na mondom a feleségemnek,nem úgy van az,tudom,hogy sok átverés folyik ezen a területen,nem utalunk ismeretlenül,elmegyünk és a szemébe nézünk az illetőnek akinek fizetünk.Amúgy székelyesen,hadd lássa hogy mi nem koldulni akarunk kimenni,tudásunk legjavát áruljuk,és nem vagyunk hajlandók csak úgy semmiért odaadni!
Mentünk,mentünk,és rájöttünk,nem ér semmit a büszkeség,a tudás,a szorgalom,a dolgozni akarás,mi is csak árucikkek vagyunk,mint a birkák,vagy a marhák amiket eladnak! Ekkor ért az első csalódás,hogy én a tudásommal,egy élet tapasztalatával,csak egy akta vagyok,és úgy árulnak mint a vágómarhát a piacon!
Lenyeltem a békát,választásom nem lévén,lehajtott fejjel mentem tovább,és csak a remény élt bennem,hogy majd ha kijutok,megmutatom én! És jött egy levél a telefonomra,hogy két cég is kiválasztott,jelenjünk meg Bukarestbe,az akták kitöltése érdekében! Na,mondom a feleségemnek,látod,így kell ezt csinálni!
És mentünk........Belépve az irodába,rengeteg ember,mindenki ír,jön megy,intézkedik,vagy éppen telefonon beszél.No,gondoltam ,még sem lehet csalás,ez nem egy pincelakás,egy eldugott helyen,egyetlen alkalmazottal!
Kedvesek voltak,udvariasak,meghallgatták miért jöttünk,majd sietve az orrunk alá dugtak egy szerződést,hogy írjuk alá!No mondom én,most olvasunk,és sorról sorra átolvastam a szerződést.Minden rendbe volt,tetszett is az ajánlat,hát belementünk,és aláírtuk.Az összegeket most nem említem,de nagyon sok volt!Sok kuporgatás árán tettük félre,megvonva magunktól minden nehézség ellenére.Lemásolták az összes papírunkat,közben angolul csevegtek,és panaszkodtak hogy milyen nehéz emberekkel dolgozni. Aztán hazaküldtek,azzal az ígérettel hogy hamarosan hívnak,és indulunk is!
Boldogok voltunk,megnyugodtunk hogy most már csak pár hét,és indulunk.Büszkén tartottam a számlákat a kezembe,tudva,hogy ha számlát ad valaki nem lehet csaló!
És az volt!!! A napokba keresett meg a rendőrség,hogy fizettünk e ,ennek s ennek a cégnek pénzt,mert nyomoznak utánuk,és hogy egy csaló banda!.......
Nagy üresség támadt a lelkembe,lepergett előttem az egész történet,hogy oda a pénzem,és az esélyem
hogy kijussak külföldre,hogy a családom nem fogom tudni eltartani az itthoni fizetésből, eszembe jutott a végrehajtó magabiztos mozdulata,még azt is vigyétek fiuk!..............
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz