Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Ég a földdel

Ég a földdel
A nemszeretem téli napok beköszöntével igyekszem fogódzót találni e szomorú időszakban. Ha lehull a hó, már könnyebb a lelkemnek. Az első pár nap csillogó, extatikus öröme után, mikor a világ egy fokkal szürkébbre fakul és hajlamos vagyok beleunni szinte érintetlen szépségébe, olyankor kell bele feledkezni a havas világba. Ilyentájt, ez az „ilyen” délután három után értendő, ha figyelmes vagyok, megláthatom. Hogy mit? Például azt, hogyan közlekednek a macskák a hóban. Kényes, finom tappancsaik alig érintik a havat, kivéve, ha porhó, mert abba aztán hasig süllyednek. Pár tétovázó lépés után elnyújtott, hosszú szökellésekkel menekülnek száraz helyre, majd csodálkozó pofával leülnek, és sürgősen mosakodni kezdenek. Ezután hajlékony gerincüket ívesre görbítve rákucorodnak lábaikra és melegednek. Úgy, mint a galambok, akik a szelíden füstölgő kémények szélén egyensúlyozva melengetik farkukat és talán a nyár arany fényein merengenek. Cinkék tornáznak aggodalmas igyekezettel a szalonnabőrön, kis csapatuk hangos vitába száll az etetőre érkező verébsereg lármás koldus-seregével, majd mintegy varázsütésre elcsendesül a táj és egy vércse ragad el egy vigyázatlan gerlét. Kutyák szimatolnak álmos pofával a füstbe, és pár próbálkozó vakkantás után karikába feküdve őrzik hasuk melegét, s a tyúkudvar egyébként vérmes trubadúrja is elgondolkodva mereng, fél lábon, míg körötte udvartartása hölgyei sertepertélnek.
Ilyen téli délutánokon, mikor megáll az idő, néha varjak fekete serege szántja a hófelhőktől terhes eget, és a háztetetők paplanjának fehérje összecseng az ég színével. Szelíden olvad össze a kétféle fehér, és ha figyelmesen hallgatom, talán meghallom, amint a közelgő szürkületben, valahol távol durcás kis angyalok muzsikálnak.

Megtekintések: 49

Tetszik

1 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Csuták János Január 21, 2011, 4:57pm: Már megint egy gyöngyszem! És milyen szép!

Hozzászólt Pálfy Gizella Csilla Január 21, 2011, 3:51pm: Csak beleolvastam, es vegigolvastatta magat, tetszett

Hozzászólt Telchne Dancs Rozsa Január 21, 2011, 2:50pm: A hangulatfestes remek, gratulalok.

Hozzászólt Vass Geza-Attila Január 21, 2011, 12:17pm: Egy komoly kiado kene...Nagyon "kepszeru". Tenyleg, lelki szemeim elott pereg le az iras !!!

Hozzászólt Szőcs Árpád Január 21, 2011, 10:26am: Irodalmi mű,újságba,antológiába kívánkozik.EMV szerintem már kitudna állítani egy könyvecskét az itt megjelent

írásokból,festmény/ek-ből.

Kellemes élmény volt a mű olvasása.

Hozzászólt Csergő Katalin Január 21, 2011, 10:14am: Igen.A csendes.fehér,téli világnak is megvan a szépsége,csak észre kell venni.És kedves Katika,a Te szemed észreveszi ezeket a pillanatokat.Köszönet érte,hogy leírod és nekünk adod.

Hozzászólt Gálos Éva Január 21, 2011, 10:07am: Ez igen! Gratula! Remélem tudsz szponzort találni a kiadáshoz!

Hozzászólt Kákonyi Csilla Január 21, 2011, 9:47am: Elbűvölő...! :))

Hozzászólt Szilágyi Perjési Katalin Január 18, 2011, 9:51pm: Köszönöm, hogy olvastatok!

Hozzászólt Dömösi ( szovátai-Szász) Anna Január 18, 2011, 3:55pm: Nagyon köszönöm, irásod.Idillikus kép.

Hála Istennek,hogy ilyen tehetséggel birsz ,hogy toll végre kerülhetnek gondolataid és még másoknak is juttatsz belőle.