A székelykapuk faragványaik szépsége és impozáns megjelenésük miatt igazi műremekeknek számítanak. A székelykapuk a Székelyföld kulturális örökségének részét képezik, hozzátartoznak a települések építészeti arculatához, népi építészeti együttesnek, épített örökségnek tekinthetők. Nehezen találhatunk két egyforma székely kaput, egyéniségüket a díszítésük adja meg. A díszítést három részben tárgyalhatjuk, úgy, mint: faragás, festés illetve felirat. Az alábbiakban bemutatunk néhányat közülük, amelyek megyénk középső részén díszítik a falvak arculatát.

A mai székelykapu három oszlopra állított kétosztatú építmény. Részei a befelé nyíló nagykapu — ez a megrakott szénásszekér magasságához igazodik — és a gyalogosok részére készült kisajtó. A három tartóoszlopot közös szemöldökgerenda fogja össze, erre épül a néhány sor zsindellyel, esetleg cseréppel fedett egy- vagy kétsoros galambbúg. A kapulábak és a szemöldök- gerenda tartósabb összekapcsolására kötéseket alkalmaznak. A kötések a kapu felső nyílásának félkörös, boltívszerű kiképzést adnak. Kapuink díszítésére faragás, ritkábban festés és faragás együttesen szolgál. Ehhez alkalmas területül a három kapuláb, a kötések, a szemöldökgerenda, valamint a kis- és nagykapu közötti szintkülönbségből adódó kisajtó feletti rész kínálkozik. A székelykapun sok esetben évszám és felirat is van, s gyakori kedves kiegészítője az estéli és vasárnapi beszélgetések színhelye, a mellette lévő fedeles pad, az ún. szakállszárító.

Marossárpatakon

A marossárpatakiak két székelykapuval büszkélkedhetnek, mindkettő tervezője és alkotója Miholcsa József szobrászművész volt. Az egyik, hat évvel ezelőtt készült, s a művész portája elé helyezték el. A másik székely kaput a történelmi szoborpark bejáratánál állították fel 2011-ben. „A saját részünkre készített hatkarikás székelykapu háromszéki eredetű, egy csodálatos hasonmása van Csernátonban. Onnan vettem a mintát, megtetszett a tiszta szerkezete, s a kaputükör, amely gerendákból van ácsolva úgy, hogy hat kört tesz ki. Háromszéken a kapulábakat indás, cserelapus vagy tulipános mintával díszítik, ehhez próbáltam igazodni én is. Elmaradhatatlan a Nap és a Hold jelképe, amely a megújuló életet, a jövőbe vetett hitet, illetve a múló időt jelképezi.” - tudtuk meg Miholcsa Józseftől. A szobrászművész székelykapuja fenyőfából készült, díszítéseit áttört fenyődeszkák motívumaival alakítják. A 2006-ban állított remekmű külső felén rovásírással látható: „Isten áldd meg a magyart”, illetve Bethlen Gábor szállóigévé vált, Bibliából átvett mondása: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.” A történelmi szoborpark bejáratánál cserefából készült székelykapu áll, amelynek nincs kiskapuja. Tömör, faragott mintája az udvarhelyszéki szőlőfürtös, szőlőleveles, tulipános motívumokat követi. A kapuláb alsó részén látható Erdély és Marossárpatak címere, a kapu felső részén a Nap-szimbólumok mellett galambok is szerepelnek. 

Nagyernyében

A nagyernyei plébánia székelykapuját 1976-ban állították. Ott jártunkor, László Szabolcs plébános éppen a szabadságát töltötte, ezért Nemes Gyula helytörténésznél érdeklődtünk. „A kapu más építménnyel nem függ össze, nyílása felül köríves. A kiskapu íve alacsonyabb, fölötte felirat: Ki belépsz ide, lásd meg a jót, amit követned kell – 1976. A nagykapu szárnya felül áttört szerkezetű, a kapudíszítmények között van napábrázolás, korsós és indás díszítés, felül egysoros galambdúc látható. A székelykapura rozetta, tulipános és leveles motívumok is felkerültek. A kiskapu fölött, az indák csúcsán két madár, egymásnak szembefordulva a szeretetet jelképezik. Csőrükben leveles faág, ami a tavaszt, a megújulást hirdeti.” – fejtette ki a helytörténész.

