Félelem
Írta: Attila-benczi

Ijesztő árnyát látom hangulatomnak
Fekete foltként tapadva kúszik felém.
Egyedül ülök félelmeim közepén.
Láztól kipirult arccal bámulok magam elé.

Tollam maradványa felsértette bőrömet.
Sötétvörös vérem elsárgult papírlapomra
Csöppent, elmosva a nehezen leírt sorokat.
Lábaim remegnek, félelem árnyéka követ.

Nincs erőm szembeszállni vele, erősebb.
Ablakomat karmaival vakarja a sötét éj.
Keresem helyem, mint egy kotorékeb.
Körbefogott gondolataim, kiáltják:
NE FÉLJ!