Az álomhoz 31 – 38. sor

Próbáltam mindent, mit az ember gyógyszere nyújthat,
Minden hasztalan: ily bajra sosem terem ír.
Rózsát és violát nyeltem s kutyatejnek a magvát,
Durva beléndeket és részegitő gyomokat:
Egy se segít! Aloé s jóillatu tiszta kapor sem,
Vagy sürü hűs kencék, síkos erős olajok.
Nékem a mák sem ad álmot, nincsen semmi hatalma.
Hasztalanul szedek én erdei nadragulyát.

(Janus Pannonius)

Így az idézet. Szerepel benne nyolc növény név: rózsa, viola, kutyatej, beléndek, aloé, kapor, mák és nadragulya. Ezekhez fűzök a továbbiakban néhány ismert és kevéssé ismert megjegyzést.

Rózsa – Rosa canina

A vadrózsa igen elterjedt cserjefaj, melynek áltermése a csipkebogyó (Cynosbati Fructus), melyet akkor szedjük, ha már a dér megcsípte, és a termés puhulni, ráncosodni kezd. Magas C-vitamin tartalommal rendelkezik. Sok gyógyhatású terméket is készítenek belőle, a legismertebb a teája. Bort is készíthetünk belőle: „csipkebogyóbort”. Ezt kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladás gátló hatású. A porrá zúzott szárított húsa – mag és szőrök nélkül – mézzel keverve féregűzőként ajánlott.

Viola  Itt e név alatt két növény is szóba jöhet:

– Matthiola incana (kerti viola)

Kerti viola, vagy nyári viola előfordulása szubtrópusi, mediterrán és mérsékelt éghajlatú területeken jellemző. A virágok illatosak, színük fehér, sárga, rózsaszín, piros, kék és lila árnyalatúak. Erről írja Lippay: „Leucoium, nyári viola, szederjes, meggyszínű, fehér pettyegetett. Ezeket, akik nem teljesek mind virágokért s mind magvokért kell egynéhány ágyacskákban egymás ellenében vetni, két nappal holdtölte előtt. A magvát is akkor kell leszedni, aki kicsiny, lapos és a közepe feketéllik.”

- Ennél valószínűbb, hogy az ibolyáról (Viola bifolia, v. odarata) van szó

Plinius szerint: „Vannak vad és kerti violák. A bíborszínűek hűvösítők.  Gyulladás ellen a testre rakják, vagy a homlokra is, különösen pedig szemfolyás, aranyér és gennyedő kelevények ellen. Ha violából font koszorút tesznek a fejre, vagy azt szagolják, eltűnik a mámor és fej nehézsége; vízzel készült teája belsőleg véve gyógyítja a torokgyíkot. A violák bíbor részei (szirmai) vízzel beadva meggyógyítják az epilepsziát, kivált a gyermekekét. Magja elűzi a skorpiókat. A fehér viola virága megnyitja a kelevényeket, füve meggyógyítja azokat. Mind a fehér, mind a sárga virágú csökkenti a menstruációt és vizeletet űz. A friss növény ereje kisebb, ezért szárazon kell használni egy év múlva. Félserlegnyi sárgaviola 3 serleg vízzel véve serkenti a menstruációt. Ugyanennek gyökere ecettel felrakva gyógyítja a lépet, podagrát, mirhával és sáfránnyal pedig a szemgyulladásokat.”

De viola néven említik még a következőket is:

- Hagymás fehér viola, Leucoium bulbosum Tőzike, Leucoium vernum

- Éjjeli viola, Viola nocturna Estike, Hesperis matronalis

- Holdviola, Viola lunaris Ezüstfű, Lunaria annua

- Spanyol viola, Lupinus-fajok Csillagfürt, Lupinus-fajok

Vegyük sorra:

Korán nyíló virág a „hagymás fehér viola” (Leucoium bulbosum), vagyis a tavaszi tőzike (Leucoium vernum L.)  Gyógyításra a nem használták, azért füveskönyveinkben hiába keressük őket.

