Szólj hozzá !

Hozzászólt platz otto December 22, 2010, 1:02pm

akarmilyen jo a sorsod a szulofold mindig visszavar  mert az a tehazad

kethazat adott az iste de az igazi csak egyvan  az a te szulohazad  akire mindig sohajtva gondolszes  es  lelked melyen  mindig otvan

Hozzászólt Herbst Boglárka December 21, 2010, 7:16pm

Köszönöm Zoli bácsi!:)

Hozzászólt Barát-Szilveszter Csilla-Melinda December 21, 2010, 7:16pm

Köszi, köszi Drága Bogi!

Az én kisfiam 7 éves lesz hamarosan. Kérlek tegezz.

Valahogy mindent ki kell mondanunk magunkból, s milyen jó, hogy vagyunk fiatalabbak is akik szembe merünk nézni  a "nagyokkal".

Szeretném ha írnánk még egymásnak.

Üdvözlettel:

Csilla.

 

 

Hozzászólt Herbst Boglárka December 21, 2010, 7:07pm

Kedves Csilla!

Persze itt is kérdezhet.

Szóval 10 éves voltam mikor kiköltöztünk.Egy rosszul sikerült családi vállalkozás miatt elárverezték a házunkat, szóval jönni kellett, és gondolom a szüleim a "szégyen " miatt is döntöttek úgy, hogy nem maradunk otthon. Ide Magyarországra költöztünk ki. Először albérlet meg albérlet..... és két éve jutottak el oda szüleim, hogy házat tudtunk venni, újra fel tudtunk állni. Most tudjuk szerintem "ott folytatni" ahol abbahagytuk. Van a szüleimnek munkája én tudok iskolába járni. Ez most így azt hiszem jó.

Még az állampolgárság körül voltak nagy kavarodások, de az is szép lassan meg lett. Ez a költözés és hogy kérjük az állampolgárságot igazából a szüleim döntése volt.

Igen egyébként ez egy nagyon nehéz kérdés, hogy menni vagy maradni.Mint írtam én nem tudtam dönteni, nekem ezt kellett csinálni.

Szerintem még segítséggel is nehéz új életet kezdeni és tudom,hogy mindenki fél az ismeretlentől, az emberek elfogadástól.(még az is aki nem mondja)

Viszont ha nagyon akar menni és úgy érzi,hogy megtört - azért mert otthon maradt- akkor lehet, hogy az elutazást kellene választani. Önző dolog, de a saját boldogságunk a legfontosabb, mert ha boldogok vagyunk és kiegyensúlyozottak akkor az látszik rajtunk,nyitottak leszünk és minden ember úgy fog ránk nézni, hogy mosolyt csalunk a szájukra, mert látja a vidámságunk a belső boldogságunk és nem betegszünk bele a boldogtalanságba.

Az én eseteben,  ami miatt írtam is ezt a pár sort, szóval én úgy érzem , hogy otthon tudnék boldog lenni. És ha ezt mondom anyukáméknak tudja mi  válasz?! "Ezért építkeztünk?" Most akkor feleljek meg annak az elvárásnak, hogy ezt a szüleim "nekem" építették és maradjak itt és kötelező érvénnyel itt legyek boldog?

Hány éves a kisfia? Lehet ha még mindig érzi és lenne lehetősége menni kéne! (?) De tudom ,hogy nagyon nehéz, mert tényleg ott van az az érzés. Milyen érdekes, hogy ennyire kötődik és mennyire szép is! Mert valószínüleg okkal születünk oda ahova születünk és minden egyes döntésünknek is meg van az oka.

Úgy gondolom, hogy ha még mindig gondol arra, hogy el kellene mennie akkor szerintem menjen, mert -esetleg- ez a gondolat is okkal jelenik meg önben. de távol álljon tőlem , hogy "rávegyem "bármire is. Csak én így látom a helyzetet. Az Önét az enyémet és még ki tudja hány száz, millió ember helyzetét aki nem írja le nem beszél róla hanem elfolytja.

Igen , dönteni nehéz. Tisztában kell vele lenni, hogy mindig a pillanatnyi döntésünk lesz abban a pillanatban a legjobb döntés. De később?

 

Bogi

Hozzászólt Barát-Szilveszter Csilla-Melinda December 21, 2010, 12:35am

Drága Boglárka! Nagyon érdekel a te történeted! Kérdezhetek itt? Vagy megadhatom az email címemet:

Tudod, nekem régen is lett volna lehetőségem külföldre utazni: testvérem karolt volna fel egy  más országban (akkor még nem voltam anya), utána munkalehetőség vagy családalapítás révén. Soha nem mentem. Belül valami nem engedte, hogy "elszökjek hazulról". Ámbár nagy volt a kísértés. De itt álltam, inkább, mai napig is kettétörve.

A jelenben még vag,y talán már a múltban? Van egy kis rés, ami kisfiammal sodorni akar messze Európába. Mennék is meg nem is. Valami tart vissza. Ugyanaz a belső szelíd hang. Csak ott van rajtam kívül egy kis élet, és nem tudok dönteni... Nehéz, ....

Te hány éves voltál mikor kimentetek külföldre? Nyelvet tudtál? Hogy ment a nyelvtanulás? (ha nem Magyarországon laktok). Kérlek válaszolj, nagyon érdekel.