A kelt tésztából készült, kerekre szaggatott (pánkó, pampuska) ...  a farsangi ünnepnapok elmaradhatatlan tartozéka -írja a Magyar Néprajzi Lexikon. És ez így is van.

 Jómagam egy darabig aggódtam nekifogni, de gyerekeim kérlelésének nem  lehetett ellenállni. Úgyhogy a farsangi közoktatási rendezvényeink fánksütő anyukája lettem. Sőt, a legkisebb még fánksütő versenyre is rendre benevez. Ez már  nehezebb ügy, persze nem is… fánkot sütni garantált siker.

Fánktörténelem – a kezdetek:

A fánkra is igaz, hogy már az ókori rómaiak és görögök is éltek valami hasonlóval. Annak hosszúkás alakja volt, és sütés után mézzel vagy ( nem tévedés!) halszósszal kenegették meg.
A középkorban az arab szakácsok már élesztős tésztát sütöttek olajban, de még ekkor sem tettek  a tésztába semmi cukrot,  viszont sütés után  édes szirupba pottyantották, hogy azzal megszívja magát.
A fánk az 1400-as évek óta  népszerű Európában.  Ekkor a  nyers és semleges ízű  fánktésztát sós töltetlékkel töltötték, és töltötten  sütötték. A fánktészta akkoriban teljesen megegyezett a kalácstésztával,  idővel aszalt gyümölcsökkel tökéletesítették, majd olajban sütöttek ki, ebben a hollandok voltak az élenjárók.
 Amerikába is  a holland telepesek vitték, és csak az 1800-as évek közepén vált lyukassá , ami  az amerikai módi.

Amerikában lyukas…
Egy  legenda szerint 1847. június 22-én egy amerikai hajó hatalmas viharba került. Jó nagy vihar lehetett, mert a  kormánykerék egy küllője átszúrta a nyers fánktésztát, amit később kisütöttek spórolós népek lévén. Látták, hogy a lyukas fánk jó, és azóta így eszik.... Imádom az ilyen mesés gasztrolegendákat!)

A fánk európai karrierjéről számos "hiteles" legenda is él a köztudatban.

Az egyik  legismertebb szerint Marie Antoinette egy karneváli éjszakán ismerte meg a csemegét. Egy udvari farsangi álarcosbálról megszökött, álöltözetében elvegyült a bálozó tömegben. Eközben megéhezett, s egy  utcai árustól  vásárolt fánkot,  ami igen ízlett neki. Ezért  a kíséretében tartózkodó lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosárnyi csemegét. A karnevál elmúltával a királyné a fánksütő mestert  palotájába hívatta, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettől kezdve vált a királyi lakomák kedvenc finomságává. 

Egy másik hangulatos   történet szerint  egy  Krapfen nevű pékmester temperamentumos nejének,  bizonyos Cecíliának köszönheti létét a fánk. Az asszony ugyanis haragjában egyszer  hites urát célba vette egy  adag tésztával,  de a tészta  a tűzhelyen forrósodó zsiradékban kötött ki... s elkezdte  páratlan karrierjét a FÁNK!!!

Attól fogva hosszú sorokban várakoztak a vevők Krapfen péksége előtt, hogy fánkhoz jussanak. Illatát még a császári udvarban is szimatolták.   1815-ben a napóleoni háborúk végét jelentő Bécsi Kongresszus és békekötés alkalmával, az európai koronás fők a város vendégeiként hónapokig tanácskoztak, Krapfen pék ekkorra udvari szállítóvá lépett elő, és a farsang  idején két  millió darab  szalagos fánkkal  szolgálta  a tárgyalás sikerét.

Magyarországon a fánk a XIX. században terjedt el, és egyre több helyen lett szokássá, hogy vízkereszttől - hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerüljön ez a nyalánkság.

A farsangi szokáshagyományokhoz tartozó farsangi fánk csábítóan finom édesség, élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklekvárral tesszük tökéletessé. 

 A legismertebb farsangi fánk bizony a  szalagos, nevét a barna fánkon körbefutó, a fánk tökéletességét bizonyító fehér csíkról kapja.  A  farsangi szalagos fánk általában vizespohár nagyságú, aranybarna színű, gömbölyded. Közkedvelt még a csöröge, vagy forgácsfánk, és a rózsafánk.

Érdekes, hogy a Tiszántúlon  hígra készítik a tésztát, nem is hagyják megkelni, hanem merőkanállal körkörösen belecsurgatják a  forró olajba – különös alakzatok  formálódnak belőle, amelyekből  a hozzáértők  még jósolni is tudnak, hiszen meglátják a jövőt  benne.