Éjjeli viola, Viola nocturna, vagy Estike, Hesperis matronalis magvának olaja jobb a repceolajnál; füve jó takarmány, Európa D-i részén erre a célra termesztik is. Az estike illata kellemes, fűszeres. Az éjjeli viola Diószegi-ék Füvészkönyvében kapta az estike nevet, mert csak este nyílnak és illatoznak virágai

Holdviola, Viola lunaris Ezüstfű, Lunaria annua. Már az ókorban bűvös erőt tulajdonítottak neki. Veszelszki Antal botanikus orvos így ír róla „… az olaszok azt erősítik róla, hogy a ló lábáról még a patkót is lehúzza. Nagy szó! Be kár, hogy senki sem hiszi!” Helyenként Júdáspénz néven ismerik. Magja nervonsavat tartalmaz, ami az agy fontos alkotórésze, és a szervezet számára nélkülözhetetlen. A Sclerosis multiplex nevű betegségben szenvedők szervezetében elégtelen a nervonsav termelése. Ilyenkor ajánlott pótlása dietétikai alapon. Az anyatej is tartalmazza a nervonsavat, s így az anyatejes csecsemők megfelelő védelemben részesülnek.

A kecses növény az esztétikai hatáson kívül alkalmas a fekély, üszkösödés gyógyítására.

Spanyol viola, Csillagfürt, Lupinus-fajok magja fehérjében gazdag abraktakarmány. A szójánál olcsóbban és biztonságosabban termeszthető a fehérvirágú édes csillagfürt. Számos tekintetben a csillagfürt előbbre való a nálunk tájidegen szójánál. A csillagfürt nagyon régi kultúrnövény, termesztésével már az ókorban is foglalkoztak.

(Az ókortól kezdve és a középkorban, egészen Linné megjelenéséig nagy zűrzavar uralkodik a növénynevek területén. Mindent vagy rózsának, liliomnak vagy violának neveznek. Például: Bazsarózsa, Labdarózsa, Mályvarózsa, Boldogasszony rózsája, vagy sárgaliliom, kékliliom, sőt a völgyek lilioma néven említették a lovagkorban a gyöngyvirágot. A violáknak se szere, se száma, mint láttuk fennebb is.)

Kutyatej – Euphorbia cyparissias

A népi gyógyászatban több faját hashajtónak használták. Mivel tejnedve felmarja a bőrt, több faj nedvét hólyaghúzó szernek, és szemölcsök gyógyítására alkalmazták.

s. Taraxacum officinale

A köznyelv a gyermekláncfüvet (hivatalos nevén pongyola pitypang l. Taraxacum officinale)  hívja kutyatejnek. A gyökérfőzetét vizelethajtó hatása miatt használják, előnye, hogy a szervezetből csak nátriumionokat ürít, a kálium visszamarad. A tea fogyasztása súlycsökkenéshez vezet, ezenkívül húgykő és vesekőképződést gátló valamint vértisztító hatású. Levelei főzetét epehajtó, étvágyserkentő, májműködést javító hatása miatt fogyasztják. Már a középkorban ismerték és zöldségként emlegetik a régi könyvekben. Egy 1613-ban készült könyvben már arról írtak, hogy hogyan kell termeszteni a gyermekláncfüvet a kertekben.

Tavasszal ajánlatos egy gyógytea kúrát tartani a gyermekláncfű teából, mert megszünteti a tavaszi fáradságot. Szinte megújulunk tőle. Hatására üdébb lesz a bőrünk, a szemünk körül eltűnnek az ödémák, a karikák, mert a szervezetünkből távoznak a méreg és salakanyagok. Megszünteti a bőrviszketést, sömört, és kiütéseket.

