Szólj hozzá !

Hozzászólt Halász Gizka December 3, 2011, 4:37pm

Sokszor késztet gondolkodásra, hogy másként, többet érez-e  az író, festő, a szobrász, az előadó művész, mint azok az ember, kinek nem  kenyere, nem önkifejezésmódja ez a fajta alkotás.

Éreztem már hasonló "kielégülést", mint a versírás, kimerítő fizikai munka után, hosszú gyalogtúra után, feltört tenyerem láttán, mert mindaz feladat volt, mindazt meg akartam csinálni és sikerült. Az élet is feladat, mely senkinek sem könnyű. Az élet "megcsinálása" is feladat, de az eszközeink mások. Az érzés mindannyiunknak hasonló lehet: van aki súlyt emel, van aki házat épít, van aki verset mond... 

Csak annak lehet nehezebb, aki sem munkában, sem alkotásban, sem szóban, sem tettben nem találja meg a kifejezésmódját, akibe bennszorul az egész világ.

Csilla, még rengeteg szemlélődésre késztető festményed van :)

Mindannyitoknak köszönöm a hozzászólást ♥

Hozzászólt Rokonál Ágnes December 2, 2011, 11:05pm

Méghogy a színészek élete, de a versíróké...!? A festőkről már nem is beszélve.

Hozzászólt Kákonyi Csilla December 2, 2011, 9:48pm

Kedves Gizka,

úgy hiszem, ahhoz, hogy egy festmény versírásra ihlesse a költőt, először is az kell, hogy a kép felkeltse érdeklődését,  majd elmélyült szemlélődésre késztesse. Ezt az elmélyült szemlélődést nagyon köszönöm! Örülök, hogy egy szép vers született belőle, drámai hangú, emberi tartalommal.    

Hozzászólt Berekméri Edmond November 30, 2011, 10:02pm

A színészek élete sem könnyű... 

Hozzászólt Nagy Magdolna November 30, 2011, 9:22pm

Jutalmad vastaps!