 Melyik az igazi farsangi fánk?

A farsang jellegzetes  ételét a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Az eredeti szalagos farsangi fánk, továbbá a rózsafánk, a forgácsfánk (csöröge) cseh fánk mind-mind a farsangi asztalok kedvelt csemegéje ma is.

Íme, egy klasszikus recept, egyetlen " hibája", hogy sok tojás, illetve tojássárgája kell hozzá, de hát az életet élvezni kell! A recept forrása: http://www.lajosmari.hu/recept/365/farsangi-fank--klasszikus-recept

Farsangi fánk klasszikus receptje
Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

• 2,5 dl tej
• 30 g élesztő
• 1 kk.+50 g porcukor
• 500 g finomliszt
• só
• 6 tojássárgája
• 60 g lágy vaj/margarin
• 1 ek. rum
• olaj a sütéshez
• vaníliás porcukor a szóráshoz

Tennivalók:

1. A tejet meglangyosítjuk, 1 dl-ben elkeverjük az élesztőt és 1 kk. porcukrot. A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük az élesztős tejet, a szélekről egy kevés lisztet keverünk hozzá, aztán konyharuhával letakarjuk, és hagyjuk a kétszeresére nőni, azaz kovászt készítünk (15 perc).

2. A maradék 1,5 dl langyos tejben elkeverjük a maradék 50 g porcukrot, 1 csipet sót és a tojássárgákat, majd a liszthez adjuk, és fakanállal összedolgozzuk. 2-3 részletben beledagasztjuk a vajat/margarint, végül a rumot (egészen lágy tésztát kapunk!), letakarjuk, és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük (30 perc).

3. Lisztezett munkalapon átgyúrjuk a tésztát, lisztes tenyérrel ellapogatjuk-kihuzigáljuk, és 6-8 cm átmérőjű, lisztbe mártogatott pogácsaszaggatóval (vagy pohárral) kiszúrjuk (a leeső részeket liszt nélkül összegyúrjuk, újraszaggatjuk). A korongokat 5 cm távolságra, lisztezett tálcára vagy deszkára rakosgatjuk, tetejüket vékonyan megkenjük olajjal (hogy meg ne kérgesedjenek), majd előbb folpackkal, aztán konyharuhával lazán letakarjuk, és ismét a kétszeresére kelesztjük.

4. Egy közepes méretű (25-28 cm átmérőjű) lábasba 2-3 ujjnyi olajat öntünk, felmelegítjük – ne legyen füstölgő-forró, mert túl hamar megpirul benne a fánk külseje, de félő, hogy a közepe félig nyers marad!

5. Hüvelykujjal benyomjuk a tésztakorongok közepét, és azzal a felükkel tesszük az olajba, ami felül volt, s egyszerre nem túl sokat! Lefedjük a lábast, ugyanis ettől lesznek „szalagosak”, s  néhány  percig sütjük a fánkokat, majd  megfordítjuk és fedő nélkül aranybarnára sütjük őket. Felitatjuk róluk a felesleges olajat, tálra rendezzük,  és forrón tálaljuk. Sárgabaracklekvárt kínálunk mellé.

Bevált tippek:

Az összegyúrt tészta inkább híg legyen, mint kemény.
Az olaj hőmérsékletet az olajba tett fakanállal ellenőrizhetjük, ha buborék képződik a nyél körül, elég meleg. Érdemes próbasütést végezni.

Szalagos fánk receptje - kevesebb tojással, spórolós napokra

 fél  kg liszt

2,5dl tej

 2,5 dkg élesztő

 5 dkg olvasztott vaj

 2 tojás

 5 dkg cukor

 0,25 dl rum  

 csipet só

olaj a sütéshez

porcukor a tetejére

sárgabaracklekvár  a tetejére

Elkészítés : ugyanaz, mint az előzőnél.

Így is lehet: Horváth Ilona " módra" ez kell hozzá:

Hozzávalók:

500 g finomliszt,

20 g élesztő,

50 g porcukor,

50 g vaj,

2 tojássárgája,

fél deci rum,

késhegynyi só,

 fél liter tej,

a sütéshez olaj kell,

a tálaláshoz sárgabarack lekvár dukál.

Tánczos Erzsébet

Forrás: http://netfolk.blog.hu/2015/02/05/ne_feljunk_a_fanktol