Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Biblia és asztronómia
Teres Ágoston, jezsuita pap, 25 évig részt vett egy olyan kutatómunkában, amelyik azt szándékozta bebizonyítani, hogy a Máté evangéliumában szereplő betlehemi csillag története tulajdonképpen a Jupiter és a Szaturnusz bolygók 3 hónapig tartó együttállásán alapszik. Ennek a hosszú kutatómunkának eredménye az 1998-ban publikált "Biblia és asztronómia: mágusok és a csillag Máté evangéliumában" c. könyve. Ebből szeretnék most néhány rövid idézetet megosztani, ami főleg a január 6-i ünneppel, a Vízkereszttel kapcsolatos.
"Az első századtól kezdve a keresztények egyik legnagyobb ünnepe volt január 6-án az Úr megjelenése (Epiphania Domini), amikor három eseményt ünnepeltek:
Jézus születése Betlehemben: az Úr megjelenése az egyszerű pásztoroknak, akik Izrael hű fiai és várják a próféták által megígért Messiást;
a mágusok látogatása Betlehemben: a megváltó Király kinyilatkoztatása a nemzetek képviselőinek, akik nem tartoznak Izraelhez, mégis a Messiást keresik;
Jézus keresztelője a Jordán vizében: Isten Fiának kijelentése az első apostoloknak, akik hallják az égi szózatot "Ez az én szeretett Fiam". (Ebből ered az ünnep hagyományos magyar neve: Vízkereszt.)" (9. o.)
A második idézet a hagyományos Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevekkel kapcsolatos.
"A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések, mert eredeti személynevüket nem ismerték. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar. Az utóbbi Dániel próféta babiloni neve, Melkhior pedig kifejezetten héber név: Melekhi-or = Királyom-fény, vagy Fény-király, ami már Jupiterre emlékeztet, a királyok csillagára. Kaspar az iráni perzsa Gathasphar rövidített formája lehet, amelyben viszont az öreg Szaturnusz elnevezése rejlik." (79. o.)
A következő idézet mintegy összefoglalja a sok kutatás végeredményét:
"1. Jézus az 'első cenzus' (népszámlálás) alatt az időszámításunk kezdete előtti 7. évben született Betlehemben, amint ezt tanúsítja többek között Lukács beszámolója és Augustus jegyzőkönyve (lásd 47. o.);
2. az a csillagászati jelenség, amire a mágusok hivatkoznak Máté szövegében, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása és látszólagos megállása, amely abban az évben hét hónapon át megfigyelhető volt;
3. ebből következik, hogy a mágusok ugyanabban az évben mentek Betlehembe, azokban a hónapokban, amikor a nevezett égi jelenség látható volt;
Ennek lehetőségét kimutattuk az eredeti szöveg nyelvtani elemzése közben (35.o.). A következő csillagászati és történelmi érvek az állításaink valószínűségét igazolják. Amit állítunk, nem több és nem kevesebb, mint hogy a mágusok valószínűleg Kr. e. 7. november 11-13 között érkeztek Betlehembe, a Jupiter és a Szaturnusz együttes megállása alatt, amelynek dátumát előre kiszámították, és amelyet akkor megfigyelhettek."
Végül pedig szeretném még kiemelni azt, amit a szerző a fordítással kapcsolatban mond. Szerinte a Máté evangéliumában szereplő mágusokat leghelyesebb bölcseknek fordítani és nem egyszerűen asztrológusnak vagy csillagjósnak (vö. 79.o.). Ezek a napkeleti bölcsek pedig
"a babiloni Marduk-templom tudós csillagászai és papjai voltak. A két nagy próféta, Ezekiel és Dániel, szintén Babilonban dolgoztak a száműzetés éveiben (Kr. el. 598-538). Dániel ott a királyok első tanácsosa lett és a legfőbb mágus rangját kapta (Dán 4,6; 5,11). Őskeresztény műalkotások ezzel a két prófétával együtt ábrázolják a mágusokat, akik Kelet felől vagyis Babilonból jönnek Betlehembe. Ebből következik, hogy ismerhették a Messiásról szóló jövendöléseket, különösen az asszír Bileám jóslatát: 'Csillag kel fel Jákobból' és 'királysága dicsőségre emelkedik.' (Szám 24,7és 17)." (vö. 12-13. o.)
Személyes megjegyzésként fűzném hozzá, hogy ez a könyv főleg azért tetszett, mert olyan valaki írta, aki akadémiai szinten jártas a hitbeli dolgokban (Biblia, teológia) és a tudományokban (matematika, fizika, csillagászat) egyaránt. Ez pedig manapság elég ritkaság, mert valaki lehet hogy szakszerű tudós, de gyerekcipőben jár a hitben, illetve fordítva. Ez a könyv pedig ékes példája annak, hogyha valaki mindkét területen jártas, akkor számára nincs ellentét a természettudomány és hittudomány között, hanem harmonikusan egymást kiegészítik, mint ahogy a test és lélek kiegészíti egymást.
