A találkozás

        Teltek múltak a napok,kezdtem megszokni az itteni munkát,a meleget,s már arra is futotta,hogy a környezetemet is figyelembe vegyem. Tetszett amit láttam,szép gondozott fák az út szélén,gyönyörű parkok,sétáló utcácskák,na meg a Lidra,a város régi központja.Minden hétvégén ide mentem szabadidőmbe,mert sok ember gyűlt össze,mindenféle náció,amit az ember el tud képzelni,na meg itt volt a város legolcsóbb Internet kávézója.Másfél euróért beszélhettem a családommal,egy órát és utána centbe mérték a plusz időt.Jó volt látni a familit,a fiamat,a feleségem,hazagondolni,csak utána kellet,egy óra kettő,hogy lélekbe is visszatérjek ide.Itt beszéltük meg,a nagy találkozót,éspedig egy szerdai napra,amikor nekünk rövid napunk van,csak három óráig dolgozunk,tudniillik a feleségem Katica is ki akart jönni,felfedezni Ciprust,vagy talán meghódítani?.....Vegyes érzelmek keringtek bennem,engedjem,ne engedjem,ha a szívemre hallgattam,alig vártam a találkozást,ha a tapasztalatomra,hááát...nem szívesen egyeztem volna bele!De Katócámmal nem nagyon lehet vitatkozni,jönni akart és jött is!

       Hétfőn már csak rá tudtam gondolni,kedden alig telt a nap,és eljött a munkaidő vége,amikor szóltak,hogy gyűlés lesz. A főnök úgy döntött,hogy a jó eladás miatt,a szerdai napot kinyújtják normál munkanapnak,és ha kell mindenki túlórázik!Kétségbe estem,mi lesz most,ki hozza el a feleségem Pafoszról?Meg volt beszélve,egy kollégával,hogy munka idő leteltével,a benzin árának ellenébe,elhozzuk Katót a reptérről,ami egy jó négy órás út volt.A kollégám,mivel máshol dolgozott,hamarabb végzett,s várta a fejleményeket.Pénzem nem volt,Katicánál volt ötven euró,a havernek meg csak annyi benzinje,hogy Pafiszig eljusson,visszafele ebből a pénzből kellet volna benzint venni.A túlóra bejött,minden ember akkor akart vásárolni,mintha direkt ellenem szervezkedtek volna!Panaszkodtam is a kollégáknak,mikor az egyik azt kérdi tőlem,hogy jön Kató Pafoszra,az összes gép ebben az órába Larnakára érkezik!!!!!Na bummm,most akkor mi legyen?Hova érkezik a feleségem,honnan kell elvennie a barátomnak,mert azt már tudtam,hogy én nem lehetek ott!A baj csak az volt,hogy az autóban lévő benzin nem lett volna elég Larnakáig,s onnan Pafoszig,vagy egyik vagy a másik.Kétségbe estem,hívtam a repteret,ott csak egy robot válaszolt,nem értettem egy kukkot sem,hívták a barátok,ők sem jártak jobban,interneten próbáltuk lekérdezni a járatot,ott meg a járat számát kérték,amit persze nem kértem el Katótól,Ő pedig a repülőn ült,s elérhetetlen volt telefonon,s nem tudott semmit a nagy felfordulásról,a sírás határán jártam,mi lesz most vele?Aztán döntöttem,szóltam a barátomnak,induljon el Pafoszra,s ha nem oda érkezik,visszafordul Larnaka felé, én indulok szembe vele,egy másik jóindulatú kollégával,elvesszük Katót,és végül összeszedjük őt,a feleségemnél levő pénzből benzint véve!Ez körülbelül felvette volna az éjszakánkat!Végeztem a munkával,végre hazaengedtek,de csak ezután jött a java!Vártam,vártam,az őrület határán,jöttem mentem,le fel a lakásba,aztán a ház körül,mert nem bírtam bent,kezembe a telefonnal,híreket várva.Egy jóindulatú lakótárs a kezembe nyomott egy fél csomag cigit,mert már arra sem volt pénzem,s nyugtatni próbált,ne idegeskedjek,nem maradok asszony nélkül.Kicsordult a könny a szememből!Mindenki készenlétbe volt,mintha egy minisztert vártunk volna.

     Aztán megszólalt a telefon!Egy idegen szám hívott,egy ciprusi szám!Felkaptam,s a feleségem drága,de felháborodott hangját hallotam...Hol vagy itt vagyok már egy fél órája.....meglepődhetett mikor szinte ordítva kérdeztem vissza....Te hol vagy!.....Hát Pafoszon,nem mondtam hogy ide érkezem?.....kérdezte a világ legtermészetesebb hangján,nem tudva azt,min mentem át az este folyamán.Akkora,de akkora kő esett le a szívemről,hogy egész Ciprus beleremegett!Mondtam neki,hogy várjon,mert ha én nem is de megy valaki utána......Megnyuvasztlak téged is,s azt is aki utánam jön!....mondta kb akkor mikor Feri a barátom melléje ért.Az a két és fél óra volt életem leghosszabb ideje,míg a ház mögötti parkolóba,egyik cigit a másik után szíva,rájuk vártam!

       Jött a fehér autó,megállt,s végre megölelhettem a feleségem!!!!Szerintem ez volt házasságunk legfórróbb ölelése,és csókja!Felhurcolkodtunk lepakoltunk,s elmeséltem a történteket.Ő pedig az övét!Miután megérkezett,jött rá,hogy nem kapcsoltatta be a telefonján a roomingot,tehát nem tud velem beszélni!A reptér előtt,nem várta senki,mint ahogy meg voltunk egyezve! Nos.....mit tehetett,odament valami taxisokhoz,és kézzel lábbal megértette velük,hogy fel kell hívjon egy külföldi számot a telefonjukról,majd miután nem álltak kötélnek,keresett egy rendőrautót,és szintén jelbeszéddel elkérte a rendőr mobilját,és arról hívott fel engem! Szerintem a rendőr meglepetésében még védekezni sem tudott,az ismeretlen nyelvet beszélő,kézzel lábbal mutogató nővel szemben,s feltétel nélkül átadta a telefonját....

  Na,ez az én kicsi feleségem!!!Véleményem szerint a pigmeusok között is boldogult volna,füstjeleket eregetve,amiből megértettem volna,hogy Ő itt van!

    A folytatásban kettőnkről szól majd a történet,na meg a balesetemről,ami szinte átszabta az arcom,s alig kímélte meg a szemem világát.Jövő héten,hogy visszatérjek a jelenbe,költözünk,egy lakást sikerült bérelnünk,ahol csak ketten leszünk,s előre is elnézést kérek ha kések,de nem tudom milyen lesz az internet hozzáférésem,de folytatom megígérem!