Sáromberkén

A sáromberki református gyülekezet presbitériuma, Porkoláb Levente lelkipásztor kezdeményezésére, 2005-ben döntött a székelykapu állítás mellett, amit papilak elé helyeztek el. „A régi kapu és kerítés 25-30 évvel korábban volt elkészítve, s elég elhanyagolt állapotban volt. Egyik presbitériumi megbeszélésen megfogalmazódott a kerítés és kapu kicserélésének kérdése. A székelykapu állításnak volt már gyökere településünkön, hiszen Fülöp Marika néniék háza előtt, a kultúrotthonnal átellenben, még jóval a rendszerváltás előtt készült el. Felvettük a kapcsolatot a nyárádremetei Nyulas Istvánnal és fiával Zoltánnal, akik vállalták a kapufaragást.” – mondta Porkoláb Levente lelkipásztor. A cserefából készült, galambbúgos kapun a tulipános motívum uralkodik, s a kerítés elkészítésénél sem hagyták ezt figyelmen kívül. A kiskapun a következő felirat olvasható: Isten segedelmével állíttatta a sáromberki gyülekezet. A nagykapura a 100. Zsoltár, 4. verse került fel: Menjetek be kapuin hálaadással, udvaraiba dicsérettel. A szemet gyönyörködtető alkotás kaputükrén, olajágon elhelyezkedő galambok vannak, csőrükben olajlevéllel. Alatta egy másik egyházi szimbólum: IHS – Jézus az emberek megváltója. A kiskaput búzakalász és kehely díszíti, fölötte a Krisztus monogram látható.

Vajdaszentiványon

Dénes Csaba lelkipásztor 2004-ben került a Vajdaszentiványi Református Egyházközség élére. „A parókia előtt elhelyezett székelykapu felállításával egy régi álmom vált valóra, amit Görgényszentimrén nem sikerült kivitelezni, megvalósítani. Mielőtt megrendeltük volna a díszes kaput, szakkönyvből dokumentálódtam a faragott mintákkal kapcsolatosan.”- tájékoztatott a lelkész. A vajdaszentiványi presbitérium Székely István nyárádremetei fafaragó mestert kérte fel a székelykapu elkészítésére. A kapu magassága 3,85 méter - ennek tetején galambdúc áll-, szélessége 5 méter. A galambdúc kettős szerepet tölt be: védi a kaput a csapadéktól, és otthont biztosít a galamboknak. 2005-ben készült el, mintázata eredeti ősi magyar díszítőelemeket tartalmaz. A kapun a következő szöveg olvasható: „Dénes Csaba lelkipásztor, aki eltervezte, / Monda András gondnok, s egyház segítette. / Így áll itt a kapu mindenki kedvére, / Áldás, békesség ki- és bemenőre. / Dicsőség Istennek, most és mindörökre!”

Székesen

A székesi parókia udvara előtt szintén székelykapu díszeleg. Három évvel ezelőtt készült, felirata: Áldott, aki jő az Úr nevében. Az egyházközség vezetői a backamadaradi Barabási Örsöt kérték fel a székelykapu kivitelezésére, aki szívesen tett eleget a presbitérium óhajának. „Volt egy régi vaskapunk, amit ki kellett cserélni. Úgy döntöttünk, hogy székelykaput állítunk a helyére, hiszen ezek messze földön híresek és akár a település díszeinek is nevezhetjük őket.” – mondta Bíró László református lelkipásztor. A tiszteletestől azt is megtudtuk, hogy a szükséges anyagiakat a helyi gyülekezet adta össze.

Berekméri Edmond