Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Fesztiválországban
Atyánkfia ifjúságának máig emlékezetes élménye a Táncdalfesztivál. Akkoriban minden, valamit magára adó falusi kultúrházban, üzemi-vállalati klubban oltárszerű posztamensen villogott esténként a Kékes, a szocialista magyar nagyipar elektronikai csúcsteljesítménye. Nézte a fesztivált a fél ország, s szorított Cininek, az Illésnek, Harangozó Terinek meg Kordának. Hasonló, vagy tán még nagyobb karriert futott be a Ki, mit, tud?, helyi és országos selejtezőivel, döntőivel milliókat szórakoztatva, s tanítva-nevelve a nagytekintélyű zsűri által (Pernye, Rábai, Major, vagy Szinetár miniesszéire még ma is emlékeznek az ötvenen túliak). Már a hatvanas évek előtt is voltak ilyen jellegű rendezvények - seregszemlének hívták akkoriban az amatőrök vetélkedését. E militáns megnevezés utóbb kikopott, maradt a fesztivál, ami valóban az volt, ami: „országos vagy nemzetközi jellegű ünnepélyes előadás, bemutató stb. (sorozat)”, ahogyan azt a Magyar Értelmező Kéziszótár írja.
Atyánkfia is gyakran vett részt diák, majd amatőr színjátszó, hallgatóként-nézőként pedig zenei fesztiválokon. Ez a mai, fesztiválos cudar világ azonban… Igencsak helyesli, ha „a határon túliak magyarságtudatának, magyarságának megőrzésére” Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválját meg Csángófesztivált rendeznek, szívügye is, mert ezek valóban országos, sőt nemzetközi jelentőségűek, szellemiségünket tükrözve, ünnepélyes keretek között mutatják be nemzeti értékeinket országnak, világnak. Még azt is belátja, hogy szükség van a Hegyaljára, meg a Szigetre (utóbbi azért már elgondolkoztatja).
Gomba módra szaporodnak azonban országszerte az olyan „fesztiválok”, melyek a szellemi szféra helyett szinte kizárólag a testit, a kulinárist célozzák meg! Kisvárosok, falvak, egyes régiók - bevallottan hagyományteremtő szándékkal! - rendeznek bor-, sör-, kolbász-, tarhonya-, dinnye-, tök-, uborka-és cinkefesztivált (utóbbi nem madárka, hanem egy szatmári ételkülönlegesség!). Az általában egynapos „rendezvénysorozaton” Lagzi Lajcsi, a Fekete Szemek vagy a Megasztár valamelyik friss üdvöskéje képviseli a magas a kultúrát, a szomszéd polgármestert meg közben majd megöli a sárga irigység: Hogy ez nekem nem jutott előbb eszembe, na de majd jövőre!
(Kérésem: Ha van valami hasonló helyi „különlegesség”, értesítsetek róla! O.S.)
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Bálint Mária Augusztus 3, 2011, 11:45pm
-
- Szilágyballán Újborfesztivál (azt meg én találtam ki).
- Bicsérden Burgonyafesztivál.
-
-
Sepsiszentgyörgyön Széchenyi bál. Hagyományteremtő: Daragics Éva, művészettörténész.
-
Hozzászólt Ozsváth Sándor Augusztus 3, 2011, 9:41pm
-
Atyámfiai s Leányai az Úrban! Nem szeretném, ha ez a blog csak rólam szólna, mert ízlésem s eredeti szándékom ellen való, Hibás is vagyok egyben, mert - utólag belátom - hivalkodtam egy s mással...
Arra kérek mindenkit hát, hogy fesztiválozzunk inkább :-) ! Változatlanul érdekelnének újabb és újabb helyi különlegességek! Tudtátok pl., hogy pár éve rendeznek böllérfesztivált is - Napkoron?
-
-
Talán az akkori sikereknek köszönhető, hogy nemsokára felvettek a Színház- és Filmművészeti főiskolára - no nem a színész szakra, mert onnan már kiöregedtem (24 évesen!), hanem a színházelméletire, úgyhogy az lett a második végzettségem.
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Augusztus 3, 2011, 7:30pm
-
Kedves Sándor! Már akkor ott munkált benned a sikeres ember, utólag is gratulálok ahhoz, az akkor bizony óriási eredményhez!
-
Hozzászólt Boros Magdolna Augusztus 3, 2011, 4:49pm
-
Mivel régen kevés lehetőség volt a megmérettetésre,így a rostán a legtehetségesebbek akadtak fenn.Ma, tehetség nélkül is lehet valakiből "sztárt "csinálni. (Utálom ezt a szót, meg mindazt, ami ma hozzá kapcsolódik.) Egymás után tűnnek fel, de tűnnek el is, az ilyen " tehetségek ".Valószínű, az utókor csak azokra fog emlékezni, akik erre méltóak.
-
-
Nem nagyon szoktam előhozakodni vele, meg már régen is volt, de Nektek elárulom: 1972-ben a Ki, Mit, Tud? országos döntőjében, irodalmi színpadi kategóriában országos második helyezést értünk el legelső tanítványaimmal (Veritas Színpad volt a nevünk, s szerkesztett irodalmi összeállításokat adtunk elő)!
-
Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Augusztus 3, 2011, 4:34pm
-
A régi vetélkedőkön is voltak vesztesek, és mindig voltak méltatlanul elfeledettek. Hogy a maiak közül kinek sikerül a felszínen maradni? Nem lehet megjósolni, majd 30 év múlva meglátjuk...
-
-
A Táncdalfesztivál és főleg a Ki, mit, tud? valóban nagy találmány volt, méltán emlegetjük még ma is. Sok fiatal tehetségnek jelentett kiemelkedési lehetőséget. Emellett tanított, nevelt, alakította a közízlést...
-
-
Bizony, így volt ez! 1966. Építőtáborban voltunk Kiskunfélegyháza mellett, paradicsomot szedtünk. Akkor zajlott az első táncdalfesztivál. Két héten át a tábor hangszórójából zengett Kovács Kati győztes száma:" Nem leszek a játékszered! " De népszerű volt Koncz Zsuzsától a " Nincsen olyan ember ",vagy az Illéstől "Még fáj minden csók."A mai napig kedvenceim!
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz