Rejtély hogyan, de megtörténik. Elég egy arc, egy mozdulat, egy szín, egy illat és Te ott találod magad, a múltnak egy olyan elfeledettnek hitt zugában, melyre évtizedek óta nem is gondoltál. Rejtély, hogy agyunk tudatalattijában mikor és milyen folyamat indul be valami, néha egészen prózai dolog hatására.

Krumpli-saláta készül vacsorára. A héjában főtt krumplit hámozod, kapkodva, mert nem vártad meg, hogy teljesen kihűljön. Gőzölgő, meleg főtt krumpli illat száll az orrodba. Millió a teendőd, terved, időbeosztásod, mégis  … évtizedeket repülsz vissza az időben. Gyerek vagy újra, a hatvanas években egy Kisküküllő menti kis faluban. Esteledik. Az esti harangszó meghitt, kedves, ismerős hangja tölti be a völgyet. A lenyugvó nap sugara még egy utolsót csillan a templomtorony ezüstszínű palástján. Mint a mai nap utolsó fohásza. A készülő vacsora illata terjeng a levegőben. Édesapád friss vízzel tölti meg a kút melletti itató vályút, majd kinyitja a kapuszárnyakat a csordából imbolygó lassúsággal hazatérő, kérődző tehenek előtt. Majd magasra tartott fejjel a hangos gúnár lépdel befele, a pozíciója fontosságát megerősítő, gágogó libacsapattal. A szárnyas népség a galambokkal békés együttlétben búzát csipeget. A disznók vedrében leforrázott illatos korpa gőzölög, te pedig ugyan úgy kapkodva morzsálod bele az apró főtt krumplit. Ujjaid belemélyednek a még forró krumpli sárga belsejébe.  Még egy kicsit, még egy kicsit, mígnem kísértésbe esel és egyiket-másikat, úgy, ahogy van, só nélkül, nem éppen tiszta kezekkel - de ki törődött akkor azzal - szépen megeszed. Hogy milyen finom volt, azt a megmaradt emlék őrzi csupán. Ilyen krumplit azóta sem ettél, gyerek sem lehetsz újra … a régi otthon sincs már, szeretteidet is magával vitte az idő kegyetlen, de törvényszerű múlása …

Kitálalod a krumpli-salátát és a család nem tudja, hogy te milyen messziről jöttél vissza a jelenbe.

Hogy néhány perc ajándékot kaptál.

Önmagadtól.

Aztán minden visszatér a régi mederbe. Működésbe lép a háziasszony reflex: fogytán a zabkorpa a kamrában. Kétnaponta friss kenyér sül, kenyérliszt –rozsliszt - korpa keverékből. Ha látná nagyanyád a modern kor dizájnos „sütőkemencéjét”, parázs, varizsáló, hőmérőként funkcionáló toll-próba nélkül! Hogy mosolyogna nagyapád a hófehér bajusza alatt, hogy „na, nézd meg, mama, ez a lyánka boltból veszi a disznók ételét, a korpát”.

A világ változik, óriási léptékkel és nem minden területen a jó irányba. De egy dolog örök és kisajátíthatatlan minden generáció számára: AZ EMLÉK HATALMA!

2018.06.27.