A Nagyernye községhez (Maros megye, Erdély) tartozó településen, vasárnap avatták fel Miholcsa József szobrászművész gróf székesi Bercsényi László kőszobrát. A zsúfolásig megtelt református templomban, a település lakói mellett számos meghívott és érdeklődő vett részt az eseményen.
A rendezvény a 190 éves református templomban kezdődött, ahol Ötvös József esperes hirdette az igét.
„Az ünnep az öröm felszabadulása. A szürke hétköznapok után szükséges és megéri néha ünnepelni. Ez magába hordozza a boldogságot és az örömet. Az ünnepléshez biztonság, remény és megfelelő háttér szükséges” – hangsúlyozta az esperes, aki arra kérte a székesieket, hogy a falun végigmenve álljanak meg a szobor előtt, és gondoljanak azokra az elődeinkre, akik valamikor egy nemes eszméért harcoltak, azért, hogy mi szabadok és boldogok legyünk.
Az igehirdetést követően Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke, a szobor lekészítésének egyik kezdeményezője szólt az ünneplő gyülekezethez, rámutatva arra, hogy kishitűség és kicsinyesség lenne, ha nem lennénk büszkék arra a nemesi családra, amely fontos szerepet vállalt egykor a történelmi eseményekben, és amelynek 150 évig volt birtoka Székesen.
Bíró László helybeli református lelkész elmondta, hogy három éve született meg az ötlet, egy Bercsényi ünnepség alkalmával, hogy állítsanak szobrot a család egyik tagjának, Bercsényi Lászlónak. „A tervet nem mindenki fogadta nagy lelkesedéssel, egyesek azzal érveltek, hogy nem Székes volt a Bercsényiek családi fészke.” – mondta a székesi lelkész, aki arról sem feledkezett meg, hogy megköszönje azoknak a segítségét, akik valami módon hozzájárultak ahhoz, hogy az alkotás elkészülhessen.
László Márton történész a Bercsényiekről tartott rövid előadást. A jelenlévők megtudhatták, hogy
Bercsényi László 19 évesen már II. Rákóczi Ferenc testőr századosa volt, majd rodostói száműzetése után Franciaország marsallja lett. „A Bercsényi-huszárok ma is létező ezrede a legrégebben fennálló francia katonai egység.”- fejtette ki a történész.
Az ünnepi beszédeket és rövid történelmi ismertetőt követően fellépett a Bíró Jenő tiszteletes vezette csejdi
ifjúsági kórus, hazafias költeményt szavalt Kali Juliánna, majd a székesi iskolások verses-dalos műsora következett.
A templomi ünnepséget követően került sor Bercsényi László szobrának leleplezésére. A szobor mellett Darányiné Csonka Valéria, a magyarországi Lábatlan testvértelepülés lelkésze mondott beszédet, amelynek során kiemelte, hogy a szobrot azért kellett megalkotni és felállítani, hogy történelmünk dicső tetteire emlékeztessen, ami segít abban, hogy bizalommal és reménnyel tekintsünk a jövőbe.
Jánosi Ferenc, Nagyernye község polgármestere beszédében a közös ünneplés és fontosságáról beszélt, majd
megköszönte a Lábatlani Református Egyházközség alapítványának segítségét, amely másfél millió forintos pályázati támogatást szerzett a nemes ügy megvalósítása érdekében.
Gelencsér Dániel lábatlani tanuló gyönyörű szavalata és Ábrám Noémi szép éneke után, a szobor megalkotója,
Miholcsa József szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta, hogy Bercsényi László szobrával nagy adósságot rótt le nemzetünk a nemesi család előtt.
Az ünnepi rendezvényen tiszteletüket tették a marossárpataki Mátyás-huszárok is, az RMDSZ elöljárói közül Balog József megyei tanácsos volt jelen.
(Berekméri Edmond, Vásárhelyi Hírlap)
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz