Csak nekem?

Mit fogadhatnék én még el?

Ha az életben oly sokfélét

Kaptam-adtam, ki értékel

Meglátja azt, ami nekem kell?

Szeretem az őszintén jött hangot

A vélemények sem borzasztanak el

Meghallgatom ami számomra kell,

S megszívlelve jellemem formálom.

Köszönöm a biztatást, a jövőre

Bizalommal, hittel, melegséggel,

Szikrából gyújtok tüzet, kellőre

Táplálom meghitt lelkesedéssel.

Nem kérdés az, hogy mit akarok,

Mert én szinte mindent befogadok.

Mindennek örvendek, ami jó,

És Tiszta Forrásból származtató.

De miért csak nekem, a szép szó?

Szerénységem bár hiteles igazvaló,

Befogadok szeretettel mindent,

Ami talán másnak is boldogító!