"Az első századtól kezdve a keresztények egyik legnagyobb ünnepe volt január 6-án az Úr megjelenése (Epiphania Domini), amikor három eseményt ünnepeltek:
Jézus születése Betlehemben: az Úr megjelenése az egyszerű pásztoroknak, akik Izrael hű fiai és várják a próféták által megígért Messiást;
a mágusok látogatása Betlehemben: a megváltó Király kinyilatkoztatása a nemzetek képviselőinek, akik nem tartoznak Izraelhez, mégis a Messiást keresik;
Jézus keresztelője a Jordán vizében: Isten Fiának kijelentése az első apostoloknak, akik hallják az égi szózatot "Ez az én szeretett Fiam". (Ebből ered az ünnep hagyományos magyar neve: Vízkereszt.)" (9. o.)
A második idézet a hagyományos Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevekkel kapcsolatos.
"A hagyományos három név szír forrásokban fordul elő először: Karsudas, Hior és Bazantor, amelyek biztosan későbbi jelképes elnevezések, mert eredeti személynevüket nem ismerték. Ezekből alakult ki az 5. században az arám és görög nyelvjárásokban a Kaspar, Melkhior és Baltazar. Az utóbbi Dániel próféta babiloni neve, Melkhior pedig kifejezetten héber név: Melekhi-or = Királyom-fény, vagy Fény-király, ami már Jupiterre emlékeztet, a királyok csillagára. Kaspar az iráni perzsa Gathasphar rövidített formája lehet, amelyben viszont az öreg Szaturnusz elnevezése rejlik." (79. o.)
A következő idézet mintegy összefoglalja a sok kutatás végeredményét:
"1. Jézus az 'első cenzus' (népszámlálás) alatt az időszámításunk kezdete előtti 7. évben született Betlehemben, amint ezt tanúsítja többek között Lukács beszámolója és Augustus jegyzőkönyve (lásd 47. o.);
2. az a csillagászati jelenség, amire a mágusok hivatkoznak Máté szövegében, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása és látszólagos megállása, amely abban az évben hét hónapon át megfigyelhető volt;
3. ebből következik, hogy a mágusok ugyanabban az évben mentek Betlehembe, azokban a hónapokban, amikor a nevezett égi jelenség látható volt;
Ennek lehetőségét kimutattuk az eredeti szöveg nyelvtani elemzése közben (35.o.). A következő csillagászati és történelmi érvek az állításaink valószínűségét igazolják. Amit állítunk, nem több és nem kevesebb, mint hogy a mágusok valószínűleg Kr. e. 7. november 11-13 között érkeztek Betlehembe, a Jupiter és a Szaturnusz együttes megállása alatt, amelynek dátumát előre kiszámították, és amelyet akkor megfigyelhettek."
Végül pedig szeretném még kiemelni azt, amit a szerző a fordítással kapcsolatban mond. Szerinte a Máté evangéliumában szereplő mágusokat leghelyesebb bölcseknek fordítani és nem egyszerűen asztrológusnak vagy csillagjósnak (vö. 79.o.). Ezek a napkeleti bölcsek pedig
"a babiloni Marduk-templom tudós csillagászai és papjai voltak. A két nagy próféta, Ezekiel és Dániel, szintén Babilonban dolgoztak a száműzetés éveiben (Kr. el. 598-538). Dániel ott a királyok első tanácsosa lett és a legfőbb mágus rangját kapta (Dán 4,6; 5,11). Őskeresztény műalkotások ezzel a két prófétával együtt ábrázolják a mágusokat, akik Kelet felől vagyis Babilonból jönnek Betlehembe. Ebből következik, hogy ismerhették a Messiásról szóló jövendöléseket, különösen az asszír Bileám jóslatát: 'Csillag kel fel Jákobból' és 'királysága dicsőségre emelkedik.' (Szám 24,7és 17)." (vö. 12-13. o.)
Személyes megjegyzésként fűzném hozzá, hogy ez a könyv főleg azért tetszett, mert olyan valaki írta, aki akadémiai szinten jártas a hitbeli dolgokban (Biblia, teológia) és a tudományokban (matematika, fizika, csillagászat) egyaránt. Ez pedig manapság elég ritkaság, mert valaki lehet hogy szakszerű tudós, de gyerekcipőben jár a hitben, illetve fordítva. Ez a könyv pedig ékes példája annak, hogyha valaki mindkét területen jártas, akkor számára nincs ellentét a természettudomány és hittudomány között, hanem harmonikusan egymást kiegészítik, mint ahogy a test és lélek kiegészíti egymást.
Szólj hozzá !
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz