Élvezte a székely régi szabadságát,

Amikor megkapta Bethlen athnaméját.

Gábor is ígéri annak megtartását,

Kollektív-szabadság konszolidálását.

Eltörli a báránydézsma beadását,

Tovább sorolom most Bethlen jótállását:

Jogosak a rendek hadi fölkelésre

És táborba menni nagy vitézkedésre,

Ha parancsba adja azt a fejedelem.

Egyéb mozgósítás- bizony törvénytelen!

Kapjon a székely sót a szükségletére,

Lám, a fejedelem gondol életére!

Proscriptio alól sok székely mentesül,

És a választási vágyuk is teljesül:

Királybíró ügyben ők maguk dönthetnek

Szabad választással, ennek örülhetnek!

Székely főemberből tesz sok diplomatát,

Megjáratja velük a nagy fényes Portát,

Kieszközölni a szultán barátságát,

S védeni ez által törékeny országát,

Melyre foguk fenték a Habsburg -császárok,

Akik ezen felül, még magyar királyok!

Kért a székelyektől ő is áldozatot,

S létrehozott erre"kincstári alapot",

Kerek két forintot kér minden nemestől,

Gyűl tehát a közpénz, úgymond tetemestől!

Miközben emeli a saját hatalmát,

Lustrába szedi a székek társadalmát.

'Hatszáztizennégyben kész az összeírás,

Akárcsak egy fénykép, pontos ez az írás!

Eljobbágyosodás okait feltárja,

Betekint a jobbágy, s ura viszonyába.

Sok áldozata volt az úri önkénynek,

És az erőszakos sok bűncselekménynek.

Subiugatik lettek sokan önkéntesen,

Még, ha nem is gondolták ezt véglegesen.

A hadba vonulást csak épp kikerülik,

Szép szabadságukat sokan nem becsülik!

Béldi Kelemen ír egyik levelében

Arról, hogy mi van a székelyek fejében:

A szabad székelyből inkább jobbágy lenne,

Minthogy hadjáratba szívélyesen menne!

Azért "lustrált" tehát a nagy fejedelem,

Jobbágyosodásnak ezzel pontot tegyen!

Az ősjobbágyokat ő is megtartotta,

Az új "elkötöttet" már el sem fogadta.

Medgyesi diéta a határt jelenti,

Utána már "nem kötheti" magát senki!

A nemest, ki "köti", s jobbágynak beveszi,

Bírsággal bünteti, felelőssé teszi!

Rá akarja bírni még a nemességet,

Tartsa be a régi székely tisztességet:

Ló-szerszámos embert adjon a seregbe,

Mert, ugye:nem ülhet bárki a nyeregbe!

Tíz jobbágy után kér lovast seregébe,

Ez a kérése már nem kerül szövegbe.

A székely nemesség itt-ott tiltakozik,

Bethlen kérésétől úgymond elzárkózik.

Nem nyerte meg őket még a fejedelem,

Ahogy kimutatta ezt a történelem!

Bethlen komoly célt ért, mégis a lustrával,

Sok székely szabad lett, amúgy több százával!

Demény Lajos pedig, még mond egy adatot:

"Erősíti ez a katonás - tudatot"!

Kányádon szabad lett Ugron Pál jobbágya,

Úgy látszólag örvend, szíve szerint bánja!

Ez a Tompa Pali félne hadba menni?

Szerintem, még ezt is el lehet képzelni!

'Hatszázhuszonhétben újabb lustra készül.

Most Udvarhelyszéken, sok adatra épül.

Várható eredmény(nincs iktatószáma):

Megkétszereződött a nemesség száma!

De nőtt a lófőké és a gyalogoké,

Kétharmaddal csökkent le a jobbágyoké!

Sok adomány ragad a Bethlen nevéhez,

Mellyel, még közelebb jut a székely néphez!

Ismeretes negyvennégy nemesítése,

Pecsétes okmányú hitelesítése!

Kiváltságot adott Jankó Boldizsárnak,

Péchy kancellár hű, jó pohárnokának.

Jankó Péter nevét is ide kell írni,

Kinek megengedte ősjobbágyát bírni!

A zágoni nemes kap rá oklevelet,

De még sorolhatnám tovább a neveket.

Péchy Simon kapta a szép Balázsfalvát,

Alig két év múlva pedig, Radnót várát.

Sokan vannak még a lista élén állók,

Ezek a rokoni-erdélyi családok:

Aporok és Beczek, Bernáldok, Kornisok,

És legelején a szárhegyi Lázárok!

Sok még itt az Imecs, Henter és Kálnoki,

Damokos és Mihálcz, meg a Tholdalagi.

Érthető, hisz székely volt a fejedelem,

Így bizonyította ezt a történelem!