Beléndek - Hyoscyamus niger

A növénynek már régen is gyógyító és kéjkeltő hatást tulajdonítottak, ezért a felizzított magvak füstjét fogfájás ellen használták, a középkori fürdőházakban pedig füstölőkbe tették a pörkölt magvakat, erotikus hangulatkeltés érdekében. A beléndek a boszorkányság és a fekete mágia kelléke, ami  mindig is a boszorkányok hírhedt varázsitalainak  az alapanyaga volt. Aki megeszi, elszédül, szeme káprázik és elsötétedik, bódulásában elalszik és iszonyúakat álmodik, vagy megbolondul, gutaütés és halál lehet a vége" - írja Pallas Nagylexikon.

Aloé – Aloe vera

Közismert gyógynövény. Ősidők óta használják gyógyításra. A gyógyászatban reuma, aranyér, ízületi gyulladás, máj- és vesebetegségek, gyomor- és bélbántalmak kezelésére, a dermatológiában pedig herpeszek, égések, hegek, rozacea, psoriasis, gombák és ekcémák kezelésére használják.

Legismertebb gyógyászati felhasználási területei: - bőr- és szépségápolás, - erős hashajtó, ennél fogva vértisztító, - tisztítja a májat és jót tesz a reproduktív szerveknek, - szivárványhártya, szaruhártya, kötőhártya valamint szemhéjgyulladás, - fokozza a szervezet ellenálló- és regeneráló képességét, - alkalmas az asztma, homloküreg-gyulladás, cukorbetegség, depresszió, szélütés, szklerózis multiplex, arthrózis kezelésére

Kapor - Anethum graveolens

Spanyolország és Portugália partjaitól a Földközi-tenger vidékén át egészen Dél-Oroszországig őshonos, és vadon jelenleg is megterem. Az ókori egyiptomi írások is említik, A Ebers-papiruszban amment néven  említik. Kkedvelt volt a görögök és a rómaiak körében is. Pannóniába és Európába a római légionáriusok hozták be. Hippokratész a fehérborban megfőzött, mézzel édesített kapormag-készítményt szájöblögetésre javasolta, harci sebesülésekre, a sebek begyógyítására pedig pirított kapormag-töretet alkalmaztak. A középkorban a kaprot bájitalok készítéséhez, gonosz varázslatok kivédése ellen használták. A római gladiátorok a kapor terméséből sajtolt olajjal dörzsölték be testüket, titokzatos erőt tulajdonítottak a kapornak. Manapság alhasi és gyomortájéki fájdalmak esetén hasznosítják bélgörcs, puffadás, menstruációs fájdalmak, szélhajtás illetve gyomorfájdalmak esetén.

Szoptatós anyukák is alkalmazzák a tejképződés serkentésére.

Mák – Papaver somniferum

Kiváló hatású gyógynövény. A középkorban az orvosok érzéstelenítőként és fájdalomcsillapítóként használták. A mák éretlen gubójának beszárított nedve az ópium. Az ókorban a görögök az ópiumot a gyógyítás mellett hedonisztikus, élvhajhász célokból is használták. A régi görögök és rómaiak pedig már ismerték fájdalomcsillapító, nyugtató tulajdonságait, valamint bódító hatását, ezért magvait vízzel keverve itták. Hippokratész majd később Dioszkoridész is említi. A népi gyógyászatban a gyermekeket „nyugtatták” a zöld terméstok forrázatával.

Nadragulya - Atropa belladonna

Egyik népies elnevezése álomhozófű, vagy ördögszőlő, ami a elsősorban a hatására, tulajdonságaira utal. Atropa a görög mitológiában annak a Párkának a neve, aki elvágja az élet fonalát. Szárított leveléből készült füstölővel asztmás betegeket kezelnek, levélkivonataiból nyugtató- és görcsoldó-szereket gyártanak, az atropin tartalmú szemcseppekkel pedig a pupillát tágítják. A Belladonna név jelentése: szépasszony, mivel a tág pupillákat a szépség ismérvének tartották, a nők ezért szívesen használták szépítőszernek. Mérgezéskor kialakuló izgalmi állapot őrjöngési rohamokig fokozódhat. Kis mennyiségben pszichózisra jellemző tüneteket okoz, a hallucinációs álmok azonban hamar megszűnnek, és a fogyasztó a víziókat valósnak tartja.